Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2004 tavasz

Kisebbségek

Hammer Ferenc:

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

A Fókusz szegénységábrázolása

Az elmúlt jó fél évtizedben a duális médiarendszerrel kapcsolatos közbeszédben az átalakuló televíziózás számos fejleményét a RTL Klub Fókusz című magazinjának példája segítségével szokták illusztrálni a megszólalók. A Fókusz volt az iskolapéldája a televíziós szakmában zajló generációváltásnak, a szórakoztató kereskedelmi tévézés hatalomátvételének, avagy a szenzációkra összpontosító műsorkészítésnek. E megkülönböztetett figyelem számos oka közül az egyik az, hogy a produkció lassan hét éve egyike a legnézettebb műsoroknak. Egy, a közeljövőben megjelenő, a Fókusz szegénységábrázolásával foglalkozó monográfiában elemzem a riportok absztrakt-képi, illetve tematikus jellegzetességeit, fogadtatásuk bizonyos sajátosságait, továbbá, hogy általában milyen jellegű kapcsolat fűzi össze a szegénység képeit a szegénység tényeivel a társadalomban. Az alábbiakban e munka két fejezete olvasható. Az elsőben a Fókusz egy figyelemre méltó jelentéssugalmazó gyakorlatát vázolom,1 a második részben a riportokban bemutatott képeket és a hozzájuk kapcsolódó szövegeket vizsgálom.

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

A Fókusz szegénységábrázolása

Messing Vera:

Messing Vera:

Süketek beszéde

A jászladányi iskolaügy kapcsán kialakult sajtódiskurzus kvalitatív elemzése

Az alábbiakban olvasható tanulmány egy nagy lélegzetű kutatássorozat1 részlete. A magyarországi romák társadalmi, gazdasági és politikai helyzetét, politikai és jogi emancipációját feltérképező kutatássorozat egyik fejezete a romák médiabemutatásával foglalkozott. Ezen belül vizsgáltuk egy interetnikus konfliktus sajtómegjelenését abban a reményben, hogy adalékokkal szolgál arról, miként befolyásolhatja a média a társadalom interetnikus viszonyait. Az elemzés két részből állt. Az első a konfliktus két évének teljes sajtóbemutatását vizsgálta kódutasításon alapuló tematikus kvantitatív tartalomelemzés segítségével. A második kvalitatív jellegű elemzés a konfliktus egy része, az iskolavita kapcsán kialakult sajtódiskurzus elemzését tartalmazza. A következőkben az utóbbi tanulmányt közöljük.

Süketek beszéde

A jászladányi iskolaügy kapcsán kialakult sajtódiskurzus kvalitatív elemzése

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

A magyar sajtó a feminizmusról és a feministákról

Hogyan ábrázolta a magyar napi sajtó a rendszerváltozás első évtizedében a feminista kutatókat és aktivistákat? Miként alakul a „feminizmus” jelentésének meghatározásáért vívott küzdelem? Az alábbi írás szerzői ezekre a kérdésekre keresnek választ, majd radikális feminista szempontból értékelik a hazai sajtó feminizmusképét.

Gyűlölködni szabad (?)

A magyar sajtó a feminizmusról és a feministákról

Piac

Juhász Gábor:

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

A politikai-közéleti hetilapok piacára nem igaz az a gyakran felbukkanó állítás, hogy a „balliberális” sajtó 80–90 százalékos túlsúlyban van – derül ki az olvasottsági-terjesztési adatokból. A jobboldali – polgári, konzervatív – lapok anyagi gondjai jelentős részben belviszályaikra vezethetők vissza.

