Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2003 ősz

Kisebbségek

Mátay Mónika:

Mátay Mónika:

Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző

Drámai események gyakran adnak okot az elmélkedésre, a vélemények markáns megfogalmazására. Az alábbi dolgozat egy ilyesfajta „drámát”, Végh Verona brutális megölését beszéli el, illetve a bűntett kapcsán a korbeli sajtóban megjelenő, szerteágazó diskurzusokat elemzi. Verona a kozmopolita nagyváros hősnője. Története a nemzetközi históriába illeszkedik. A 19. századi metropoliszok bűnkrónikájának egyik jellegzetes színfoltja a prostituáltak meggyilkolása. 1841 júliusában nagy port vert fel, amikor New York határában megtalálták egy prostituált cigarettaárus lány, Mary Rogers holttestét. 1888-ban az angol közvéleményt élénken foglalkoztatta a londoni Hasfelmetsző Jack vérengzése. A Végh-ügy pikantériáját kezdetben kétségkívül az áldozat személye jelentette. Az eset érdekességét azonban tovább fokozta maga a gyilkos és a gyilkosság motivációi kapcsán kibontakozó polémia.

Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző

Margit Patrícia:

Margit Patrícia:

Megalázó szavak fogságában

Sajtódiskurzusok a prostitúcióról

2000 őszén az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a brnói Masaryk és a poznani Adam Mickiewicz Egyetem hallgatóinak és tanárainak részvételével kutatói hálózatot szerveztünk. Vizsgálatunk a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában címet viselte. Az elkészített tanulmányok elsődlegesen a romák, a szegények, a globalizációellenes tüntetők, a prostituáltak és a különböző deviáns-bűnöző csoportok médiareprezentációjával foglalkoztak. Jelen dolgozat is ennek a projektnek a keretében készült azzal a céllal, hogy elemezze a türelmi zónák magyarországi sajtóvisszhangját. Arra a kérdésre keres választ, hogyan, milyen diskurzusok megválasztásával írnak a sajtómunkások a prostitúcióról, illetve a türelmi zónák kialakítása kapcsán felmerült konfliktusokról.

Megalázó szavak fogságában

Sajtódiskurzusok a prostitúcióról

Vicsek Lilla:

Vicsek Lilla:

Beszélgetések a prostitúcióról

Két fókuszcsoportos vizsgálat tanulságai

Milyen fogalmi keretek között esik szó a prostitúcióról a hétköznapi beszélgetésekben? Minek tekintik a prostituáltakat, és mivel magyarázzák a prostitúciót? Az alábbi tanulmány két fókuszcsoportos beszélgetés elemzésével e kérdésekre keres választ. A vizsgálat a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában című kutatás részeként készült.

Beszélgetések a prostitúcióról

Két fókuszcsoportos vizsgálat tanulságai

Új média

Mark Deuze:

Mark Deuze:

A web és a webes újságírás típusai

Az internet – különösen annak grafikus felülete, a world wide web – világszerte nagy hatást gyakorolt az információs társadalmak minden rétegére. Ma már azt is felmérhetjük, hogy az újságírás online változata hogyan befolyásolta az újságírást mint szakmát és mint kultúrát. Ez a tanulmány az online újságírás négy típusát különbözteti meg, és az online publikálás legfontosabb tulajdonságai – a hipertextualitás, az interaktivitás, a multimedialitás – szempontjából vizsgálja őket. Azt tárgyalja, hogy az online újságírás e típusai jelenleg, illetve potenciálisan hogyan hatnak az újságírásnak a demokratikus országokban bevett értelmezéseire. Azt állítja, hogy egyes online jellegzetességek alkalmazása nemcsak a webes újságírás minőségére van hatással: e jellegzetességek a professzionális újságírás egészét befolyásolják.

A web és a webes újságírás típusai

Dányi Endre – Altorjai Szilvia:

Dányi Endre – Altorjai Szilvia:

A kritikus tömeg és a kritikusok tömege

Az e-demokrata-attitűd vizsgálata Magyarországon

Az információs és kommunikációs technológiák politikai szerepe csak úgy érthető meg, ha a társadalomban zajló változásokra és az átalakuló politikai rendszerről alkotott elképzelésekre/elvárásokra egyszerre összpontosítunk. A World Internet Projekt 2002-es adatbázisán végzett kutatásunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy mitől függ Magyarországon az internet politikai participációt növelő erejébe vetett hit. Az elemzésből kiderült, hogy az e-demokrata-attitűdért elsősorban a politikai hatásosságérzet és az internet iránti bizalom a felelős. Ez alapján megfogalmazhatjuk, hogy az információs kor politikai folyamatait kutatóknak a diffúziós modellek által hangsúlyozott kritikus tömeg (azaz az internet elterjedtsége) helyett a kritikusok tömegére (vagyis a hangjukat hallatni akaró és tudó állampolgárokra) érdemes összpontosítaniuk.

A kritikus tömeg és a kritikusok tömege

Az e-demokrata-attitűd vizsgálata Magyarországon

Bayer Judit, dr.:

Bayer Judit, dr.:

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás?

A tartalom szabályozásának terén az internet mint médium a hagyományos médiumoktól eltérő elbírálást igényel. Interaktív jellege, valamint területi és időbeli határoktól való függetlensége mind a szabályozási eszközök, mind a szabályozási célok újraértelmezését kívánja. Az értesítés-eltávolítás Európában általánosan elterjedt eljárását az elektronikus kereskedelmi törvény – kisebb-nagyobb következetlenségekkel – a magyar jognak is részévé tette. Az Európa Tanács azonban 2003 tavaszán a válaszadás jogának internetes bevezetéséről készített ajánlástervezetet. Milyen hibái vannak az értesítési-eltávolítási eljárásnak, és milyen veszélyei a válaszjognak? Melyik szolgálná jobban a személyiségi jogok védelmét a szólás lehető legnagyobb szabadsága mellett?

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás?

Gyakorlat

Kardos Zoltán:

Kardos Zoltán:

Közérthetőség a rádiós hírekben

A kereskedelmi rádiók megjelenése óta megváltozott a hírszolgáltatás egysíkú, egynemű mivolta. Olyan információk, események, történések is előtérbe kerültek, amelyek korábban semmilyen közszolgálati műsorban nem kaphattak volna helyet. A sokasodó műsorszolgáltatók emellett több és több – a hírekkel foglalkozó – médiaszemélyzetet igényeltek. Ezen „új generáció” nagyobb része ugyanakkor nem szerezte, nem szerezhette meg azt a tudásanyagot, amely elengedhetetlenül szükséges a hírszerkesztés, különösen a hírírás területén. Jelen tanulmány példákat hozva próbál meg választ találni arra a kérdésre, hogy szó van-e valamiféle szakmai színvonalcsökkenésről, illetve hogy a rádiózást érintő változások miként befolyásolták a hírszolgáltatást.

Közérthetőség a rádiós hírekben

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink