Irodalom

Kálai Sándor:

„...a magyar irodalom adott-e hozzá valamit a külföldi detektívirodalomhoz?”

Hankiss János 1928-as könyve a bűnügyi regényről

A kortárs nemzetközi krimitörténet-írást a komparatív szemlélet és ebből következően a különböző regionális és nemzeti hagyományok együttélése, a fordítások és a könyvpiaci logikák értelmezése vezérli. Nem meglepő az sem, hogy a műfaj története visszamenőleg is átíródik: egy Edgar Allan Poe írásaiból eredő egyenes vonalú fejlődés elképzelése helyett (amely az angol-amerikai hagyomány dominanciájának megalapozását jelentette) az értelmezők egyre inkább különféle kultúrák és szövegek bonyolult összjátékát állítják középpontba. 1928-ban a debreceni egyetemi tanár, Hankiss János megjelentette A detektívregény. A „népszerű irodalom” elmélete és története című rövid munkáját. Könyvének címe és alcíme is sokat ígér: egy műfajjal, annak elméleti és történeti kérdéseivel vet számot. Ez az írás arra a párhuzamra igyekszik felhívni a figyelmet, amely Hankiss komparatív megközelítése és napjaink krimikutatása között van, hiszen ez utóbbi részben az összehasonlító irodalomtudomány hagyományai felől igyekszik lebontani az angol-amerikai perspektívából felépített klasszikus történeti áttekintéseket.

Tisza Eleonóra:

A hibriditás lehetőségei a kortárs young adult irodalomban

E kutatás célja az, hogy a hibriditás sokrétű fogalmát körüljárva átfogó képet nyújtson a young adult (YA) irodalomról. A YA sem a gyerekirodalomhoz, sem a „felnőtt” irodalomhoz nem sorolható be teljes értékűen, így mint korosztályok közötti hibrid műfaj értelmezhető. A YA körüli definíciós problémák is leírhatóak a hibriditás fogalmával, mert a konszenzus ma sem teljes azt illetően, hogy zsánerként, marketingkategóriaként vagy korosztályi besorolásként értelmezzük-e a jelenséget. Emellett a műfaji hibridizáció elemzésére is sort kerít, mert ez alapvetően jellemző tendencia a terület médiaszövegeinek működésében. Végül röviden arra is rámutat az elemzés, hogy miként jelenik meg a hibriditás a YA fantasy szövegek narratíváiban, különös tekintettel a női szörnyek hibriditására.