Covid 19

Kondorosy Csenge – Endrődy Orsolya – Simonovits Borbála – Borsfay Krisztina – Veszelszki Ágnes:

Oltásnarratívák

A Covid-vakcinákkal kapcsolatos lakossági attitűdök elemzése a közösségimédia-figyelés módszerével

Kutatásunkban közösségimédia-elemzést végzünk; a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos szóhasználat szám- és időbeli alakulását vizsgáljuk a vakcinák megjelenését követő tíz hónap során (2021. január 1-től november 1-ig) a SentiOne mesterségesintelligencia-alapú social listening szoftver segítségével. Az oltásellenes, az oltássemleges és az oltáspárti csoportokhoz köthető szavak említettségét a vakcinatípusokkal kapcsolatos online beszéd általánosabb kontextusában, valamint tematikus csoportokra (narratívákra) osztva vizsgáljuk, kvantitatív eszközökkel. A vakcinatípusok említettségéből kirajzolódó általános tendencia alapján az oltások megjelenését öt hónapig tartó intenzív online beszéd (magas említettség) követi, amely júniustól erősen csökken. Hasonló folyamat figyelhető meg az oltássemleges csoportok szóhasználatában is, viszont az oltásellenes és az oltáspárti csoportok szóhasználata más dinamikát mutat: itt az online beszédet egyéb tényező alakítja. Ennek néhány lehetséges magyarázatát felvázoljuk, a mélyebb feltáráshoz azonban további, kvalitatív kutatások szükségesek.

Andok Mónika:

Trendek az online vallási folyamatokban a koronavírusjárvány idején Magyarországon

A 2020-as koronavírus-járvány, illetve az ahhoz kapcsolódó lezárások, a szociális távolságtartás bevezetése mind Magyarországon, mind globálisan átalakította az emberek mindennapjait: a munkavégzést, az oktatást, a vásárlást, a szórakozást éppúgy, mint a családtagokkal, a barátokkal való kapcsolattartást. E tanulmányban azt mutatom be, miként reagáltak a magyar egyházak 2020 tavaszán a fizikai lezárásra és az online térbe való átköltözésre. Az egyházakban kétirányú munka indult el különös intenzitással: egyrészt az online megjelenés megszervezése, másrészt a digitális technológia biztosította lehetőségekre való teológiai reflexiók kimunkálása. E tanulmányban azt is elemzem, hogy az esemény-, illetve a közösségalapú egyházi, vallási jelenlét esetében milyen platformokon és mit közvetítettek az egyházak a híveiknek, a követőiknek. Emellett a befogadói oldalról is áttekintem az online vallási szertartásokba való bekapcsolódás mintázatait. Ezzel kapcsolatban online anyaggyűjtést végeztem arra vonatkozóan, hogy a hívők milyennek érzékelték a társas jelenlét megélését, a képernyő-alapú interaktivitást és navigálást, az autonómia és a személyesség mértékét a digitális rítusok során, mit jelentett az élő közvetítés jelentéstulajdonítási folyamatában a kamera jelenléte, mit jelentettek pontosan azok a vizuális elemek és eljárások, amelyek az streamelés során eltértek a valós jelenlét esetében zajló vizuális észleléstől. Összességében egy új vizuális tapasztalattal, optikai valóságreprezentációval volt dolguk a híveknek, ami új típusú interaktivitást és részvételt tett lehetővé a számukra.

Rajnai Richárd – Németh Szilvia:

Digitális médiahasználat az iskolákban – pandémia idején

Egy fókuszcsoportos kutatás eredményei

A koronavírus-járvány miatti korlátozások számtalan ponton és módon alakították át a mindennapi élet megszokott gyakorlatait. A kényszerű változások egyike – a tantermen kívüli oktatás bevezetése – egyaránt hatással volt az oktatási folyamatokra és a családok életére. Az alapvetően a 13 és a 17 év közötti gyerekek online jelenlétére és internethasználatára irányuló, fókuszcsoportos módszerrel végzett kutatásunk1 a 2020. májusi és júniusi adatfelvétel során kiegészült egy olyan kérdéscsoporttal, amellyel válaszokat kaphattunk a távoktatásból fakadó kérdésekre is. Így arra is, hogy a 2020 márciusában bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend milyen módon alakította át a tanár-, a szülő- és a diákszerepeket, hogyan változtatta meg a köznevelés szereplői közötti kommunikációt, és milyen hatással volt az „iskolai” médiahasználatra. Mindezeken túl vizsgáltuk azt is, hogy az iskolákban, a tanároknál és a tanulói háztartásokban rendelkezésre álló eszközök felhasználásával miként sikerül újragondolni az oktatás kereteit Magyarországon. A nemzetközi standard EU Kids Online, illetve a Global Kids Online vizsgálatok módszertanát is felhasználó empirikus kutatásunk kiemelt módon foglalkozott a digitális oktatással létrejött új oktatási-médiahasználati szituációval, s az eseményekkel együtt haladva kísérletet tettünk az online oktatás mindennapjainak mikroszintű megfigyelésére és értelmezésére.