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Az alábbi írás a magyarországi televíziós piac szerkezetét, az elmúlt években kirajzolódó tendenciákat mutatja be. A csatornaszámnak az 1990-es évek folyamán tapasztalt megsokszorozódása, a kábeles és a műholdas műsorterjesztési technológiák terjedése, vagyis a sokcsatornás televíziós modell kialakulása nálunk is mélyreható változásokat okozott a piaci szerkezetben. A változások dinamizmusa azóta csökkent, de a fogyasztási szokások átalakulása ma is folyik. A televíziónézésre fordított idő – ha lassuló ütemben is – még mindig emelkedik, ezen belül is egyre nagyobb részt követelnek maguknak a kábelcsatornák. Ezek a főleg szakosodott kínálatot nyújtó műsorszolgáltatók egyre inkább fragmentálják a közönséget, a tömegigény helyett szűkebb nézői szegmensek keresletét elégítve ki. Az új műsorterjesztési technológiák terjedése is szükséges ahhoz, hogy ezek a csatornák mind több háztartásba eljutva jelentős szeletet hasítsanak ki a televíziós piacból.

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Történelem

Takács Róbert:

Takács Róbert:

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró Iskolájának 1977-ben megjelent tankönyve, A magyar sajtó története – a szerkesztő szándéka szerint – azt a célt szolgálta, hogy kijelölje „a magyar sajtó progresszív és retrográd vonulatait”, és dokumentálja „az ebből leszűrendő világnézeti-etikai tanulságokat”. Azt persze nem lehetett ilyen egyszerűen meghatározni, hogy mi a „progresszív” és mi a „retrográd”: az aktív újságírók az 1956 utáni három évtizedben is sokat foglalkoztak például személyes emlékeik feldolgozásával, a korábbi időszakok magyarországi újságírásának és sajtójának reprezentációjával. Ez az írás három korszak képét elemzi: azt, hogy milyen módon jelenítették meg a zsurnaliszták a Kádár-korszakban a két világháború közötti polgári újságírást, illetve a koalíciós időszak és a személyi kultusz sajtóját.

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

Európa

Hegedűs István:

Hegedűs István:

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Magyarország és a magyar média belépése az Európai Unióba

Az európai uniós csatlakozás magyarországi kommunikációját az jellemezte, hogy a média nem tudta elmagyarázni az európai intézmények működését, nem ragadta meg az in tegrációs folyamat természetét, és nem volt képes az események árnyalt értelmezésére. Az ország belépéséről folytatott tárgyalások során a média nem megfigyelőként viselkedett: többnyire a feltételezett magyar érdekeket képviselve a jelenlegi tagállamokat és az európai politikusokat nem vitapartnerként, hanem ellenérdekű félként ábrázolta. Ezzel párhuzamosan növekedett az europesszimizmus a magyar közvéleményben. A magyar lakosság ismeretei az Európai Unió intézményeiről és működéséről továbbra is hiányosak. Miközben Magyarország belép a 25 tagúra bővülő európai politikai-kulturális térségbe, az első itthoni európai parlamenti választásokat várhatóan döntően belpolitikai kérdések uralják majd a jól ismert belső politikai törésvonalak mentén.

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Magyarország és a magyar média belépése az Európai Unióba

Jog

Szente Péter:

Szente Péter:

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

A Médiakutató 2003 téli számában médiapolitikával és médiajoggal foglalkozó szakemberek írtak véleményt a Gálik Mihály, Horvát János és Szente Péter által „Egy új médiatörvény alapjai – javaslat” címmel készített médiaszabályozási koncepcióról. Az alábbiakban Szente Péter válaszát közöljük.

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

Térkép

Alex Lupis:

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben

A sajtószabadság helyzete Tádzsikisztánban

Az amerikai székhelyű emberi jogi szervezet, a Committee to Protect Journalist (CPJ) három tagja, Alex Lupis, Joel Simon és Josh Friedman 2003 júliusában Tádzsikisztánban járt. Az alábbiakban újraközöljük angol nyelven már publikált írásukat, amely a sajtószabadság ottani helyzetét járja körül.

Haladás házi őrizetben

A sajtószabadság helyzete Tádzsikisztánban

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink