Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2010 nyár

Bulvár

Lampé Ágnes:

Lampé Ágnes:

Kik és miért szerepelnek a kibeszélő show-kban?

Az RTL Klub és a TV2 kapitulációjával zárult a majd’ egy évtizedes háború az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a két kereskedelmi csatorna között. A Mónika-show kilenc, a Joshi Bharat pedig másfél év után szinte egy időben kerül le a képernyőről. A médiahatóság szerint törvényellenes tartalmaik mellett a két műsor szereplőválogatási gyakorlata adatvédelmi, jogi és emberiességi szempontból is kifogásolható volt.

Kik és miért szerepelnek a kibeszélő show-kban?

Monori Áron – Kozma Kriszta:

Monori Áron – Kozma Kriszta:

„Ezek az emberek nem tudják elfogadni a szabályokat, nem képesek a beilleszkedésre”

A Mónika-show és a Joshi Bharat címu műsorok romaképe 2009-ben

A 2009-es év újabb fordulatot hozott a magyarországi cigányellenes közbeszédben. A miskolci rendőrkapitány „cigány bűnözőkre” vonatkozó kijelentései, valamint Marian Cozma meggyilkolása és az azt követő romaellenes megnyilvánulások új minőséget hoztak a többség–kisebbség konfliktusait érintő nyilvános közlésekben. Ezzel párhuzamosan megszaporodtak az ORTT Panaszbizottságához érkező állampolgári panaszok, amelyek a hazai kereskedelmi televíziókban sugárzott kibeszélő show-k cigányképét kifogásolták, nevezetesen, hogy ezek a műsorok a romákat a többségi társadalomban meglévő cigányellenes előítéleteket kiszolgálva, azokat erősítve mutatják be. Az ORTT Műsorelemző osztálya többféle vizsgálatot és kutatást végzett a nevezett műsorok romaképéről. Tanulmányunk ezek összefoglalásán keresztül mutatja be a hazai talk show-k egy – a mai magyar társadalmi kontextusban nem mellékes – aspektusát.

„Ezek az emberek nem tudják elfogadni a szabályokat, nem képesek a beilleszkedésre”

A Mónika-show és a Joshi Bharat címu műsorok romaképe 2009-ben

Hatáskutatás

Császi Lajos – Istvánffy András:

Császi Lajos – Istvánffy András:

A Makrancos hölgytől a Big Brotherig

A frankfurti és a birminghami iskola

2009. november 9-én a Tudomány Ünnepe alkalmából a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara és a Médiakutató pódiumbeszélgetést rendezett „Válság és innováció a médiakutatásban – A frankfurti és a birminghami iskola” címmel. A beszélgetés során Császi Lajost, az MTA Szociológia Kutatóintézetének munkatársát és Istvánffy András kommunikációs szakembert Bajomi-Lázár Péter médiakutató kérdezte arról, miért dominálja ma is a frankfurti iskola a médiáról és a médiapolitikáról szóló közbeszédet, és miért nincsenek rá hatással az olyan újabb médiakutatási paradigmák, mint a birminghami iskola.

A Makrancos hölgytől a Big Brotherig

A frankfurti és a birminghami iskola

Myat Kornél:

Myat Kornél:

Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet

Miért nem jók a modernista megközelítések a késő-modern médiakörnyezet vizsgálatához?

Mára szinte mindennapossá vált, hogy egy felhasználó mobiltelefonnal készített felvételét hírműsorokban, hírportálokon egy eseményt dokumentáló képi anyagként látjuk viszont. A Twitteren keresztül a felhasználóknak köszönhetően pillanatokon belül értesülhetünk természeti katasztrófák – például földrengések, hurrikánok – megtörténtéről. Egy politikus bakija a YouTube-ra feltöltve, majd a Facebookon, a Twitteren megosztva milliókhoz azonnal eljutó és általuk különböző fórumokon kommentálható tartalommá válik. A minket körülvevő médiakörnyezet láthatóan megváltozott, több ponton eltér a korábbi elméletek által vizsgáltaktól. Más működési szabályok és más vizsgálandó problémák jellemzik. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés, miként lehet megváltozott jelenségeit vizsgálni, milyen módszerekkel és kutatói kérdésekkel érdemes megközelíteni. Jelen tanulmány amellett érvel, hogy a média modernista megközelítései – amelyek a mai napig meghatározzák a médiáról való gondolkodást – nem képesek kielégítő módon leírni a média és a társadalom, valamint a média és a befogadó jelenlegi viszonyát. A média társadalomtudományi keretben végzett empirikus hatáselméleti vizsgálatai, a kutatások során mért és kódolt több millió percnyi műsoridő, a csupán társadalmi reprezentánsként kezelt, számokkal és változókkal helyettesített befogadó, illetve a frankfurti iskola ideologikus, elitista, paternalista tömegkultúra-kritikai megközelítése, amely a tömegmédia tartalmainak a magas kultúra szempontjából történő minősítő elemzésére szorítkozott, nem alkalmas a minket körülvevő komplex médiakörnyezet leírására. Jelen írás célja az, hogy a késő-modern médiakörnyezet jellemzőit áttekintve, majd a médiáról való gondolkodást meghatározó elméletek állításait bemutatva a késő-modern média lehetséges megközelítéséhez próbáljon néhány használható szempontot adni.

Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet

Miért nem jók a modernista megközelítések a késő-modern médiakörnyezet vizsgálatához?

Dokumentumfilm

Murai András:

Murai András:

Meggyőzés és vizuális élvezet

Antikapitalista és antiglobalista dokumentumfilmekről

Az utóbbi években feltűnően megnőtt a fogyasztói létformát és a kapitalista intézményeket kritizáló, valamint a globális természeti katasztrófára figyelmeztető dokumentumfilmek száma. Az elsősorban amerikai munkákban a határozott társadalomkritika szorosan összefonódik a meggyőzés szándékával és a szórakoztatás igényével, illetve az erős vizuális hatással. A befolyásolás eszközeinek gyűjtőhelyei a kétezres évtized antikapitalista dokumentumfilmjei. Írásomban áttekintem, milyen módszerekkel igyekeznek e filmek véleményünket formálni, amikor a kapitalista társadalmi berendezkedés alapvető hibáit sulykolják, vagy a személyes felelősségre, az életmód-változtatás szükségességére figyelmeztetnek.

Meggyőzés és vizuális élvezet

Antikapitalista és antiglobalista dokumentumfilmekről

Nagy Mercédesz:

Nagy Mercédesz:

Harc a valóságért

A dokumentarizmus problematikájáról a Megemlékezés és A Mennyei Béke Kapuja című filmek kapcsán

Mindenki másképp emlékezik – legyen szó hétköznapi konfliktusról, családi legendákról vagy történelmi eseményekről. Ez anélkül is szinte természetes, hogy a kollektív emlékezetet irányítani próbálná egy autoriter kormányzat. A politikailag kényes történések feltárása, valamint a körülöttük kialakuló reakciók – hallgatás, reklamáció, perek – a dokumentumfilmeknek nemcsak állandó kísérői, hanem tematikai/dramaturgiai szervező elvei is. Az 1989-es pekingi Tienanmen téren történt tüntetés és annak megtorlása tálcán kínálja az emlékezetpolitikai konfliktusokat. Jelen írás azt mutatja be, hogy egy ilyen környezetben hogyan oldja meg a tényfeltárás feladatát egy évekig készülő, hatalmas apparátust megmozgató amerikai, és egy, egy nap alatt leforgatott, eszköztelen kínai független dokumentumfilm.

Harc a valóságért

A dokumentarizmus problematikájáról a Megemlékezés és A Mennyei Béke Kapuja című filmek kapcsán

Történelem

Klestenitz Tibor:

Klestenitz Tibor:

A tőrdöfés és az újságírók.

Sajtóellenesség a keresztény-nemzeti kurzus éveiben, 1919–1922

„A háborút nem hadseregünk vesztette el, hanem a sajtó; a forradalmat nem a magyar nép csinálta, hanem a nyakán élősködő sajtó; az országot az oláhnak-szerbnek-csehnek nem katonáink adták át, hanem a sajtó; a bolsevizmus terrorját nem magyarok készítették elő, hanem a budapesti sajtó” – írta egy publicista 1921 februárjában. Sommás vélekedése korántsem számított elszigeteltnek a kor közvéleményében, amelyre nagy befolyást gyakoroltak a keresztény-nemzeti véleményvezérek. Ők pedig, akár sajátos meggyőződésükből, akár számításból, üzleti érdekeiket követve, a „destruktívnak” minősített sajtó felszámolására törekedtek. A tanulmány a keresztény-nemzeti ideológia képviselőinek sajtóellenes retorikáját és fellépését szeretné bemutatni.

A tőrdöfés és az újságírók.

Sajtóellenesség a keresztény-nemzeti kurzus éveiben, 1919–1922

Turbucz Dávid:

Turbucz Dávid:

Vezérkultusz és nyilvánosság

Horthy Miklós „országlásának” húszéves jubileuma (1939–1940)

A Horthy Miklós két világháború közötti kultuszának egyik meghatározó évfordulóját vizsgáló tanulmány célja bemutatni e jubileum fontosabb jellemzőit. Elemzi a Horthyról kialakított vezérkép rétegeit, elemeit, illetőleg a tömegkommunikációs eszközök szerepét az évforduló lebonyolításában, továbbá a Horthy-kép ápolásában.

Vezérkultusz és nyilvánosság

Horthy Miklós „országlásának” húszéves jubileuma (1939–1940)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink