Tartalomjegyzék – 2003 ősz

Mátay Mónika:

Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző

Drámai események gyakran adnak okot az elmélkedésre, a vélemények markáns megfogalmazására. Az alábbi dolgozat egy ilyesfajta „drámát”, Végh Verona brutális megölését beszéli el, illetve a bűntett kapcsán a korbeli sajtóban megjelenő, szerteágazó diskurzusokat elemzi. Verona a kozmopolita nagyváros hősnője. Története a nemzetközi históriába illeszkedik. A 19. századi metropoliszok bűnkrónikájának egyik jellegzetes színfoltja a prostituáltak meggyilkolása. 1841 júliusában nagy port vert fel, amikor New York határában megtalálták egy prostituált cigarettaárus lány, Mary Rogers holttestét. 1888-ban az angol közvéleményt élénken foglalkoztatta a londoni Hasfelmetsző Jack vérengzése. A Végh-ügy pikantériáját kezdetben kétségkívül az áldozat személye jelentette. Az eset érdekességét azonban tovább fokozta maga a gyilkos és a gyilkosság motivációi kapcsán kibontakozó polémia.

Margit Patrícia:

Megalázó szavak fogságában

Sajtódiskurzusok a prostitúcióról

2000 őszén az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a brnói Masaryk és a poznani Adam Mickiewicz Egyetem hallgatóinak és tanárainak részvételével kutatói hálózatot szerveztünk. Vizsgálatunk a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában címet viselte. Az elkészített tanulmányok elsődlegesen a romák, a szegények, a globalizációellenes tüntetők, a prostituáltak és a különböző deviáns-bűnöző csoportok médiareprezentációjával foglalkoztak. Jelen dolgozat is ennek a projektnek a keretében készült azzal a céllal, hogy elemezze a türelmi zónák magyarországi sajtóvisszhangját. Arra a kérdésre keres választ, hogyan, milyen diskurzusok megválasztásával írnak a sajtómunkások a prostitúcióról, illetve a türelmi zónák kialakítása kapcsán felmerült konfliktusokról.

Vicsek Lilla:

Beszélgetések a prostitúcióról

Két fókuszcsoportos vizsgálat tanulságai

Milyen fogalmi keretek között esik szó a prostitúcióról a hétköznapi beszélgetésekben? Minek tekintik a prostituáltakat, és mivel magyarázzák a prostitúciót? Az alábbi tanulmány két fókuszcsoportos beszélgetés elemzésével e kérdésekre keres választ. A vizsgálat a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában című kutatás részeként készült.

Mark Deuze:

A web és a webes újságírás típusai

Az internet – különösen annak grafikus felülete, a world wide web – világszerte nagy hatást gyakorolt az információs társadalmak minden rétegére. Ma már azt is felmérhetjük, hogy az újságírás online változata hogyan befolyásolta az újságírást mint szakmát és mint kultúrát. Ez a tanulmány az online újságírás négy típusát különbözteti meg, és az online publikálás legfontosabb tulajdonságai – a hipertextualitás, az interaktivitás, a multimedialitás – szempontjából vizsgálja őket. Azt tárgyalja, hogy az online újságírás e típusai jelenleg, illetve potenciálisan hogyan hatnak az újságírásnak a demokratikus országokban bevett értelmezéseire. Azt állítja, hogy egyes online jellegzetességek alkalmazása nemcsak a webes újságírás minőségére van hatással: e jellegzetességek a professzionális újságírás egészét befolyásolják.

Dányi Endre – Altorjai Szilvia:

A kritikus tömeg és a kritikusok tömege

Az e-demokrata-attitűd vizsgálata Magyarországon

Az információs és kommunikációs technológiák politikai szerepe csak úgy érthető meg, ha a társadalomban zajló változásokra és az átalakuló politikai rendszerről alkotott elképzelésekre/elvárásokra egyszerre összpontosítunk. A World Internet Projekt 2002-es adatbázisán végzett kutatásunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy mitől függ Magyarországon az internet politikai participációt növelő erejébe vetett hit. Az elemzésből kiderült, hogy az e-demokrata-attitűdért elsősorban a politikai hatásosságérzet és az internet iránti bizalom a felelős. Ez alapján megfogalmazhatjuk, hogy az információs kor politikai folyamatait kutatóknak a diffúziós modellek által hangsúlyozott kritikus tömeg (azaz az internet elterjedtsége) helyett a kritikusok tömegére (vagyis a hangjukat hallatni akaró és tudó állampolgárokra) érdemes összpontosítaniuk.

Bayer Judit, dr.:

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás?

A tartalom szabályozásának terén az internet mint médium a hagyományos médiumoktól eltérő elbírálást igényel. Interaktív jellege, valamint területi és időbeli határoktól való függetlensége mind a szabályozási eszközök, mind a szabályozási célok újraértelmezését kívánja. Az értesítés-eltávolítás Európában általánosan elterjedt eljárását az elektronikus kereskedelmi törvény – kisebb-nagyobb következetlenségekkel – a magyar jognak is részévé tette. Az Európa Tanács azonban 2003 tavaszán a válaszadás jogának internetes bevezetéséről készített ajánlástervezetet. Milyen hibái vannak az értesítési-eltávolítási eljárásnak, és milyen veszélyei a válaszjognak? Melyik szolgálná jobban a személyiségi jogok védelmét a szólás lehető legnagyobb szabadsága mellett?

Kardos Zoltán:

Közérthetőség a rádiós hírekben

A kereskedelmi rádiók megjelenése óta megváltozott a hírszolgáltatás egysíkú, egynemű mivolta. Olyan információk, események, történések is előtérbe kerültek, amelyek korábban semmilyen közszolgálati műsorban nem kaphattak volna helyet. A sokasodó műsorszolgáltatók emellett több és több – a hírekkel foglalkozó – médiaszemélyzetet igényeltek. Ezen „új generáció” nagyobb része ugyanakkor nem szerezte, nem szerezhette meg azt a tudásanyagot, amely elengedhetetlenül szükséges a hírszerkesztés, különösen a hírírás területén. Jelen tanulmány példákat hozva próbál meg választ találni arra a kérdésre, hogy szó van-e valamiféle szakmai színvonalcsökkenésről, illetve hogy a rádiózást érintő változások miként befolyásolták a hírszolgáltatást.