Kisebbségek

Torbó Annamária:

Reprezentációs politikák és faji, etnikai kisebbségekről szóló diskurzusok a kortárs popkultúrában

Esettanulmány a Bridgerton család című sorozatról

A különböző kisebbségek reprezentációjáról szóló diskurzusok a kortárs társadalmi viták mindennapos részét képezik. Az elmúlt években az online sajtóban számos cikk foglalkozott azzal a gyakorlattal, amikor a populáris kultúrából ismert fikciós történetek adaptációiban vagy folytatásaiban megváltoztatják a főszereplők valamilyen alapvető karakterjegyét. Ezek a módosítások a leggyakrabban a karakterek bőrszínét érintik, mindez pedig lehetőséget biztosít a „faji”, etnikai kisebbségek korábbiaknál változatosabb és hangsúlyosabb megjelenítésére. A jelen tanulmányban a Netflix Bridgerton család című sorozatához kapcsolódó reprezentációs politikákat mutatom be, továbbá diskurzuselemzést végzek a sorozattal foglalkozó, hazai online médiumokban megjelent releváns írásokon. A diskurzuselemzés révén kirajzolódnak a különböző médiumokban megszólaló személyek által képviselt beszédmódok, mint például a történelmi hűség védelme vagy az alternatív történelem legitimálása. Mindezen felül arra is rávilágítok, hogy a Bridgerton családhoz hasonló popkulturális alkotások miként kapcsolhatók a kortárs közbeszédet uraló szélesebb társadalmi jelenségekhez, mint amilyen a politikai korrektség vagy éppen a rasszizmus témaköre.

Cseke Balázs:

A nyomor szenzációja

A „Dzsumbuj” stigma a médiában

Az elmúlt másfél évben „A város peremén” nevű társadalmi-művészeti projekttel a külső-ferencvárosi Illatos úti telep – az úgynevezett „Dzsumbuj” – történetét és emlékezetét kutattam. A telep volt lakóival készített narratív életútinterjúk és a projekt kutatási eredményei alapján, valamint a Dzsumbujról megjelent írott sajtószövegek elemzésével azt vizsgáltam, hogy a média milyen narratív eszközökkel és motívumokkal mutatta be a különböző korszakokban az Illatos úti telepet, és elbeszélésmódja miként kategorizálta és stigmatizálta az ott élőket. Feltevésem szerint a média részt vett a nagyvárosi szegénytelep lakóinak megbélyegzésében, kirekesztésében, és feltehetően elősegítette a Dzsumbujról kialakult negatív társadalmi kép kialakulását.

Kovács Blanka:

Beszélhetünk-e médiaszegénységrôl?

A józsefvárosi szegénység médiafogyasztási lehetôségei és szokásai

A média változásai minden ember életére hatást gyakorolnak, hiszen a modern társadalomban a kommunikáció elsődleges csatornája lett, és egyre több módon ágyazódik be életünkbe. Ez azonban megköveteli, hogy a médiafogyasztási szokásaink – reagálva a folytonos innovációkra – változzanak. E dolgozat arra a kérdéskörre fókuszál, hogy az alacsony gazdasági és kulturális tőkével rendelkezők, egészen pontosan a budapesti Józsefvárosában élő szegények osztályhelyzetükből fakadóan nehezebben képesek-e lépést tartani a média örökös újításaival, kitermelve ezáltal egy újabb szegénységdimenziót. Különös hangsúly kap a magyarországi médiahelyzet, az állami és a kereskedelmi média baljós összefonódása. A dolgozat három részből áll: tudományos, elméleti áttekintésből, magyar, ingyenes sajtótermékek vizsgálatából, valamint józsefvárosi szegényekkel készített narratív interjúkból.

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Bedarálva

A menekültekkel kapcsolatos kormányzati kampány és a tôle független megszólalás terepei

A Magyarországra érkező menekültek kapcsán 2015 eleje óta tartó kampányban és az azt kísérő politikai vitában sokan szólaltak meg az elmúlt hónapokban. Írásunk a kampány elejére, 2015 januárjára vezet vissza, amikor kialakultak az azóta rutinszerűen használt értelmezési keretek és gyakorlatok, a kategória- és szelektív statisztikahasználattól a különböző diszkurzív stratégiákig. A hírmédia tudósításainak elemzése révén azt vizsgáltunk, hogy az újságírók többsége tudott-e egy ilyen kérdésben a szakmai sztenderdek szerint dolgozni; voltak-e olyan, a kérdésben megszólaló szereplők, akik függetleníteni tudták magukat a politikai arénától. Elemzésünk konklúziója az, hogy a kormányzati kommunikáció lehengerlő volta, a politikai beszéd kizárólagossága és a területen szakmai tapasztalattal rendelkező szervezetek kiszorulása a médiából mind hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzati diskurzussal szembeni alternatív értelmezések ne jussanak nyilvánossághoz a kampány első hónapjában.

Bernáth Gábor:

Harc a jelenlétért és a jelentésért

A magyarországi szélsőségesek és a média fősodrának rutinjai

A tanulmány a releváns magyarországi és a bőséges nemzetközi szakirodalom egy része és a többségi média 24 vezető szerkesztőjével készült interjúkutatás alapján tekinti át azokat a válaszokat, amelyeket a média fősodra ad a szélsőjobboldali médiastratégiákra. Az interjúk kitérnek arra is, hogy az egyes szerkesztők milyennek látják a szélsőségesek kapcsán a társadalmi diskurzust befolyásoló kormányzati, politikai és civil szereplők tevékenységét, és megpróbálják feltárni a napi szerkesztőségi rutinokat is.

Pápay Boróka-Tímea:

Napiszar, „az internet pöcegödre”

A virtuális térbe kényszerülõ romákkal szembeni elõítéletesség esete

A Napiszar.com népszerű viccportál a szórakoztatás mellett olyan latens funkciókat is ellát, mint a különböző társadalmi csoportok kigúnyolása és a velük kapcsolatos sztereotípiák megerősítése és újratermelése. E tanulmány az oldal példáján szemlélteti a romákkal szembeni előítéletesség működési mechanizmusát és a romákkal szemben fennálló percepciókat. Első lépésként az online gyűlölködés egyéni és kollektív formáinak elméleti vonatkozásait mutatja be, annak jogi kereteivel együtt. Ezt követően elhelyezi a kiválasztott weblapot a magyar internetes világ térképén. Az oldal működtetésének és struktúrájának bemutatása után rátér az elemzendő úgynevezett „Napi raj” romákkal foglalkozó rovatra. A rovatban romákról készült fényképeket, videókat és zenéket közölnek a szerkesztők, gúny tárgyaként kezelve őket. A bejegyzésekből vett minta alapján a tanulmány kilenc olyan jellemző motívumot azonosít be, amely a romák bemutatása során jelenik meg.

Munk Veronika:

Vágási Feri és Balogh Nóra esete Oláh Gergõvel

A romák reprezentációja a többségi média szórakoztató műsoraiban

Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a magyar populáris médiaműfajokban miként ábrázolják a cigányokat. Sorra veszem a romák zenei tehetségkutatókban megjelenő jellemző képét, illetve a magyar tévésorozatok, a kibeszélő show-k, majd a Győzike-show és más reality show-k cigányképét elsősorban a romák médiaképét érintő szakirodalom, másodsorban a roma sztárokkal, tévés producerekkel, szerkesztőkkel készített interjúim alapján. Eredményeim szerint a szórakoztató médiamőfajokban a cigányok képét uralja a zenészcigány archetípusa, de – ennek ellenére – a reprezentáció heterogén. A szórakoztató média szabályszerűségei felülírják a nyílt rasszizmust, ám az etnicitáshoz kötődő másság mint különlegesség, a romák kulturális másságának hangsúlyozása általános gyakorlatnak tekinthető.

Munk Veronika:

A romák reprezentációja a többségi média híreiben az 1960-as évektõl napjainkig

A magyarországi többségi média roma reprezentációjáról már a rendszerváltás előtt is készültek tudományos kutatások, majd az 1990-es évektől – amikor a csoport a hírműfajok látható reprezentánsa lett – a szociológusok és médiakutatók rendszeresen foglalkoztak a cigányok médiaképével, elsősorban kvantitatív felmérések keretein belül. Tanulmányomban összefoglalom azokat a kutatási eredményeket, amelyek a magyarországi romák médiareprezentációjával a tény- és hírműfajok vizsgálatán keresztül az 1960-as évektől 2012-ig foglalkoztak.

Munk Veronika – Morvay Judit – Szabó Kitti:

Cigány csillagok

Roma sztárok médiareprezentációja

A tanulmány főműsoridős szórakoztató tv műsorok és bulvárlapok kvantitatív tartalomelemzése nyomán a roma sztárok médiareprezentációját elemzi, illetve egy esettanulmány keretein belül egy cigány és egy nem cigány sztárral kapcsolatos Youtube kommentek különbségeit hasonlítja össze. A roma sztárok körül formálódó médiatartalmak elemzése fontos adalék a hazai roma kisebbség és nem roma többség viszonyának megértéséhez, a sztársággal kapcsolatos diskurzusok pedig olyan kulturális jelenségek, melyek népszerűségük, nagy tömegeket vonzó mivoltuk miatt fontos tanulságokkal szolgálnak a társadalomtudományokkal foglalkozók számára. A tanulmány megállapításai szerint a roma sztárok szinte kizárólag zenészek közül kerülnek ki, médiareprezentációjuk a tény- és hírmédia cigányreprezentációitól eltérően kevéssé sztereotipizál. Karakterükben sztárságuk dominál, cigányságuk ritkán kerül előtérbe.

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Szélre tolva

Roma médiakép 2011

2010—2011-ben öt hónapos, a magyar többségi hírmédiára kiterjedő mintán készítettünk médiatartalomelemzést, azt is szem előtt tartva, hogy az a korábbi — 1988-as, 1993-as, 1997-es és 2000-es mintán végzett — vizsgálatokkal összehasonlítható adatokat szolgáltasson. E tanulmány e kutatás eredményeit mutatja be, két évtizedes ívet húzva a romák médiaképét jellemző sajátosságok alakulásáról. Az elemzési időszakban nagy átalakulás zajlott a szerkesztőségekben és a hírpiacon; a médiaformáló erővel bíró roma önszerveződés visszaszorult vagy eltűnt, és a kisebbségeket és/vagy a szegényeket védő, egyébként is gyenge társadalmi normák további gyengültek — talán így jellemezhetőek első látásra azok a folyamatok, amelyek a romák többségi médiaképét meghatározták, és amelyek minden korábbinál magasabb kriminalizáláshoz, sugalmazások és előregyártott igazságok tömegéhez vezettek. E médiaképből eltűntek a néhány évvel azelőtt még meghatározó diszkriminációs esetek, az előítéletesség pedig már csak a szélsőjobboldalra jellemző (mert az ő retorikájukhoz képest a szalonképesebb stílusú megbélyegzések már fel sem tűnnek), a szegénység helyett a normaszegés esetei a dominánsak, a roma kultúra pedig az általános bulvarizálódáshoz igazodva jelenik meg. E percepció folyamatos megerősítése ugyan konzekvens a széles körben nyíltan vállalt lakossági és (köz)politikai előítéletekkel, de biztosan megnehezíti a sokak által szorgalmazott roma-magyar párbeszédet, hiszen ezekről az alapokról integrálódni csak páriaként lehet.

Hu Shenshen:

A 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációja

E tanulmány célja a 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációjának vizsgálata, s ezen keresztül a kelet-közép-európai országokra jellemző szimbolikus határok és sajátosságok újságírói szemléletformálásra gyakorolt hatásának bemutatása. Először röviden vázolom, miként és miért okozott az úgynevezett francia köztársasági értékeken alapuló integrációs politika hosszú évtizedek óta lappangó feszültséget, amely végül 2005-ben lázadássá fokozódott a francia külvárosokban. Majd a zavargások magyar sajtóvisszhangját vizsgálom, az eseményeket követő két hónapban megjelent írások alapján.

Vincze László:

Kétnyelvűség, média- és nyelvválasztás

Egy révkomáromi empirikus kutatás tapasztalatai

Ez az írás egy Révkomáromban végzett kérdőíves felmérés tapasztalatait összegzi. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a helyi szlovák, illetve magyar gimnáziumban tanuló diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat, s nyelvi hátterük – családjuk nyelvhasználati jellemzői, valamint az iskola oktatási nyelve – milyen módon befolyásolja médiaválasztásukat. A kutatás során kiderült, hogy mind a családban használt nyelv, mind az iskola tanítási nyelve szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat. Az egyes médiumok használatához választott nyelv pedig összefüggésben áll azzal, hogy mely nyelven használják a másik két médiatípust. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a vegyes nyelvű környezetben élő fiatalok médiahasználatát egyfajta „nyelvi mobilitás” jellemzi.

Skaper Brigitta:

Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon

E tanulmány a magyar film csillagait, az őket övező sztárkultuszt, annak megnyilvánulási formáit, illetve a közönség reakcióit mutatja be. Mivel az imázsépítésben kitüntetett szerepe volt a korabeli sajtónak, főként egyes társasági és színházi-mozis újságoknak, az írás négy lapnak (a Színházi Élet, a Délibáb, a Sztár és a Film Színház Irodalom) a „sztárolásban” játszott szerepét és az ennek során alkalmazott eszközöket elemzi.

Vicsek Lilla – Keszi Roland – Márkus Marcell:

A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban

Hogyan ír a menekültekről, a menedékkérőkről a magyarországi sajtó? Mi a téma médiaképének jelentősége? Írásunkban ezeket a kérdéseket járjuk körül. Tárgyaljuk, hogy milyen témákhoz kapcsolódóan írnak a menekültügyről a lapok, milyen országok, idődimenziók, társadalmi attitűdök és megoldási javaslatok szerepelnek írásaikban, hogyan jellemzik a menekültügyi személyeket. A médiával foglalkozó szakirodalmon belül nincs egyetértés a média hatására vonatkozóan. Éppen ezért szükségesnek éreztük hangsúlyosan foglalkozni a média szerepével. Amellett érvelünk, hogy a menekültügy olyan téma, mely esetében nagy a relevanciája annak, hogy milyen képet mutat róla a média.

Gaál György:

A dánosi rablógyilkosság – és ami mögötte van

A dánosi rablógyilkosság a dualizmus korának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó és máig vitatott bűneseteként vált hírhedtté. 1907-ben ismeretlen tettesek kirabolták a dánosi csárdát, négy embert meggyilkoltak. A rablógyilkosságért végül vándorcigányokat helyezett vád alá és ítélt el a bíróság. Az eset nem csupán azért lett ismert, mert akadtak olyanok, akik kételkedtek a cigányok bűnösségében, hanem azért is, mert felszínre hozott egy sor olyan problémát, amely a bűntény elkövetése előtt, alatt és után is létezett, és megoldása nem tűrt további halasztást. Ilyen értelemben a rablógyilkosság túlmutatott önmagán, súlyos társadalmi kérdéseket vetett fel; ezzel magyarázható, hogy a korabeli sajtó oly terjedelmesen és kimerítően foglalkozott a Dánoson történt mészárlással.

Ligeti György:

Kisebbségek és bevándorlók a médiában

A Kurt Lewin Alapítvány a közelmúltban olyan, négy országot érintő nemzetközi kutatást tervezett meg, koordinált és zárt le, amelynek célja a kisebbségek és a bevándorlók (a migránsok) médiaábrázolásának bemutatása, valamint különböző reprezentációinak összehasonlítása volt.

Gosztonyi Gergely:

Kisközösségi rádiók Magyarországon

Magyarországon a helyi és a körzeti, nagy besugárzási körzettel adó közösségi rádiók mellett 2002-től van lehetőség úgynevezett kisközösségi rádiók elindítására is. E lehetőség európai viszonylatban is egyedülálló, és Kelet- Közép-Európában a legerősebb nem nyereségérdekelt rádiós szférává avatta a magyart, azonban erről a területről még a szakemberek is kevés ismerettel rendelkeznek. Az itt olvasható, rövidített tanulmány a Civil Rádiózásért Alapítvány által lefolytatott és a Nemzeti Civil Alapprogram által 2006–2007-ben pályázati úton finanszírozott kutatás összefoglalása. A kutatás célja az volt, hogy pillanatképet kaphassunk a hazai kisközösségi rádiós mozgalomról, és – egyebek mellett – felmérjük, hogy a vizsgált körbe tartozó rádiók vezetői, műsorkészítői milyen okokból vágtak bele ebbe a nagy kalandba, milyen anyagi és emberi erőforrásokból gazdálkodhatnak, illetve milyen jövőképpel rendelkeznek.

Rimay Andrea:

Csak ha vészmadár vagy

Politikusnők a sajtóban a 2004. decemberi népszavazási kampány idején

A választási kampányok időszaka nem kedvez a női politikusoknak, legalábbis erre utal a 2004. decemberi kettős népszavazás médiaelemzése. A népszavazást megelőző kampányban a politikusnők szerepeltetése a különböző sajtóorgánumokban még a hétköznapi politikai életben tapasztaltnál is alacsonyabb volt: csak elvétve kaptak szót a vezető napilapokban. A Magyar Nemzetben és a Népszabadságban csak a tekintélyes funkciót, magas posztot betöltő nőknek jutott némi, igen korlátozott nyilvánosság: nyilatkozataik pártjuk ideológiájának ismétlésére, rövid kommentárokra korlátozódtak. A nők sem interjúalanyokként, sem politikai véleményalkotókként nem jelentek meg.

Hammer Ferenc:

Üzenet a képek között

2002/2003-ban vizsgálatot végeztem az RTL Klub Fókusz című ténymagazinjának szegénységábrázolásáról. A vizuális minta elemzése során két sajátos jelentéssugalmazási módszerre bukkantam, amelyek az illető riportok megértő hangvételével szemben tesznek utalásokat a riportalanyokra. Jóllehet a bemutatott szerkesztési csínytevések nem tartoznak a szórakoztató ténymédia mindennapi eszköztárába, mégis ékesszóló módon mutatják meg, hogy a bulvártévé milyen nagy lehetőségekkel bír a bemutatott szereplők, illetve témák jellemzése során.

Terestyéni Tamás:

A sajtó roma vonatkozású tartalmai a 2002-es parlamenti választások kontextusában

Adalékok a hazai sajtó romaképéhez

A tudatosabban tájékozódó és éppen ezért a közvélemény formálásában és a közbeszéd alakításában feltehetően meghatározó szerepet játszó csoportok számára nem utolsó sorban a sajtó képezi a politikai, gazdasági, kulturális eseményekről és folyamatokról, a sajátjukétól eltérő társadalmi csoportokról való információk forrását. Feltárandó, hogy a cigány kisebbségről milyen képet közvetít a nem cigány többség felé a hazai sajtó, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjában tartalomelemzést végeztünk a magyarországi napi- és hetilapoknak a cigányságot érintő közlésein. A vizsgálat a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében készült, „A magyarországi romák politikai és emberi jogai – a jogok érvényesülésének társadalmi feltételei” címmel folytatott projekt része volt. Ez az írás a kutatás eddig nem közölt eredményeit összegzi.

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

A Fókusz szegénységábrázolása

Az elmúlt jó fél évtizedben a duális médiarendszerrel kapcsolatos közbeszédben az átalakuló televíziózás számos fejleményét a RTL Klub Fókusz című magazinjának példája segítségével szokták illusztrálni a megszólalók. A Fókusz volt az iskolapéldája a televíziós szakmában zajló generációváltásnak, a szórakoztató kereskedelmi tévézés hatalomátvételének, avagy a szenzációkra összpontosító műsorkészítésnek. E megkülönböztetett figyelem számos oka közül az egyik az, hogy a produkció lassan hét éve egyike a legnézettebb műsoroknak. Egy, a közeljövőben megjelenő, a Fókusz szegénységábrázolásával foglalkozó monográfiában elemzem a riportok absztrakt-képi, illetve tematikus jellegzetességeit, fogadtatásuk bizonyos sajátosságait, továbbá, hogy általában milyen jellegű kapcsolat fűzi össze a szegénység képeit a szegénység tényeivel a társadalomban. Az alábbiakban e munka két fejezete olvasható. Az elsőben a Fókusz egy figyelemre méltó jelentéssugalmazó gyakorlatát vázolom,1 a második részben a riportokban bemutatott képeket és a hozzájuk kapcsolódó szövegeket vizsgálom.

Messing Vera:

Süketek beszéde

A jászladányi iskolaügy kapcsán kialakult sajtódiskurzus kvalitatív elemzése

Az alábbiakban olvasható tanulmány egy nagy lélegzetű kutatássorozat1 részlete. A magyarországi romák társadalmi, gazdasági és politikai helyzetét, politikai és jogi emancipációját feltérképező kutatássorozat egyik fejezete a romák médiabemutatásával foglalkozott. Ezen belül vizsgáltuk egy interetnikus konfliktus sajtómegjelenését abban a reményben, hogy adalékokkal szolgál arról, miként befolyásolhatja a média a társadalom interetnikus viszonyait. Az elemzés két részből állt. Az első a konfliktus két évének teljes sajtóbemutatását vizsgálta kódutasításon alapuló tematikus kvantitatív tartalomelemzés segítségével. A második kvalitatív jellegű elemzés a konfliktus egy része, az iskolavita kapcsán kialakult sajtódiskurzus elemzését tartalmazza. A következőkben az utóbbi tanulmányt közöljük.

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

A magyar sajtó a feminizmusról és a feministákról

Hogyan ábrázolta a magyar napi sajtó a rendszerváltozás első évtizedében a feminista kutatókat és aktivistákat? Miként alakul a „feminizmus” jelentésének meghatározásáért vívott küzdelem? Az alábbi írás szerzői ezekre a kérdésekre keresnek választ, majd radikális feminista szempontból értékelik a hazai sajtó feminizmusképét.

Mátay Mónika:

Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző

Drámai események gyakran adnak okot az elmélkedésre, a vélemények markáns megfogalmazására. Az alábbi dolgozat egy ilyesfajta „drámát”, Végh Verona brutális megölését beszéli el, illetve a bűntett kapcsán a korbeli sajtóban megjelenő, szerteágazó diskurzusokat elemzi. Verona a kozmopolita nagyváros hősnője. Története a nemzetközi históriába illeszkedik. A 19. századi metropoliszok bűnkrónikájának egyik jellegzetes színfoltja a prostituáltak meggyilkolása. 1841 júliusában nagy port vert fel, amikor New York határában megtalálták egy prostituált cigarettaárus lány, Mary Rogers holttestét. 1888-ban az angol közvéleményt élénken foglalkoztatta a londoni Hasfelmetsző Jack vérengzése. A Végh-ügy pikantériáját kezdetben kétségkívül az áldozat személye jelentette. Az eset érdekességét azonban tovább fokozta maga a gyilkos és a gyilkosság motivációi kapcsán kibontakozó polémia.

Margit Patrícia:

Megalázó szavak fogságában

Sajtódiskurzusok a prostitúcióról

2000 őszén az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a brnói Masaryk és a poznani Adam Mickiewicz Egyetem hallgatóinak és tanárainak részvételével kutatói hálózatot szerveztünk. Vizsgálatunk a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában címet viselte. Az elkészített tanulmányok elsődlegesen a romák, a szegények, a globalizációellenes tüntetők, a prostituáltak és a különböző deviáns-bűnöző csoportok médiareprezentációjával foglalkoztak. Jelen dolgozat is ennek a projektnek a keretében készült azzal a céllal, hogy elemezze a türelmi zónák magyarországi sajtóvisszhangját. Arra a kérdésre keres választ, hogyan, milyen diskurzusok megválasztásával írnak a sajtómunkások a prostitúcióról, illetve a türelmi zónák kialakítása kapcsán felmerült konfliktusokról.

Vicsek Lilla:

Beszélgetések a prostitúcióról

Két fókuszcsoportos vizsgálat tanulságai

Milyen fogalmi keretek között esik szó a prostitúcióról a hétköznapi beszélgetésekben? Minek tekintik a prostituáltakat, és mivel magyarázzák a prostitúciót? Az alábbi tanulmány két fókuszcsoportos beszélgetés elemzésével e kérdésekre keres választ. A vizsgálat a Bűn és bűnhődés: hátrányos helyzetű csoportok kriminalizálása a médiában című kutatás részeként készült.

