Tartalomjegyzék – 2007 ősz

Gaál György:

A dánosi rablógyilkosság – és ami mögötte van

A dánosi rablógyilkosság a dualizmus korának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó és máig vitatott bűneseteként vált hírhedtté. 1907-ben ismeretlen tettesek kirabolták a dánosi csárdát, négy embert meggyilkoltak. A rablógyilkosságért végül vándorcigányokat helyezett vád alá és ítélt el a bíróság. Az eset nem csupán azért lett ismert, mert akadtak olyanok, akik kételkedtek a cigányok bűnösségében, hanem azért is, mert felszínre hozott egy sor olyan problémát, amely a bűntény elkövetése előtt, alatt és után is létezett, és megoldása nem tűrt további halasztást. Ilyen értelemben a rablógyilkosság túlmutatott önmagán, súlyos társadalmi kérdéseket vetett fel; ezzel magyarázható, hogy a korabeli sajtó oly terjedelmesen és kimerítően foglalkozott a Dánoson történt mészárlással.

Ligeti György:

Kisebbségek és bevándorlók a médiában

A Kurt Lewin Alapítvány a közelmúltban olyan, négy országot érintő nemzetközi kutatást tervezett meg, koordinált és zárt le, amelynek célja a kisebbségek és a bevándorlók (a migránsok) médiaábrázolásának bemutatása, valamint különböző reprezentációinak összehasonlítása volt.

Gosztonyi Gergely:

Kisközösségi rádiók Magyarországon

Magyarországon a helyi és a körzeti, nagy besugárzási körzettel adó közösségi rádiók mellett 2002-től van lehetőség úgynevezett kisközösségi rádiók elindítására is. E lehetőség európai viszonylatban is egyedülálló, és Kelet- Közép-Európában a legerősebb nem nyereségérdekelt rádiós szférává avatta a magyart, azonban erről a területről még a szakemberek is kevés ismerettel rendelkeznek. Az itt olvasható, rövidített tanulmány a Civil Rádiózásért Alapítvány által lefolytatott és a Nemzeti Civil Alapprogram által 2006–2007-ben pályázati úton finanszírozott kutatás összefoglalása. A kutatás célja az volt, hogy pillanatképet kaphassunk a hazai kisközösségi rádiós mozgalomról, és – egyebek mellett – felmérjük, hogy a vizsgált körbe tartozó rádiók vezetői, műsorkészítői milyen okokból vágtak bele ebbe a nagy kalandba, milyen anyagi és emberi erőforrásokból gazdálkodhatnak, illetve milyen jövőképpel rendelkeznek.

Ságvári Bence – Pillók Péter – Galácz Anna:

Az erőszak képei a magyar médiában

(2006. szeptember–október)

Mindenki számára váratlan volt 2006 őszén az erőszakos budapesti eseménysor. A szeptemberi, a Magyar Televízió előtt, illetve Budapest több pontján zajló zavargások, majd ezt követően az október 23-ai utcai összecsapások korábban ismeretlen feladat és kihívás elé állították a magyar média képviselőit. Tanulmányunk négy – az események bemutatásában kulcsszerepet játszó – televíziócsatorna élő közvetítéseinek jellegzetességeit elemzi.

Fábián Sándor Péter:

Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra

Az ingyenes napilapok az elmúlt évtized alatt a nyomtatott sajtó megkerülhetetlen tényezőivé váltak, részesedésük az európai napilappiacból immár egyharmadnyi. Üzleti modelljüket az azt megalkotó Metro alapján részletesen ismertetem, számos példán bemutatva a lehetséges piaci stratégiákat. Vizsgálom, hogy a minőségi sajtótermékek kiadói miként reagáltak a világháló melletti újabb fenyegetésre, milyen változtatásokat vittek véghez a napilapokban. Említést érdemelnek az utóbbi évek iparági újdonságai is. A hazai Metro működésének felvázolását egy hungarikum színesíti.

Bajomi-Lázár Péter – Monori Áron:

Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban

Milyen területi és tematikus megoszlást mutatnak a vezető televíziócsatornák esti főműsoridős hírműsorai? Hogyan – semlegesen vagy elfogultan – közelítenek a politikai eseményekhez? A Magyar Televízió és az RTL Klub 2007. áprilisi híradóinak összehasonlító elemzésével egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresünk választ, majd úgy érvelünk, hogy a közönség első számú hírforrását jelentő hírműsorok túl kevés figyelmet fordítanak a külpolitikai és a világpolitikai eseményekre.

Barta Judit:

„Ha nem megy ellenük, csináld velük!”

Az Index hírportál és a civil újságírás

A civil újságírásra a hivatalos média több fázisban reagált. Azokban az országokban, ahol a médialiberalizáció megvalósult – így hazánkban is –, az intézményes média már nem verseng az amatőr publicistákkal, hanem ellenkezőleg: igyekszik becsatornázni őket. Kérdés, hogy a civil kommunikáció hatékonyságát ez az asszimilálási folyamat veszélyezteti-e. Ugyanakkor a blogoszféra működése, az amatőr újságírók mintája olyan kihívások elé állítja a professzionális sajtót, amelyek a szakmai mércék, a legitimitás, a hitelesség fogalmának tisztázását, illetve újradefiniálását igénylik.

Mátay Mónika:

A reformkor alulnézetben

Tóth Árpád Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban című könyvéről

Bayer Judit:

Átfogó

Gálik Mihály–Polyák Gábor Médiaszabályozás című könyvéről