Tartalomjegyzék – 2023 nyár

Tardos Róbert:

Terestyéni Tamás 1946–2023

Egy pályatárs megemlékezése

Terestyéni Tamás elhunytával a hazai kommunikációtudomány egyik klasszikus alakja, nagyszerű tudós, barátunk és példaképünk távozott. Tamás a nyelv, a nyelvtudomány szeretetét a családi házból apai örökségként hozta magával. A budapesti bölcsészkaron olyan mentorai voltak, mint Szépe György és Petőfi S. János, akik révén a nyelvészet korszerű kommunikációelméleti kereteivel ismerkedhetett meg. Kivételes tehetsége már egészen korán, pályakezdő éveiben megmutatkozott. Az akkoriban alakult Tömegkommunikációs Kutatóközpont egyik elsőgenerációs kutatójaként 1969-ban már jelentős szerepet játszott a nagyszabású „Nyelv és kommunikáció” konferencia előkészítésében, korai tartalomelemzési kísérleteivel pedig bizonyos tekintetben a mai szövegelemzéseket is megelőlegezte a szemantikai hálózatokra és a fogalmi beágyazottságra alapuló eljárások terén. Az Annenberg School-beli tanulmányai során George Gerbner kultivációs elméletével, a korabeli médiatudomány egyik legbefolyásosabb irányával került közelebbi kapcsolatba, és vitte tovább ezt az érdeklődést későbbi kutatási programjai során. Jelentős mértékben vette ki részét a kommunikációelméletben a múlt század második felében szintén meghatározó jelentőségű beszédaktus-megközelítés hazai recepciójából is. A hetvenes években Pléh Csabával és Siklaki Istvánnal készített Nyelv–kommunikáció–cselekvés című válogatása a későbbi évtizedek nagyobb szabású gyűjteményes kiadásainak alapjává lett.

Pintér Róbert:

A gyerekkori videojátékozás néhány aspektusa Magyarországon

A gyerekek többsége 6–10 éves korban kezd el videojátékozni idehaza. A cikk feltárja ennek motivációit, a nemi különbségeket, az alkalmi és a hardcore gamerek különbözőségeit. Az eltérések miatt a szülők és a gyerekek nehezen értik meg egymást a gaming kapcsán. Az írás röviden kitér a szülők felelősségére és a lehetséges stratégiákra. A tanulmányban önálló alfejezetet kap a videojáték és a sport kapcsolata, az utóbbi mint a fiatal férfiak elérését napjainkban leginkább biztosító médiatartalom. Az írásban szerepelnek a videojátékozáshoz köthető negatív (erőszak és „függőség”), illetve pozitív témák is. Végül a videojátékozás mint a fiatal felnőtt férfiak menekülési eszköze, illetve az informatikus pályaválasztás előszobája zárja a cikket. Az írás célja egy nagyobb kép felvázolása, miközben újdonságértékét az adja, hogy felhasználja az eNET átfogó kutatásait, amelyek nem elérhetőek a tudományos közösség számára a cikkben bemutatott mélységben.

Kulcsszavak: digitális szülőség, e-sport, erőszak, függőség, gyerekek, motivációk, nemi különbségek, pályaválasztás, videojátékozás

Szász Veronika Sára:

Személyes márka alkotóművészeti kontextusban

A szakmai én reprezentációja a virtuális térben

E tanulmány feltárja, milyen stratégiák mentén építik saját személyes márkájukat olyan kulturálisan is meghatározó, emblematikus hazai alkotóművészek, akik már az információs technológiák elterjedése előtt megszerezték szakmai elismertségüket és kiépítették követőbázisukat. Az alábbi kutatás a Médiakutatóban korábban felvetett digitálisidentitásépítés-diskurzushoz kapcsolódik, kibővítve azt a művészeti kontextus sajátosságaival.

Kulcsszavak: alkotóművészet, én 2.0, énmárka, digitális identitás, interakció, közösségi média, személyes márka, tudatosság

Kiss Balázs:

Kommunikációs képletek

Popkulturális hatáselemek Orbán Viktor két szövegében

A retorika kezdetei óta tudjuk, hogy egy politikusi beszéd hatását és hatásosságát nemcsak az aktuálpolitikai üzenetek vagy az ideológiai tartalom adja, hanem például a szerkezete, a szövegszervezés mikéntje is. A jelen tanulmány a magyar miniszterelnök egy hosszabb és egy rövidebb szövegét elemzi, éspedig azt vizsgálva, hogy miként érvényesül bennük a populáris kultúra sikerreceptje: a hollywoodi képletnek nevezett szerkezeti felépítés, valamint a popzenei dalok ugyanerre támaszkodó energiagörbéje.

Kulcsszavak: évértékelő, hollywoodi képlet, multimodális elemzés, Orbán Viktor

Sarány Orsolya:

Látlelet az erdélyi magyar nyomtatott sajtó aktuális állapotáról

2022 ősze drasztikus változásokat hozott az erdélyi magyar lappiacon, hiszen több kiadó döntött úgy, hogy az online térbe költözteti vagy megszünteti nyomtatott kiadványait. E tanulmány a kiadói döntésekhez vezető piaci folyamatokat részletezi, szembeállítva azokat a kisebbségi napilapkészítésbe beágyazódott mechanizmusokkal. Ez a kettősség a szerző saját fókusza miatt is meghatározó a tanulmányban, hiszen szociológiai doktoranduszhallgatóként kívülről, de erdélyi magyar újságíróként belülről szemléli ezeket. A tanulmány kitér az erdélyi magyarok lapfogyasztási szokásaira, a médiapiac strukturális jellemzőire, bemutatva, miért releváns ma is a print média, majd listázza az elmúlt 30 évben megjelent jelentős napilapokat, összehasonlítva a 2012-es és a 2023-as kínálatot. Végül azt a piaci környezetet mutatja be, amely átrajzolta a romániai magyar napilapkészítést, részletezve a piaci folyamatok nem piaci alapú következményeit is.

Kulcsszavak: kisebbségi média, médiagazdaság, napilapgyártás

Torbó Annamária:

A részvételi kultúra (ön)kritikája

Henry Jenkins neve kitüntetett helyet foglal el a médiakultúra, kiváltképp a populáris kultúra kutatásában. Mindazon túl, hogy kutatásai révén kijelölte a rajongókkal kapcsolatos vizsgálódások főbb irányvonalait, a részvételi kultúra koncepciójának megalkotása is az ő nevéhez fűződik. A részvételi kultúra szoros összefüggésbe hozható a rajongói gyakorlatokkal, azonban azoknál szélesebb körű aktivitásokat foglal magában. A hozzá kötődő készségek elsajátítása fontos szerepet játszik a felhasználók médiaműveltségének fejlesztésében. Jenkins részvételi kultúrával kapcsolatban megfogalmazott eredeti elképzeléseit ugyanakkor számos bírálat érte. Bár a részvételi kultúrára és annak kritikájára koncentráló tanulmányok a hazai médiakutatásban is megjelentek, nem találkozni olyan magyar nyelvű szöveggel, amely kifejezetten Jenkins kritikákra adott reflexióira és az azok hatására újraalkotott részvételi kultúra koncepciójára fókuszálna. A jelen írással egyrészt ezt a hiányosságot igyekszem pótolni (amihez előbb szükséges az eredeti koncepció és a kritikák rövid felvázolása), másrészt bemutatom az általa időközben továbbgondolt (rajongói) részvételi lehetőségeket. Bár az állampolgári szerepvállalással összefüggő részvételi politika erőteljesen támaszkodik rá, bizonyos mértékben túl is mutat a részvételi kultúrának nevezett jelenség határain.

Kulcsszavak: médiaműveltség, populáris kultúra, rajongói aktivizmus, részvételi kultúra, részvételi politika

Jancsó Veronika:

Kommunikáció, jog és etika: a határmezsgyék feltárása

Buday-Sántha Andrea Kommunikáció – Etika – Jog. A kommunikáció etikai és jogi alapjai című könyvéről

Buday-Sántha Andrea legújabb könyvében arra a kérdésre keres választ, hogy miként szabályozható a kommunikáció az információs társadalomban, s a szabályozásnak milyen etikai és jogi vetületei merülnek fel. Könyvére úgy hivatkozik, mint amely átmenetet képez a tankönyv és a kézikönyv között, mert nemcsak rögzíti az elméleti kereteket, hanem egyfajta iránymutatásként is szolgál a kommunikációval kapcsolatban napi szinten felmerülő jogi és etikai kérdésekben.

Kulcsszavak: médiaműveltség, populáris kultúra, rajongói aktivizmus, részvételi kultúra, részvételi politika