Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2001 ősz

Politika

Pippa Norris:

Pippa Norris:

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra

A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra

Az utóbbi évtizedben egyre többen teszik a médiát felelőssé a közélettel szemben tanúsított állampolgári apátiáért, a közügyek hiányos ismeretéért, valamint a kormányokkal szemben tanúsított bizalmatlanságért. E nézet szerint a pártok politikai marketingjének professzionalizálódása, a spin doktorok, a művészi csomagolás és a közvélemény-kutatások szintén hozzájárulnak az emberek cinizmusához. De helyes-e ez az általánosan elfogadott nézet? Ez az írás, amely a politikai kommunikáció posztindusztriális társadalmakban betöltött szerepének módszeres vizsgálatán alapul, amellett érvel, hogy a média és a pártok politikai kommunikációja nem felelős az állampolgári közönyért. Az első rész összefoglalja a „média-kór” különböző elméleteit. A második rész megvizsgálja a híripar néhány különösen fontos trendjét, amely sokak szerint felelős a média gyenge teljesítményéért. A harmadik rész tanulmányozza a rendelkezésre álló bizonyítékokat arról, hogy a hírmédiára fordított figyelem milyen hatással van az állampolgári aktivitásra. A következtetés kifejti a tanulmány eredményeit magyarázó „angyali kör” elméletét. Ahelyett, hogy – tévesen – az üzenet hordozóját hibáztatná, az alábbi írás arra a következtetésre jut, hogy inkább a képviseleti kormányzás rendszereinek mélyén gyökerező hibákat kell megértenünk és kiigazítanunk.

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra

A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra

Kaposi Ildikó:

Kaposi Ildikó:

Napi Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet és a Napi Magyarország 2000 áprilisi egyesítése olyan pillanat a magyar sajtó történetében, amelyben megjelenik a kortárs magyar demokrácia és média szinte minden problémája, erénye és vitatott kérdése. Az egyesítés éppen ezért nem elemezhető a politikai környezet, a globális és hazai sajtópiaci változások, illetve a magyar nyilvános szféra sajátosságainak figyelembe vétele nélkül. A két lap összeolvadása ugyanakkor élesen vetette fel a kérdést, hogy mi a sajtó lényege: a demokrácia fontos szereplőit vagy piaci normák szerint értékelhető cégeket kell-e látnunk a napilapokban? A kérdés ugyan nem szerencsés, hiszen a kialakult, stabil szerkezetű sajtóban többnyire egyesül a két szempont, ám kétségtelenül igaz, hogy a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország összeolvadásának megítélése sokban múlhat azon, hogy melyik szempontból vizsgáljuk az esetet. Az alábbi írás kísérletet tesz arra, hogy az említett tényezők adta összefüggések hálójában értelmezze az egyesülést, a 2000-es év kétségkívül egyik legfontosabb sajtópiaci eseményét.

Napi Magyar Nemzet

Jog

Halmai Gábor:

Halmai Gábor:

A kommunikációs jogokról

Az alábbi írás azoknak a jogoknak alkotmányi, nemzetközi jogi szabályozásával foglalkozik, amelyek a tág értelemben vett társadalmi kommunikációt szolgálják. Szól ezeknek a jogoknak kitüntetett jellegéről, sajátosságairól, igazolási lehetőségeiről. A szerző összehasonlítja a hagyományos sajtószabadság és az új médiumok (rádiózás, televíziózás, internet) jogi szabályozásának szükségszerű eltéréseit, az állam eltérő szerepvállalásainak okait.

A kommunikációs jogokról

Bayer Judit, dr.:

Bayer Judit, dr.:

A Panaszbizottság ügyei

A médiatörvény életre hívta a Panaszbizottságot, amelynél az állampolgárok panasszal élhetnek az elektronikus média szabálysértései miatt. Milyen jogi lehetőségek között végezheti a Panaszbizottság ezt a munkát? Milyen vitás ügyekben kellett döntést hoznia? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keres választ az 1997 óta eltelt évek során felgyülemlett ügyek elemzésével.

A Panaszbizottság ügyei

Polyák Gábor:

Polyák Gábor:

Biztonság az interneten

A jogellenes és ártalmas tartalmak visszaszorításának eszközei az Európai Unióban

Az Internet lehetőségeinek és veszélyeinek felismerésével Magyarországon is éles vita bontakozott ki a hálózat szabályozásával kapcsolatos kérdésekről. Szükség van-e egyáltalán szabályozásra? Megoldhatóak-e a felmerülő problémák a hatályos jogszabályok keretei között, vagy új szabályokat kell alkotni? A szabályokat az állam vagy a hálózati közösség alkossa meg és érvényesítse? Az információs társadalom megvalósítását célul kitűző Európai Unió már néhány évvel korábban szembesült e kérdésekkel, és talált néhány új és rugalmas megoldást. Az alábbi írás ezeket a megoldásokat tekinti át.

Biztonság az interneten

A jogellenes és ártalmas tartalmak visszaszorításának eszközei az Európai Unióban

Új médiatörvény előtt?

Ma már valamennyi politikai párt egyetért abban, hogy szükség van a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítására. A Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános beszélgetést rendezett, amelyen a moderátor Bayer Judit médiajogász arról faggatta a meghívott szakembereket, hogy ők hogyan módosítanák a jogszabályt. A 2001. június 28-án rendezett beszélgetésen részt vett Cseh Gabriella médiajogász, a Squire, Sanders & Dempsey munkatársa, Kaposi Ildikó, a Médiakutató szerkesztője, Szente Péter, az Európa Tanács Médiabizottságának volt tagja, a BBC Magyar Osztályának nyugalmazott vezetője és Wisinger István, a MÚOSZ elnöke. A vitához hozzászólt még Bajomi-Lázár Péter, a Kodolányi János Főiskola oktatója, Gellért Kis Gábor médiaszakértő, dr. Sarkady Ildikó médiajogász, dr. Orosz Erzsébet, a MÚOSZ jogtanácsosa és Tímár János, az ORTT SZDSZ által delegált tagja.

Új médiatörvény előtt?

Kultúra

Csepeli György – Mátay Mónika:

Csepeli György – Mátay Mónika:

A Magyar betyár életei a médiában

A magyar köztudatban a betyár megítélése az 1830-as években radikálisan megváltozott. Míg a 18. században és a 19. század első évtizedeiben a sajtó és a ponyvakiadványok egyértelműen negatív szerepben tüntették fel az országutak rablólovagjait – közönséges bűnözőknek állítva be őket –, a reformkorban a korábbi megjelenítésekkel szemben a betyárok szinte nemzeti hősökké magasztosultak. Vajon miért? Milyen okai lehettek ennek a jelentős változásnak? Kérdés továbbá az is, mivel magyarázható, hogy a pozitív imázs tartósnak bizonyult, hiszen még a közelmúltban is közönségsikert arathatott Sobri Jóska, Angyal Bandi és Rózsa Sándor modernkori reinkarnációja, a magyar és nemzetközi sajtóban egyaránt elhíresült Ambrus Attila, aki éveken át kijátszotta a bankok védelmi rendszerét, a rendőrséget és az ország legbiztonságosabbnak tartott börtönének őreit. Az alábbi tanulmány arra keresi a választ, milyen sajátos körülmények játszottak szerepet a szemléletváltásban, hogyan született meg a „jó betyár” közkedvelt alakja és hogyan őrizhette meg népszerűségét a különböző politikai rendszerekben.

A Magyar betyár életei a médiában

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise II.

Sorozatok magyar szemmel

A magyar filmes hagyományoktól teljesen eltérő, a dél-amerikai sorozatokhoz teljességgel hasonló, csupán ármány és szerelem köré szerveződő történeteket elmesélő sorozatok nem jöttek még létre hazánkban. A magyar filmkészítőknek azonban sikerült bebízonyítaniuk, hogy mi is tudunk nagy nézőszámot produkáló filmes produkciókat előállítani. A két népszerű magyar termék, a „Szomszédok” és a „Barátok közt” című sorozat között nehéz, de lehetséges párhuzamot vonni. A szappanoperákat elemző tanulmánysorozat második része e két sorozatot veti össze.

A szappanoperák genezise és analízise II.

Sorozatok magyar szemmel

Gyakorlat

Tóth Judit:

Tóth Judit:

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben

Az írás a debreceni Szóla Rádióról készült esettanulmány segítségével vizsgálja a magyarországi közösségi rádiózást. A Szóla Rádióról szakirodalomként használható anyag nem volt, ezért a kutatás megfigyelésen és interjúkon alapul. A szerző két hetet töltött Debrecenben, eközben megfigyelte a rádió működését, interjúkat készített az ott dolgozókkal.1 Az alábbi tanulmány az ő nézeteikből és a szerző saját tapasztalataiból állt össze.

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben

Dr. Herman József – Mester Mónika:

Dr. Herman József – Mester Mónika:

A rádiós hírszerkesztés alapjai

A Médiakutató célja az elméleti és elemző tanulmányok mellett olyan írások közlése is, amelyek a leendő újságírók képzésében is felhasználhatóak. Előző számunkban a tényfeltáró újságírással foglalkoztunk; mostani írásunk a rádiós hírszerkesztés gyakorlati kérdéseire igyekszik választ adni.

A rádiós hírszerkesztés alapjai

Térkép

Elizabeth Radziszewski:

Elizabeth Radziszewski:

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A hetvenes évek Lengyelországának ellenzéki mozgalmaiban nagy szerepet játszott a független – azaz nem hivatalos, illegális vagy féllegális eszközökkel írt, nyomtatott és terjesztett – sajtó is. Az alábbi írás a legfontosabb független sajtótermékek történetét és jellemzőit tekinti át, felvázolva a mögöttük lévő ellenzéki csoportok közötti, nagyrészt a jelenbe is átöröklődött ideológiai-politikai ellentéteket is.

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink