Kulcsszó – részvételi politika

Torbó Annamária:

A részvételi kultúra (ön)kritikája

Henry Jenkins neve kitüntetett helyet foglal el a médiakultúra, kiváltképp a populáris kultúra kutatásában. Mindazon túl, hogy kutatásai révén kijelölte a rajongókkal kapcsolatos vizsgálódások főbb irányvonalait, a részvételi kultúra koncepciójának megalkotása is az ő nevéhez fűződik. A részvételi kultúra szoros összefüggésbe hozható a rajongói gyakorlatokkal, azonban azoknál szélesebb körű aktivitásokat foglal magában. A hozzá kötődő készségek elsajátítása fontos szerepet játszik a felhasználók médiaműveltségének fejlesztésében. Jenkins részvételi kultúrával kapcsolatban megfogalmazott eredeti elképzeléseit ugyanakkor számos bírálat érte. Bár a részvételi kultúrára és annak kritikájára koncentráló tanulmányok a hazai médiakutatásban is megjelentek, nem találkozni olyan magyar nyelvű szöveggel, amely kifejezetten Jenkins kritikákra adott reflexióira és az azok hatására újraalkotott részvételi kultúra koncepciójára fókuszálna. A jelen írással egyrészt ezt a hiányosságot igyekszem pótolni (amihez előbb szükséges az eredeti koncepció és a kritikák rövid felvázolása), másrészt bemutatom az általa időközben továbbgondolt (rajongói) részvételi lehetőségeket. Bár az állampolgári szerepvállalással összefüggő részvételi politika erőteljesen támaszkodik rá, bizonyos mértékben túl is mutat a részvételi kultúrának nevezett jelenség határain.

Kulcsszavak: médiaműveltség, populáris kultúra, rajongói aktivizmus, részvételi kultúra, részvételi politika

Jancsó Veronika:

Kommunikáció, jog és etika: a határmezsgyék feltárása

Buday-Sántha Andrea Kommunikáció – Etika – Jog. A kommunikáció etikai és jogi alapjai című könyvéről

Buday-Sántha Andrea legújabb könyvében arra a kérdésre keres választ, hogy miként szabályozható a kommunikáció az információs társadalomban, s a szabályozásnak milyen etikai és jogi vetületei merülnek fel. Könyvére úgy hivatkozik, mint amely átmenetet képez a tankönyv és a kézikönyv között, mert nemcsak rögzíti az elméleti kereteket, hanem egyfajta iránymutatásként is szolgál a kommunikációval kapcsolatban napi szinten felmerülő jogi és etikai kérdésekben.

Kulcsszavak: médiaműveltség, populáris kultúra, rajongói aktivizmus, részvételi kultúra, részvételi politika