Monori Áron:

A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920

A 20. századi Magyarország és Európa első zsidóellenes diszkriminatív jogszabálya,1 az 1920:XXV. tc. (a numerus clausus-törvény) korábban is létező, de mindaddig marginalizált diszkriminációs törekvést öntött jogi formába. A korabeli nyilvánosságban a törvény vitája és általában a „zsidókérdés” erőteljesen jelen volt. A katolikus sajtónak is gyakran adott témát a kérdés, és a katolikus napilapok kivétel nélkül támogatták a jogszabály bevezetését. Az alábbi tanulmány leíró-értelmező módon mutatja be a legfontosabb korabeli katolikus napilapokban megjelent, a numerus clausus-szal foglalkozó írásokat, illetve azok politikai, ideológiai és társadalmi hátterét.

Messing Vera:

Változás és állandóság

Kiköltöztetéses konfliktus médiabemutatása a rendszerváltás előtt és után

Az alábbi tanulmány megkísérli bemutatni, hogy a média tartalma és nyelvezete hogyan tükrözi az interetnikus viszonyok társadalmi valóságát. Két, romákat érintő szegregációs kísérlet sajtóját hasonlítja össze: egyik a rendszerváltás küszöbén, 1989-ben Miskolcon, a másik 1997-ben Székesfehérváron történt. Mindkét eset szegény, többségében roma családok város szélén építendő, csökkentett komfortfokozatú lakásokba való költöztetését célozta meg. A két konfliktusról publikált írások összevetése lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassa, hogyan tükrözi a média manifeszt és rejtett tartalma a politikai, társadalmi környezet változásait, illetve a társadalmi struktúra állandóságát. A kutatás a kvantitatív tematikus tartalomelemzés, valamint a kvalitatív lingvisztikai elemzés módszereit alkalmazza.

Margit Patrícia:

A nők reprezentációja

Férfiuralmi jelentések cirkulációja a napilapokban

A tömegkommunikáció a nemi identitás alakításának egyik fontos területe, mivel a különböző érdekcsoportok definíciói, ideológiái itt ütköznek össze. Empirikus, tartalom-elemzésből és mélyinterjúkból álló kutatásomban arra a kérdésre kerestem választ, hogy a nemzetközi állapothoz képest milyen nőkkel kapcsolatos jelentések cirkulálnak a magyar napilapokban és milyen a nők reprezentációja a sajtóban. Számtalan tényező függvénye a nők nyilvánosság előtti megjelenítése, amelyek között az előítélet, a munkahelyi diszkrimináció, a szexuális zaklatás, a feminizmus, a saját helyzetük észlelése, és az erre adott reakcióik egyaránt meghatározóak.

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Beszámoló a sorozat kapcsán készült fókuszcsoportos vizsgálatról

A média szórakoztató műsorai nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy társadalom önképének elemeit, ezen belül pedig a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdjeit megerősítse vagy éppenséggel módosítsa. A magyar médiában romák – a nem hírjellegű műsorokon kívül – nemigen jelentek meg ez idáig. Az alábbi írás a magyar kereskedelmi televíziózás szórakoztató műsorainak történetében először megjelenő roma karakter többségi és kisebbségi fogadtatását járja körül. A magyar közönség véleményét egy telefonos surveyvizsgálat, a roma véleményeket pedig fókuszcsoportos beszélgetések tárták fel. A kutatás több közkeletű mítoszt cáfol: például azt, hogy a magyar közönséget eltávolítaná a roma tematika vagy karakterek szerepeltetése a könnyű műfajokban, vagy azt, hogy a romák egyformán, homogén közönségként reagálnak a róluk bemutatott médiaábrázolásokra. A kutatás azt is bemutatja, hogy milyen érzékenységgel és involváltsággal fogadják romák azt, hogy egy főműsoridőben sugárzott szappanopera szereplőjéről kiderül roma származása.