Képregény

Dunai Tamás:

Fejlődési zavarok

A Heartstopper című képregény fóliázási ügye a képregénytudomány szemszögéből

2023 júliusában 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal a Líra Könyv Zrt.-re egy melegszerelmet ábrázoló, lefóliázatlan young adult képregény, a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam miatt. A fóliázással kapcsolatos társadalmi diskurzus középpontjában ugyan nem a képregénymédium áll, ám mégsem teljesen véletlen, hogy egy képregény kapcsán vált a könyvfóliázásból országos érdeklődést kiváltó ügy. A jelen tanulmány azt mutatja be, milyen szerepet játszhattak a képregénymédium mediális és fejlődési sajátosságai abban, hogy a mű aktuálpolitikai csatározások célkeresztjébe kerülhetett. Mediális, ugyanis a képregény vizuális médium, a tartalma így „szembeötlő”, aminek köszönhetően a története során gyakran érték hasonló támadások. Fejlődési, ugyanis a médium kulturális változatainak többsége az elmúlt évtizedekben kifejezetten szabadon fejlődött, műfajait és tartalmát tekintve diverz, aminek köszönhetően az LMBTQ-tartalmú képregények is egyre nagyobb jelenléttel bírnak.

Zsila Ágnes – Bernáth Ágnes – Inántsy-Pap Judit:

Yaoi-jelenség a magyar anime szubkultúrában

A japán rajzfilmek, idegen szóval animék az 1990-es évek közepén szivárogtak Európába, s napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében. A rajongói tábor gyarapodása önálló szubkultúrát hívott életre, amely a keleti szigetország animációs filmjei mellett a teljes japán kultúrát is érdeklődésének középpontjába helyezi. Az ezredforduló után különös tendencia került a figyelem fókuszába, amelyet a nemzetközi szakirodalom a yaoi-jelenség elnevezéssel illet. A yaoi a japán rajzfilmek és más vizuális vagy szöveges művek azon specifikus műfaját jelöli, amelynek vezérfonalát két férfi egymás iránt érzett szerelme képezi. A műfaj világszerte nők százezreinek kedvencévé vált az elmúlt évtizedek során, s a jelenség számos tudományos vizsgálatot inspirált. A jelenségkör meghatározását illetően azonban a kutatási terület újdonságából eredően nem találkozhatunk koherens definíciókkal. Tanulmányunk célja az, hogy képet alkossunk a yaoi-jelenség hátterében álló rajongói tevékenységstruktúráról, s az európai vizsgálatok tükrében feltérképezzük a magyar szubkulturális közösség tendenciáit.

Maksa Gyula:

Keleti típusú képregény Magyarországon és francia nyelvterületen

A keleti típusú képregény kulturális világtermékké válva egy új „japánizmus” transzkulturális áramlatait segítette Délkelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában is. A japán képregény legnagyobb külföldi piacává Franciaország vált a kétezres évek első évtizedének közepére, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat is. Látva a mangakultúra utóbbi évtizedben kiteljesedő magyarországi elsajátítását és népszerűvé válását, a keleti típusú képregény médiájának értelmezéséhez hasznosnak tűnik a magyar tapasztalatokat összevetni a francia nyelvű képregénykultúra közelmúltbeli átalakulásával.

Maksa Gyula:

Ismeretterjesztés és képregény

Miért lehet a magyarul, némiképp megtévesztően, „képregénynek” nevezett jelenséghalmaz ismeretterjesztő, kommuni-kációs kampányok kedvelt és hatékony médiuma? A médianarratológia ajánlatait követve, a médium sajátosságaira, egyediségére, ellenállására figyelve, példák segítségével erre a kérdésre keresem a választ. Ismeretterjesztő kommuni-kációs dinamikába helyezhető képregények kapcsán vizsgálom meg, mit hív elő az ismeretterjesztés a képregény mediativitásából.

Dunai Tamás:

Képregény Magyarországon

Magyarországon a képregény a tudományos diskurzus egyik „vakfoltja”. Bár képregény-történeti jellegű vagy egy-egy történettel foglalkozó írások születtek a közelmúltban is, valamint a képregénykritika is kibontakozóban van, átfogó tudományos igényű munkák az 1980-as évek – Rubovszky Kálmán munkássága – óta nem jelentek meg a témában. Tanulmányommal, amelyben a magyar képregényes kultúra bemutatására teszek kísérletet, ezt a lassan két évtizedes hallgatást szeretném megtörni. Több irányból közelítem meg a témát. Először, mivel megkerülhetetlen, a képregényt mint médiumot veszem górcső alá, és igyekszem bemutatni azon jellegzetességeit, amelyekkel egyes csoportok képre-gény iránti elköteleződése magyarázható. Ezután történeti szempontból vizsgálom azt, hogy miként alakult a képregény helyzete Magyarországon, és ismertetem ennek a magyar képregényolvasó réteg összetételére gyakorolt hatásait. Ez-után az adoptálással és a képregények diffúziójával foglalkozom. Végül magát a képregényfogyasztó szubkultúrát já-rom körül és ismertetem jellemzőit. Tisztában vagyok vele, hogy a téma összetettsége miatt tanulmányom bizonyos elemeit tekintve csak áttekintő, illetve problémafelvető jellegű. A célom végső soron a rendszeres képregényolvasók jellemzése egy kérdőíves kutatás és velük folytatott interjúk alapján.

Birkás Péter:

Releváns jegyek a képregényfilmekben

A napjainkban igen népszerű, de már az 1900-as évek elején felbukkanó képregény-adaptációkat szemlélve olykor felmerül a kérdés: vajon beszélhetünk-e képregényfilmről mint műfajról? A kilencedik művészet rendelkezik olyan kritériumokkal – állóképben elmesélt történet, papírra nyomott, szöveg kíséri –, amelyek meghatározzák, mit is neve-zünk képregénynek. De vajon a képregényfilmek rendelkeznek-e olyan elemekkel, amelyek kimutathatók minden egyes történetben, amelyek alapján állíthatjuk, hogy a képregényekből adaptált filmek igenis saját műfajt képviselnek a moz-gókép világában. Képregény-feldolgozások elemzésével igyekszem választ adni arra a kérdésre, vajon az egyes feldol-gozások tartalmaznak-e olyan releváns jegyeket, amelyek minden képregényfilmre érvényesek, és amelyek által bizto-san állítható, hogy a képregényfilmes zsáner létezik.

Fehér Katalin:

A webcomic avagy az online képregény

Az (anti)utópisztikus valóság

Cserélgetik. Megbecsült darabjai értékesek. Beszélnek róla. Amióta van. Titkos társaságok, függő gyűjtők. Remegő kézzel nyúlnak a legfrissebb vagy a legrégebbi szám után, a hagyományoknak vagy épp a trendeknek megfelelően. Még mindig beszélnek róla. Hosszú ideig inkább csak egymással. Végül az internet (ezt is) a nyilvános közbeszéd tárgyává teszi. A képregényt. E dolgozat tárgya a (már) papírhoz (sem) kötött képes szöveg vagy szöveges kép mint digitális platformon megjelenő téma.