Móricz Ilona:
A Médiakutató ezúttal három elemzést és egy interjút közöl Tóth Borbála A digitális média feltérképezése: Magyarország című tanulmánya kapcsán, amely magyarul a lap előző számában jelent meg. Mint akkor megírtuk, a tanulmány a 60 országot felölelő A digitális média feltérképezése elnevezésű nemzetközi projekt része, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány Média és Információs Programja kezdeményezett. E kutatás azokat a lehetőségeket és kockázatokat elemzi, amelyek a digitális média térhódítását jellemzik világszerte. Elsősorban arra keresi a választ, miként hat a hagyományos média átalakulása a politikai, gazdasági és társadalmi eseményekről beszámoló hírmédiára, amely alapvető fontossággal bír a demokratikus társadalmakban.
Mivel a magyarországi tanulmány lezárása (2012 januárja) óta lényeges változások történtek, időszerűvé vált ezek összegzése és részletesebb elemzése. A most megjelenő írások a kutatási témák közül a digitális átállás folyamatával és a médiaszabályozás fejleményeivel foglalkoznak.
A nemzetközi kutatási projekt kelet-közép-európai tapasztalatairól Marius Dragomirt Bajomi-Lázár Péter kérdezte. Az interjúban a projekt egyik vezető szerkesztője kitér arra, milyen hatással volt térségünkben a digitizáció a hírgyártásra és a hírfogyasztásra, és miként változott a szabályozás; az utóbbi kapcsán megjegyzi, hogy „a magyarországi szabályozáshoz hasonló máshol nem született a régióban”.
Both Vilmos és Ludányi Arnold cikke gyorsértékelést ad a 2014 végére halasztott magyarországi digitális átállás eddigi legfontosabb történéseiről, és azt vizsgálja, mi valósult meg a digitális átállás célkitűzéseiből, mit kellett volna másként csinálni, és mik a hátra lévő feladatok.
Rozgonyi Krisztina írása szintén a magyarországi átállási folyamatot vizsgálja – a jogalkotás, a szabályozás és a gyakorlati megvalósítás – szempontjából, egyúttal a dél- és kelet-közép-európai országok kontextusába helyezi a kérdést.
Vincze Ildikó az új médiatörvények eddigi lényegi módosításait foglalja össze, arra a kérdésre is választ keresve, vajon e változások mennyiben tükrözik a törvényeket érő hazai és külső bírálatok hatását.
Az elmúlt két hónapban további tanulmányok jelentek meg a digitális médiát világszerte feltérképező sorozatból, 2012. november közepéig 33 országjelentés készült el: Románia, Thaiföld, Mexikó, Marokkó, Nagy-Britannia, Svédország, Oroszország, Litvánia, Olaszország, Németország, Egyesült Államok, Lettország, Szerbia, Hollandia, Magyarország, Albánia, Moldova, Japán, Argentína, Dél-afrikai Köztársaság, Törökország, Libanon, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Montenegró, Grúzia, Nigéria, Kolumbia, Horvátország, Szlovénia, Kína és Peru. Ezek a tanulmányok teljes terjedelemben előrhetőek angolul – és gyakran a helyi nyelven is – a www.mappingdigitalmedia.org és a www.mediapolicy.org honlapokon, valamint a projekt facebook.com/mediapolicy oldalán.
Mivel a kutatók minden országban azonos módszertan alapján dolgoznak, és az adatok így összevethetőek, célszerű volt az óriási mennyiségű anyag vizuális megjelenítése. A Nyílt Társadalom Alapítvány és a washingoni Nemzetközi Médiatámogató Központ (Center for International Media Assistance, http://cima.ned.org/) a napokban adta hírül, hogy a kutatás fő mutatói immár interaktív térképen is láthatóak. Ez a digitális eszköz egyaránt használható számítógépen és tableteken, és gyors összehasonlításokra ad módot egyes országok és régiók adatai között. A digitális média feltérképezése projekt ezáltal is igyekszik nemzetközi szinten összekötni a kutatókat, a döntéshozókat, a tudósokat, a szabályalkotókat és a civileket.
Fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon a Médiakutató kiemelten foglalkozik e projekt hazai és régiós vonatkozásaival. A tanulmányról több szakmai rendezvényen is szó volt az elmúlt hetekben. Egyebek között az Internet Hungary 2012. évi konferenciáján Magda Walter, a projekt vezető szerkesztője ismertette a főbb következtetéseket a közép-európai régióra vonatkozóan. A Független Médiaközpont a Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Főszerkesztők Fórumával közösen tartott őszi kerekasztal-beszélgetései szintén áttekintést adtak a kutatás több témájáról.
A magyar nyelvű anyagok és linkek a Független Médiaközpont
honlapján
(http://www.cij.hu/hu/info/programok/digitalis-media)
jelennek meg.
Budapest, 2012. november 13.
Móricz Ilona
igazgató
Független Médiaközpont
A Médiakutató szerkesztősége publikációs pályázatot hirdet a következő témákban:
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)