• English

• Rovatok
• Kulcsszavak
• Szerzőink
• Rólunk
• Kéziratok benyújtása
• Etikai szabályok
• Publikációs pályázat

Médiakutató 2012 ősz

Médiapolitika

Móricz Ilona:

Bevezető a magyarországi helyzetképhez

A Médiakutató magyar fordításban adja közre Tóth Borbála „A digitális média feltérképezése: Magyarország” című tanulmányát, amely angolul 2012 februárjában jelent meg. Az országjelentés része annak 60 országot felölelő, A digitális média feltérképezése elnevezésű nemzetközi projektnek, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány Média Programja kezdeményezett. E projekt azokat a lehetőségeket és kockázatokat elemzi, amelyek a digitális média térhódítását jellemzik világszerte. Elsősorban arra a kérdésre keres választ, miként hat a hagyományos média átalakulása a politikai, gazdasági és társadalmi eseményekről beszámoló hírmédiára, amely alapvető fontossággal bír a demokratikus társadalmakban.

A nemzetközi projektben résztvevő kutatók minden országban azonos módszertan alapján dolgoznak, így az eredmények és következtetések összevethetővé válnak. A kutatás kiindulópontja az, hogy a szilárd demokráciákban szükség van a jó minőségű újságírásra, a lakosságnak pedig a megbízható és bőséges információra. A projektben végzett kutatások megmutatják, miként hat a változás és a folyamatosság „együttélése” a médiára a különböző országokban, és miként lehet a média fenntartható működését oly módon újrafogalmazni, hogy megőrizhetőek maradjanak a pluralizmus, a sokszínűség, a transzparencia, az elszámoltathatóság, a szerkesztői függetlenség, a sajtó- és az információszabadság, a közszolgálat és a szakmai minőség értékei.

Ezeket az értékeket mindig szem előtt kell tartaniuk azoknak, akik a médiát átható, gyors ütemű változásokat értelmezik és befolyásolják. A digitális média feltérképezése projekt épp ezeket a mélyreható folyamatokat elemzi, és igyekszik nemzetközi szinten összekötni kutatókat, döntéshozókat, tudósokat, szabályalkotókat és civileket.

A kutatás az alábbi változásokra összpontosít: a digitális átállás folyamata, a hírforrásként működő új médiaplatformok létrejötte, a hagyományos műsorszolgáltatás és a telekommunikáció konvergenciája.

Minden országban helyi kutatók végzik az adatgyűjtést és az elemző munkát, a legtöbbször partnerszervezetekkel együttműködve. Az egyes országok jelentései összeadódva értékes adatbázist alkotnak, rendkívül sokrétű információt tartalmaznak a digitális média szerepéről és lehetőségeiről. 2012 júliusáig a következő országokban – és időrendi sorrendben – készültek el az elemzések: Románia, Thaiföld, Mexikó, Marokkó, Nagy-Britannia, Svédország, Oroszország, Litvánia, Olaszország, Németország, Egyesült Államok, Lettország, Szerbia, Hollandia, Magyarország, Albánia, Moldova, Japán, Argentína, Dél-afrikai Köztársaság, Törökország, Libanon, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Montenegró.

Az egyes országokban végzett kutatásokkal párhuzamosan a Nyílt Társadalom Alapítvány Média Programja a digitális média kulcsterületeihez kapcsolódóan nemzetközi szakértőket kért fel tanulmányok megírására. Eddig 18 témában jelent meg elemzés, közülük néhány példa: A digitális média hatása az oknyomozó újságírásra (Mark Lee Hunter), Hogyan vált digitálissá a televíziózás Hollandiában? (Nico van Eijk és Bart van der Sloot), A német közszolgálati televíziózás és az online funkciók (Johannes Weberling), A digitális televízió, a közérdek és az európai jogalkotás (Petros Iosifidis), Digitális média, konfliktus és diaszpórák Afrika Szarván (Iginio Gagliardone and Nicole Stremlau), A közösségi média és a hírek (Paul Bradshaw), Online reklámozás: a kezdet, a fejlődés és a magánszférára gyakorolt hatás (Fernando Bermejo).

A magyarországi országjelentés a hírmédia működését meghatározó 2010-es médiatörvény-csomag elfogadását követően készült. A jogszabályok hatottak a jelentés minden aspektusára: a digitális átállás feltételeire és menetrendjére, az elfogulatlan és sokszínű információ elérhetőségére és az újságírók munkájára. Az új törvényeket követően kialakított jogi keretrendszer az elmúlt másfél évben gyakorta változott. A jelentést a szerző, Tóth Borbála 2012. január 5-én zárta le, az angol eredetihez írt vezetői összefoglaló (2012. február) az ezt követően bekövetkezett változások egy részét tükrözi. Azóta további lényeges ponton változtak a jogszabályok, amelyek közül több érinti a jelentésben megfogalmazott ajánlásokat is. E változásokat értelemszerűen a jelentés magyar fordítása nem tartalmazhatja.

Tóth Borbála jelentése fontos és hiánypótló összefoglaló a magyarországi digitális média helyzetéről. A nemzetközi projekt részeként a magyarországi jelentés összehasonlításokra nyújt lehetőséget, kitekintést kínálva a hírmédiának ahhoz, hogy minél hatékonyabb módon alkalmazkodjon a digitális világ követelményeihez.

A jelentés számos ponton kapcsolódik a Magyarországon kialakult szakmai vitákhoz és az elmúlt két évben kibontakozott médiaelemző kezdeményezésekhez. A Független Médiaközpont – e jelentés és témái alapján – az időközben bekövetkezett változások elemzését tervezi. 2012 őszén és telén kutatók, újságírók és médiaszakértők bevonásával további tanulmányok készülnek több kulcsfontosságú témában, és ezek egy részét a Médiakutató téli száma publikálja. Emellett – a Független Médiaközpont szervezésében – konferenciákon, kerekasztal-beszélgetéseken előadások hangzanak el a digitális média számos aspektusáról, egyebek között e nemzetközi projekt regionális következtetéseiről, a digitális eszközök oknyomozó újságírásban alkalmazott eszközeiről, az infokommunikációs trendekről és a várható európai szabályalkotási kezdeményezésekről.

A projekttel kapcsolatos információk, publikációk a www.mappingdigitalmedia.org és a www.mediapolicy.org honlapokon, valamint a projekt facebook.com/mediapolicy oldalán olvashatók. A magyar nyelvű anyagok és linkek a Független Médiaközpont honlapján – http://www.cij.hu/hu/info/programok/digitalis-media – jelennek meg.

Budapest, 2012. augusztus 8.
Móricz Ilona
igazgató