Tartalomjegyzék – 2002 tavasz

Radikális tanácstalanság

Egy konferencia hozzászólásai

Az ELTE Média Tanszéke 2001 decemberében konferenciát rendezett a 2001. szeptember 11-e után kialakult helyzetről. A résztvevők a támadással kapcsolatban felmerülő kérdések közül a média és a terrorizmus viszonyára összpontosítottak, mert úgy vélték: a terroristák nemcsak az épületeket akarták lerombolni, de a média-teret is igyekeztek megszállni. Egyszerre történt tömeggyilkosság és szimbolikus agresszió, a mediális figyelem kisajátítása. Hol ér véget az eseményekről való tudósítás, és hol kezdődik az eseményekbe való mediális beavatkozás, azaz az eseményeknek a médián keresztül való alakítása? Milyen hatással volt a média „katasztrófa-maratonja” a demokráciának mint a kollektív döntéshozatal hasznos víziójának elképzelésére? Fel kell-e áldoznunk a szólásszabadságot? Hogyan látja az Egyesült Államok, az arab világ és a többi érdekelt fél egymást, illetve saját magát a szeptemberi események után? A vita résztvevői ezekre a kérdésekre kerestek választ. Az alábbiakban Monroe Price médiakutató, Csepeli György szociálpszichológus, Hammer Ferenc szociológus, Braun Róbert kommunikációs szakember, Nádori Péter újságíró, György Péter esztéta, Halmai Gábor alkotmányjogász és Sajó András alkotmányjogász hozzászólását közöljük, tömörített formában.

Tóka Gábor – Marina Popescu:

Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája?

Egy empirikus kutatás 1994-98-ból

Hogyan befolyásolta a Magyar Televízió első csatornája a választói magatartást az 1994-es és 1998-as országgyűlési választásokon? Az alábbi tanulmány erre a kérdésre keres választ empirikus vizsgálatok alapján.

Ráczkevi Ágnes:

Mesekommunizmus

Egy ünnep változó megjelenítése a Magyar Rádió 1947-1953 közötti gyermekműsoraiban

Sokféle szemszögből vizsgálták már az úgynevezett „ötvenes éveket” Magyarország politikai és társadalmi változásainak folyamatában. A Magyar Rádió e korszakban készített gyermekműsorainak elemzése további adalékokat nyújthat a korszak megismeréséhez. Az alábbi írás a Március 15-ével kapcsolatos műsorokat elemezve azt vizsgálja: hogyan használták a rádiót a gyermekek politikai szocializációjára.

Monori Áron:

Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára

A magyar Fórum és a 12 Röpirat antiszemita írásai

Magyarországon a rendszerváltás után az államszocializmus alatt látens módon létező antiszemita attitűdök felszínre törtek a nyilvánosság egyes fórumain. A véleményszabadság kiteljesedése szinte automatikusan magával hozta a nyílt és eufemisztikus gyűlöletbeszéd megjelenését. Világossá vált, hogy a szabadságnak ezen a területen is ára van. Az alábbi tanulmánynak nem célja, hogy hozzászóljon a véleményszabadság határait kereső vitákhoz, illetve ahhoz a kérdéshez, hogy a tolerancia híveinek fel kell-e lépniük – és ha igen, akkor milyen módon – az ellen, hogy a demokrácia ellenfeleinek véleménye korlátlanul megjelenhessen a nyilvánosságban. Célja csupán annyi, hogy leíró-értelmező módon bemutassa és összehasonlítsa a gyűlöletbeszéd mai magyar sajtóban jelenlévő megnyilvánulásait azok egyik történeti előképével.

Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban

A magyarországi sajtóban és médiában független szervezetek és az ORTT elemzései szerint egyre gyakoribb a gyűlöletbeszéd. Az aggasztó jelenség felveti a kérdést: mit tehet a társadalom a kirekesztő nézetek visszaszorítása érdekében? 2002. január 15-én a Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános kerekasztal-beszélgetést rendezett, amelyen a vitát vezető Monori Áron médiaelemző a gyűlöletbeszéd térhódításának okairól faggatta a meghívott szakértőket. A beszélgetésben részt vett Bernáth Gábor, a Roma Sajtóközpont igazgatója, Gerő András történész és Szilágyi-Gál Mihály politológus. A vitához hozzászólt BajomiLázár Péter médiakutató, Szente Péter médiaszakértő, Pálffy Balázs újságíró és Zöldi László sajtókutató.

Winfried Schulz:

Mi kell a minőségi újságíráshoz?

Az alábbi írás arra a kérdésre keres választ, hogy mi különbözteti meg a jó újságírást a rossz újságírástól. Ezután azt vizsgálja: milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az újságírók jól végezhessék munkájukat.

Szigeti Péter:

A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén

A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén

A századforduló polgárosodó Budapestjén nagyjából egy időben jelentek meg és váltak népszerűvé a nyilvánosság új fórumai: a kávéház, a fotó, a film és a tömegsajtó. Az alábbi írás a korabeli nyilvánosság egy sajátos aspektus át: a szexualitás nyilvánosságát vizsgálja.

Dessewffy Tibor:

Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon

Vajon megváltozik-e a magyarok pesszimizmusa és életszemlélete az információs társadalom jótéteményei következtében? Az alábbi írás erre a kérdésre keres választ, áttekintve a digitális forradalom magyarországi eredményeit, majd összevetve az információs kor info-optimista és info-pesszimista vízióját.