Médiakutató 2023 tavasz

Kritika

Tisza Eleonóra:

Az érző rajongó

Brit Kelley Loving Fanfiction: Exploring the Role of Emotion in Online Fandoms című könyvéről

PDF-változat

Brit Kelley a Routledge kiadó Studies in New Media and Cyberculture című sorozatában megjelent kötetében azt vizsgálja, milyen szerepet játszanak az érzelmek az online rajongói közösségekben, specifikusan a fanfiction szerzők egyéni tapasztalataira fókuszálva. Kelley vállaltan az érzelmek és az érzelemgazdaság szempontjából közelíti meg a rajongás jelenségét, annak ellenére, hogy ez a rajongókutatásnak egy nehezen vizsgálható és kifejezetten vitatott része.

A szerző az aktuális kutatásmódszertani problémák tisztázásával kezdi az első fejezetet: kiemeli, hogy a legtöbb módszer, így a fandomok vizsgálatánál is gyakran alkalmazott résztvevő megfigyelés figyelmen kívül hagyja az erőviszonyok egyenlőtlenségét és a kutató eredendően kívülálló pozícióját. Úgy érvel, hogy az online tér sajátosságai (mint a digitalizáció és a keresőmotorok működése) csaknem lehetetlenné teszik a vizsgált alanyok anonimizálását. Módszertani problémát jelent az is, hogy a rajongói terek kettősek: annak ellenére, hogy nyilvánosak és elérhetőek, a tapasztalat azt mutatja, hogy a fanfiction szerzők számára a közösség termékei és szövegei olyan privát cselekedetnek számítanak, amelyet nem szívesen prezentálnak a rajongói közösségen kívül (Busse & Hellekson 2012, Jones 2016).

Kelley arra törekszik, hogy etikus kutatásmódszertant dolgozzon ki. Többször szó szerint idéz a fanfiction közösségek szövegeiből, ám a kommenteket egymásba olvasztja annak érdekében, hogy a közösségek anonimitása bizonyos fokig megmaradjon. Kutatásait a Mary Brydon-Miller által javasolt részvételi akciókutatás során használatos önreflexióval (structured ethical reflection) kezdi, vagyis az autoetnográfia módszerével vizsgálja saját pályáját és pozícióját mint a terület kutatója és elhivatott fanfiction rajongó. Az egyenlőtlenség problémájára hivatkozva kritikával illeti Henry Jenkins népszerű aca-fan fogalmát is, és úgy érvel, hogy ebben a megnevezésben láthatóvá válik a tudomány és a rajongás dichotómiája, vagyis az, hogy az alany elsődlegesen kutató és csak azután rajongó, így az utóbbi szerep szükségszerűen alárendelt helyzetbe kerül.

Kelley az online fanficiton közösségeket az érzelemgazdaság (emotion economy) fogalmával írja le: olyan térként tekint rájuk, ahol a rajongók nemcsak történeteket, de béta olvasást (a béta olvasó a fanfiction szerző tesztolvasója, aki javaslatokat tesz, átnézi és javítja a szöveget az online megjelenés előtt) és státust is cserélnek egymással, valamint barátságokat kötnek. Ez utóbbi szintén fontos értéket képvisel a fandomok nem minden esetben támogató közösségeiben. A fandom olyan szubkulturális csoport, amely egy bizonyos személy, médiaszöveg vagy termék rajongóit kapcsolja össze egymással; a legismertebb fandomok a Harry Potter, a Star Trek, a Star Wars-sorozathoz kapcsolódnak.

A fandom „ajándék kultúrán” (gift culture) alapuló megközelítése szerint az ajándékozás meghatározó aktus, hiszen a közösség tagjai cseretárgyként tekintenek a kommentekre, a közösségimédia-megosztásokra és a véleményekre is (Hellekson 2018). Az ajándékkultúrában – bár szerves része a fandomoknak – az ajándék mindig a cserekereskedelem logikájában értelmezhető, így a rajongók nemcsak adnak, hanem viszonzást is várnak ezekért a tevékenységekért. Kelley szerint az internet lehetővé teszi az érzelmek kommodifikációját, hiszen a domináns cégek a rajongói adatokat és tartalmakat saját céljaikra használják fel, a legtöbb esetben az alkotó tudta vagy beleegyezése nélkül. Jó példa erre a Harry Potter folyamatosan bővülő és mindig változó kánona, hiszen a fandom így képes fenntartani a rajongók érdeklődését, újabb és újabb interakciókat generálni. Kelley számos olyan esetet vizsgál, amelyben a rajongói online tartalmakat egyes cégek saját termékeik közösségi médiában való népszerűsítésére használták fel. Az is látható azonban, hogy a rajongók ma már sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek ebből előnyt szerezni, hiszen számukra presztízsértékű a vállalatok közösségimédia-oldalain való megjelenés, mert ez számos új követőt és ismertséget hozhat.

A harmadik fejezetben Kelley a rajongást és annak társadalmi megítélését nemi és etnikai alapon közelíti meg. Az általa vizsgált közönség demográfiai adatai azt mutatják, hogy a rajongók többsége fehér, nyugati nő, jellemzően középosztálybeli amerikai vagy angol. Ebben a fejezetben fogalmazza meg a szerző a kötet legsarkosabb kritikai gondolatait is, amelyeket a „fehér fandom” (white fandom) fogalmával köt össze. Ezzel arra utal, hogy ezekre a közösségekre jellemző a maszkulin gondolkodás, és az, hogy csak bizonyos viselkedésmintákat fogadnak el, másokat könnyen kivetnek magukból. Így például a nyelvhasználat esetében a standard, szerkesztett angol (Standard Edited English) használata az elfogadott, ezzel szemben a fekete közösségek által preferált angol nem kívánatos és szabályellenes. Kelley arra a következtetésre jut, hogy bár a rajongók ugyanabban a pozitív érzelemgazdaságban működnek, a fanfiction közösségeken belüli szabályok – vonatkozzanak a plagizálásra vagy a nyelvhasználatra – nem pontosan tisztázottak, így a megszegésükből származó következmények a más bőrszínű vagy etnikumú rajongókat gyakran szigorúbban érintik, mint a fehéreket.

A negyedik fejezetben Kelley a biológiai és a választott család jelentőségét vizsgálja a rajongói identitás kialakulásnak folyamatában, valamint fanfiction szerzőkkel készült interjúk segítségével a tanult értékek és a valós események fikciós leképeződését elemzi. Bár a család témaköre logikusan kapcsolódik a rajongók érzelmi fejlődéséhez, Kelley következtetési ebben a fejezetben megmaradnak csupán az evidenciák szintjén, és alapvetően nem lépnek túl azon az állításon, hogy a rajongók identitásképzését, közösségekhez való viszonyát és szövegalkotását jelentős mértékben befolyásolják a családi kapcsolataik.

Brit Kelley figyelmesen és problémaérzékenyen vizsgálja meg az általa kijelölt témákat; a fanfiction szerzők érzelmi műveltségét (emotioned literacy) körbejáró mélyinterjúk, a rajongói közösségeken belül megfigyelhető szélsőséges tendenciák és a fehér fandom fogalma további izgalmas kutatási eredményeket vetítenek elő. A szerző érvelése szerint a kutatók hajlamosak távolságot tartani a rajongói fikcióval szemben, mert a tudományos diskurzusban gyakran kritikával illetik a kutatók érzelmi bevonódását. A könyvben bemutatott érzelmi műveltség olyan elméleti keretet kínál, amely ezt a sztereotípiát igyekszik megcáfolni azzal, hogy kulcsfontosságúnak tartja a test, az érzékelés és az érzések fontosságát az irodalmi gyakorlatok, valamint az olvasó és a szöveg kapcsolatának elemzése során.

Kelley a rajongókutatás etikai kérdéseit vitató felvetéseket kínál, kötetében a kvalitatív és a kvantitatív módszerek alkalmazásával módszertani sokszínűséget vonultat fel, ezáltal hasznos olvasmányként szolgál a fandomok és a rajongói gyakorlatok kutatóinak, valamint a digitális írásbeliség és az újmédia iránt érdeklődőknek. A fő témák (az etikus kutatásmódszertan, az érzelemgazdaságok, a család, a gender és az etnikum kérdései) azonban helyenként széttartóak, így a család intézményével foglalkozó fejezet szociológiai beágyazottságú elméleti háttere nem teljesen meggyőző. A genderkérdéseket vitató fejezetben felvázolt szigorú szabályok alapján működő, maszkulin gondolkodású női közösség gondolata kifejezetten újítónak hat a kortárs nemzetközi szakirodalomban. Kelley meggyőzően mutatja be az érzelmek és az érzelmi műveltség szerepét a rajongói szövegalkotási folyamatokban, s kellő kritikával is illeti a gyakran idealizált és szórakoztatónak titulált rajongói közösségeket.

(Brit Kelley: Loving Fanfiction. Exploring the Role of Emotion in Online Fandoms. London: Routledge, vol. 1, 2021, 232 oldal, ISBN 9780367896850, 120 GBP)

Irodalom

Busse, Kristina & Karen Hellekson (2012): Identity, Ethics, and Fan Privacy. In: Katherine Larsen & Zubernis Lynn (eds.): Fan culture: Theory/practice, pp. 38–56. Cambridge: Cambridge Scholars Publishing.

Hellekson, Karen (2018): The Fan Experience. In: Paul Booth (ed.): A Companion to Media Fandom and Fan Studies, pp. 65–76. New York: Wiley Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781119237211.ch4

Jones, Bethan (2016): The Ethical Hearse’: Privacy, Identity and Fandom Online, The Learned Fangirl, https://thelearnedfangirl.com/2016/03/