Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2010 ősz

Kultúra

Sziller Dalma:

Sziller Dalma:

A maszkulinitás paradoxona és a populáris kultúra

James Bond és a férfiasság változó eszménye

Bond. James Bond. Anglia elsőszámú titkos ügynöke, aki mindig sikeresen menti meg a világot az aktuális fenyegetéstől és arat győzelmet a legelvetemültebb gonosztevők felett. Eközben a legjobb kocsikkal jár, a legszebb nőkkel van dolga, a vodka-martinit rázva és nem keverve kéri. A munkája iránt elkötelezett hidegvérű gyilkos, aki félmosolyával és szemöldöke felhúzásával minden nőt levesz a lábáról, korra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül. Vonzó, magabiztos, a szmoking tökéletesen áll rajta, kiváló kártyajátékos, aki az alkoholt és a luxust sem veti meg. A karakter leghangsúlyosabb eleme mégis az, hogy egy társadalmi fantáziát testesít meg; egy olyan ideált, akire minden férfi hasonlítani akar, s akire minden nő vágyik. Dolgozatomban társadalmi nemi (gender) szempontból vizsgálom, milyen változások mentek végbe James Bond karakterében, hogy az megfeleljen a mindenkori társadalmi konszenzus uralkodó férfiképének.

A maszkulinitás paradoxona és a populáris kultúra

James Bond és a férfiasság változó eszménye

Digitália

Koltai Andrea:

Koltai Andrea:

InterActivity

A televíziós interaktivitás tipológiája

A tanulmány – médiatörténeti hiánypótlásként – arra tesz kísérletet, hogy a klasszikus broadcast televíziózás és a digitális televíziózás közti átmeneti korszakban a televízió képernyőjén megjelenő különböző interaktív alkalmazásokat multidiszciplináris szempontrendszer alapján tipizálja, majd az egyes műfaji alkategóriákat – azok sajátos egyedi ismérveit sorra véve – deskriptív módon bemutassa és elemezze. A tipológia alapját a 21. század első évtizedében a hazai médiagyakorlatban tetten érhető interaktivitás típusai alkotják, amelyek elemzésében a médiatörténet, média-gazdaságtan és a kommunikációtudomány diszciplínái mellett a praxisban eltöltött közel egy évtized személyes tapasztalatai is teret kapnak.

InterActivity

A televíziós interaktivitás tipológiája

Nyirő Nóra – Urbán Ágnes:

Nyirő Nóra – Urbán Ágnes:

Vége a hagyományos tévézésnek?

A késleltetett nézés terjedése

A nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a késleltetett nézés (time-shifting) egyre inkább terjed. A fogyasztók számára vonzó, hogy ne csak akkor tudják megnézni az egyes televízióműsorokat, amikor azokat a műsorszolgáltatók bemutatják, hanem akkor, amikor saját időbeosztásuk ezt lehetővé teszi. Azok a DVR (Digital Video Recorder) készülékek, amelyeknek kellő kapacitású a merevlemezük, akár 100 órát meghaladó műsor rögzítésére és tárolására képesek, gyakorlatilag lehetővé téve ezzel a nézési idő teljes átalakítását, személyre szabását. A technológia újdonsága miatt egyelőre kevés információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a késleltetett nézés milyen módon és milyen mértékben alakítja át a televíziós piacot, annak szerkezetét. A nemzetközi kutatási eredmények azonban már támpontot adnak ahhoz, hogy a nézési szokások változásából kiindulva felvázoljuk a televíziós piacon középtávon bekövetkező folyamatokat. Magyarországi empirikus kutatásunk pedig a műsorrögzítéssel, a késleltetett nézéssel és ennek különböző technológiáival kapcsolatos attitűdöt próbálta feltérképezni.

Vége a hagyományos tévézésnek?

A késleltetett nézés terjedése

Koltay Tibor:

Koltay Tibor:

E-könyvek: technológia és birtoklás

Az e-könyvek széles körű elterjedését lehetővé tevő digitális technológiák rohamléptekkel fejlődnek. A velük kapcsolatos problémák azonban nem technológiai természetűek, hanem az ellenőrzés és a birtoklás kérdéseivel függnek össze, így a globalizáció kontextusába is beilleszthetők, mivel az e-könyvek és gyakran hozzájuk társuló digitális jogkezelő (DRM) rendszerek sokkal több ellenőrzési és beavatkozási lehetőséget nyújtanak a szolgáltatóknak, mint azt a nyomtatott könyv kapcsán megszoktuk. A fogyasztók ezzel a korábbinál előnytelenebb helyzetbe kerülnek, ami különösen igaz személyes adataik védelmére.

E-könyvek: technológia és birtoklás

Vallás

Laborczi Dóra:

Laborczi Dóra:

A vallási élet posztmodern formái a „Miért éppen Alaszka?” című sorozat bemutatásán keresztül

A transzcendens megtapasztalása alapvető emberi tulajdonság, amely a modern korban egy racionális társadalmi diskurzusba illeszkedik. A spiritualitásról, a vallásról szóló nyilvános beszéd nem eltűnőben van, hanem átalakulóban, ami azt a jelenséget is magában foglalja, hogy több vallásos gyakorlattal és szimbólummal találkozunk a hétköznapokban, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ez az átalakulás reflexív spirituális hozzáállást eredményez, amelyet számos sorozat, mint például a Miért éppen Alaszka? is közvetít.

A vallási élet posztmodern formái a „Miért éppen Alaszka?” című sorozat bemutatásán keresztül

Szabó Lajos:

Szabó Lajos:

A liturgia, az egyházi rítusok, a szimbolikus funkciók és a tömegkommunikáció kapcsolata

Az egyházak és a média kapcsolatát elemzi a dolgozat, egyházi, illetve gyakorlati teológiai nézőpontból. Az utóbbi években megnőtt a média szerepe az egyház kommunikációjában. Ma már nem csupán eszköz az egyházi élet mindennapjaiban, hanem olyan új érintkezési forma, amelyen keresztül létrejöhet a találkozás az isteni és az emberi, a most és az eljövendő között. Mit kell tenniük az egyházaknak azért, hogy nagyobb érdeklődést tudjanak generálni környezetükben az általuk képviselt és közvetített tartalom iránt? Hogyan nyilatkozhat meg Isten titka a különféle kommunikációs csatornák közvetítésében? Mit jelent a modern kor virtuális gyülekezete? Mennyire válik átélhetővé az istenélmény a médiában megjelenő vallási műsorok közvetítésében? A témában megjelent kommunikációtudományi és teológiai irodalom segítségével azt kutatja a dolgozat, hogy a médián át mi juthat el a nézőhöz és mi nem, az egyházi cselekményekből. A misztériumot, a titkot, a szenttel való találkozást, még ha csupán töredékesen is, csak a közvetített kép egyszerűsége, tisztasága és alázata viheti tovább.

A liturgia, az egyházi rítusok, a szimbolikus funkciók és a tömegkommunikáció kapcsolata

Kampány

Merkovity Norbert:

Merkovity Norbert:

Párthonlapok az országgyűlési választások idején

A párthonlapok elemzése a kilencvenes években a politikai kommunikáció egyik kedvelt kutatási területe volt. Izgalmas kérdésnek számított, hogy hogyan kerül kapcsolatba a politika az internettel. A Web 2.0 megjelenésével azonban értéküket vesztették ezek a kutatások, hiszen a történések súlypontja átkerült az online közösségek létrejöttét támogató honlapokra. Anélkül tehát, hogy a magyar párthonlapok kutatása befejeződött volna, a nemzetközi trendekhez igazodva máris egy új területtel kezdtek el foglalkozni a kutatók. Ez a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy három korszak (kilencvenes évek, kétezres évek közepe és napjaink) alapján elemezze a magyar párthonlapok informatív és interaktív funkciójában bekövetkező változásokat, majd végezetül egy nemzetközi kitekintéssel értékelje a honlapok 2010-es állapotát.

Párthonlapok az országgyűlési választások idején

Burján András:

Burján András:

Internetes politikai kampány

A tanulmány célja áttekintést adni a 2010-es hazai internetes politikai kampányról, a felhasznált alkalmazásokról és a jövőbeni lehetőségekről. A 2010-es magyarországi országgyűlési választások kapcsán szó esik arról is, hogy az online politikai kommunikáció már önálló területet tölt be a pártok kampányában. Az aspiráns politikai szerveződések felfedezték az internet kínálta költséghatékonyságot, imázs-építési lehetőséget és szervezetirányítási képességet. Az internet aktív használata és a közösségi média lehetőségeinek kiaknázása alapjaiban változtatja meg a politikai kampányok minőségét és a választások menetét, segítve ez által a részvételi demokrácia kultúrájának terjedését. A tanulmány itt közölt, első részének hármas felépítése során a bevezetőt a kampányok technikai és történeti fejlődésének vizsgálata követi az 1920-as évektől kezdődően, majd az üzenetközvetítő szolgáltatások részletesebb – webes naplók, keresőmarketing, videomegosztók, mikroblogok – bemutatása történik Gyurcsány, Sárközy, Obama és Orbán választási sikereinek tükrében.

Internetes politikai kampány

Kritika

Bokor Tamás:

Bokor Tamás:

Nem mese ez, gyermek!

Stachó László és Molnár Bálint (szerk.) A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták című könyvérol

Média és erőszak: e két fogalom nemcsak a gyakorlatban és a médiafogyasztó közönség fejében, hanem néhány évtizede már a kutatók elméletalkotó és valóságleíró fogalomkészletében is egybeforrt, s lett belőle „médiaerőszak”. E témakör örökérvényű kérdései: miképpen jelenik meg az erőszak a médiában? Vajon hogyan hatnak az erőszakos tartalmak a befogadók attitűdjeire és viselkedésére? Miképpen lehet leírni a médiában megjelenő erőszak szimbolikáját? Egyáltalán: mennyire magától értetődő, hogy az erőszak része az emberi természetnek, s ez mennyiben indokolja, hogy része legyen a médiatartalmaknak is? S legfőképpen: a katarzis és az erőszakra buzdítás képzeletbeli végletei között hol helyezkednek el a médiában felbukkanó erőszakos ábrázolások?

Nem mese ez, gyermek!

Stachó László és Molnár Bálint (szerk.) A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták című könyvérol

Szajda Szilárd:

Egy folyóirat politika- és sajtótörténete

Széchenyi Ágnes Lélegzetvétel – Válasz 1946–1949 című könyvéről

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink