Tartalomjegyzék – 2002 tél

Szigeti Péter:

Big Brothel

Valóságshow, pornográfia és tartalomszabályozás a konvergencia korában

A valóságshow-k divatja Magyarországra is elért, és a külföldi mintákhoz hasonlóan nálunk is viharokat kavart. A „Big Brother” és a „Való Világ” elindulása óta a két országos kereskedelmi csatorna esténként megtelik meztelen testekkel, esetenként pedig nemi aktusokat bemutató képsorokkal is. Írásomban a vezető kereskedelmi televíziókban megjelenő pornográfia kapcsán bemutatom a pornográf tartalmak szabályozásának jelenlegi hazai és külföldi gyakorlatát, külön kitérve az amerikai és az európai gyakorlat közötti eltérésekre, majd felvázolom a jövőben a médiaipar szereplői előtt álló lehetőségeket. Mindeközben igyekszem megvilágítani a szolgáltatói gyakorlat, a fogyasztói igények és a társadalom egy részének jogos erkölcsi aggályai között feszülő számos ellentmondást.

Zsolt Péter:

A „Big Brother” szociálpszichológiája

Milyen kulturális különbségek miatt válik sikeressé a különböző országokban a „Big Brother”? Milyen okok vezetnek ahhoz, hogy főként a fiúk az esélyesek az utolsó körökben a bennmaradásra? Miért unják meg oly gyorsan az egyes országok nézői a valóságtól elrugaszkodott valóságshow-kat? Végezetül milyen morális csapda leselkedik minden játékosra? Ezekre a kérdésekre keresek választ, felhasználva egy saját kutatásom tapasztalatait.

Jenei Ágnes:

Több, mint kukkolás

Dr.Buda Béla pszichiáter a valóságshow-król

A ”Big Brother” és a hasonló műsorok népszerűségének okait kutatva megelégedhetünk-e azzal a magyarázattal, hogy azok a nézők kukkolási hajlamára építenek? Milyen más vágyakat, szükségleteket elégít ki ez a valóságshow-típus, mi a motivációs alapja? Árthat-e a nézők vagy a szereplők személyiségfejlődésének? Hol lehet a valóságtelevíziózás határa, milyen irányban fejlődhet tovább? Hogyan jellemezhető kultúraalakító hatása? A Big Brother-típusú műsorok pszichológiájáról Dr. Buda Béla pszichiáterrel Jenei Ágnes készített interjút.

Törőcsik Ferenc:

Szerbiai sajtópropaganda az 1990-es évek elején és közepén

Az alábbi tanulmány Szerbia közelmúltjának politikai és sajtóbeli viszonyait vizsgálja. Az 1980-as évek második felétől fokozódott a médiára nehezedő politikai nyomás. A kormányzat egyre inkább a ”negyedik hatalmi ágnak” köszönhette létét, a politikailag független médiumok pedig gazdasági és jogi nehézségekkel találták szembe magukat. A propaganda módszerei, sikerének lehetséges okai egyaránt a tanulmány tárgyát képezik.

Pásztor Gyöngyi – Péter László:

A kolozsvári BBTE magyar diákjainak médiafogyasztási szokásai

Milyen forrásokból és milyen gyakorisággal tájékozódnak a közéleti eseményekről a diákok? Hogyan modellezhető médiafogyasztásuk motivációs és szelekciós rendszere? A szerzők ezekre a kérdésekre a kolozsvári „Babes-Bolyai” Tudományegyetemen tanuló magyar nemzetiségű diákok médiafogyasztási szokásainak vizsgálatával keresik a választ. Korábban hasonló jellegű és témájú empirikus vizsgálat Erdélyben és Kolozsváron nem készült.

Sipos Balázs:

Irodalom és újságírás viszonya a 20. század első felében Magyarországon

„A hírlapok nemcsak híreket közölnek, a napi eseményeket regisztrálják, véleményt is mondanak, irányítócikkeket is közreadnak, a kultúra népszerűsítői is, a napi eseményektől elvonatkozó tudományos, ismertető, polemizáló és mulattató cikkeket is közölnek, nem ritkán elbeszéléseket, értekezéseket, költeményeket és regényeket is; a hírlap gerince, fő jellegzetessége mégis az, hogy a nap eseményeinek krónikása...” – olvasható az 1927-es Irodalmi lexikonban. Az alábbi tanulmány a magyarországi újságírói hivatás alakulásának ezzel a kérdésével foglalkozik. Bemutatja, hogy miután az aktualitás és a hír lett a zsurnaliszták munkájának központi kategóriája, az újságírói hivatás eltávolodott az irodalomtól. Tárgyalja továbbá, hogy miként reflektáltak a hírlapírók tevékenységük átalakulására, az írók-költők saját újságírói munkájukra, és azt, hogy a két szféra között milyen volt a kapcsolat.

Kádár Judit:

„Otthonod az uradé”

Három 20.századi magyar képes hetilap nőképe

„A női magazinok több mint egy évszázada a női szerepek megváltoztatásának leghatásosabb eszközei, és ez idő alatt – ma még inkább, mint eddig – következetesen dicsőítették mindazt, amit a kormányzat elvárt a nőktől” -írta Naomi Wolf 1999-ben A szépség kultusza című művében. Megállapítása természetesen a magyar női lapokra is áll. A nőkkel szemben támasztott elvárásokat – a foglalkozási struktúrában betöltött szerepüket, erkölcsi nézeteiket, viselkedésüket szabályozó normákat – a nőolvasóknak szánt lapok jelenítették és jelenítik meg a legsokrétűbben. Tanulmányomban azt elemzem, hogy a századforduló női olvasóit megcélzó, népszerű képes hetilapjában, az Új Időkben, illetve a második világháború után a Nők Lapjában és elődjében, az Asszonyokban miként változott az elmúlt száz évben az ideális nő képe, a női szerepmodell, és miként alakultak át a sztereotípiák.

Bayer Judit:

A filter mint a tartalomszabályozás eszköze

Amikor az interneten közzétett tartalom nem jogellenes, csak a gyermekekre nézve lehet káros, az a legjobb megoldás, ha a felhasználó filterrel önként kiszűri a nem kívánt tartalmat. A dolgozat áttekinti a filterek lehetőségeit, és utalásszerűen a releváns amerikai és európai joganyagot. A szűrőket nemcsak otthoni számítógépeken, hanem iskolai, könyvtári, munkahelyi számítógépeken is lehet alkalmazni, ami alkotmányos kérdéseket vet fel. Egyes elnyomó országok az országos szerveren keresztül az összes információt megszűrik, ezzel súlyosan korlátozva állampolgáraik információhoz való jogát és kifejezési szabadságát. A dolgozat azt vizsgálja, mik a feltételei annak, hogy a filter ne korlátozza, hanem elősegítse a szólásszabadság érvényesülését.

F. Tóth Krisztina:

Könyv, szöveg, dokumentun, e-könyv

Az elektronikus könyv helye a digitális kultúrában

Az elektronikus könyv (e-book, e-könyv) jellegzetesen korreprezentáns jelenség, amennyiben korunkat a digitalizáció, a konvergencia és az online kommunikáció kontextusában, az átmenet korszakaként szemléljük. Az ebben a közegben az e-book-jelenséggel kapcsolatosan felvethető problémák lehetnek technológiai, jogi, kereskedelmi-üzleti, kulturális és társadalmikommunikációs jellegűek is – amely utóbbi esetben akár fogalmi-definíciós vagy nyelvhasználati aspektusok is felbukkanhatnak. Az elektronikus könyv mint fogalom és mint elnevezés is köztes, ahogyan az információ gyűjtésének és feldolgozásának, a dokumentumok átformálódásának és átstrukturálódásának is átmeneti idejét éljük.