Közigazgatás

Bajnok Andrea:

Akad vélemény, szabad a párbeszéd!

Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban

Ez a tanulmány Balatonkenese város településrésze, Balatonakarattya önállósodási folyamatát vizsgálja. Ennek a helyi sajtóban való reprezentációját a települési nyilvánosság kontextusában, a helyi szereplők kommunikációs stratégiái felől értelmezi, és az önkormányzati kommunikáció magyarországi sajátosságaival hozza összefüggésbe.

Bokor Tamás:

Társadalmi nyilvánosság az online közigazgatásban

Számos jó gyakorlat akad mind az európai, mind a magyar közigazgatás web2-alapú újragondolásának témájában. E szolgáltatások használati arányai azonban – legalábbis Magyarországon – korántsem mutatnak olyan intenzív emelkedést, mint általánosságban az internethasználat mértékének növekedése, az adatforgalom-növekedés és a felhasználók/résztvevők számának emelkedése. Az online részvételi demokrácia tényleges megvalósulásának szükséges feltétele, hogy a társadalom tagjai információs társadalom helyett hálózati társadalomban gondolkodjanak, ennek megfelelő kompetenciákat szerezzenek, a közigazgatás szereplői pedig képesek legyenek saját szervezeti kultúrájuk mellett az online szféra szokásai és gyakorlatai szerint tervezni és üzemeltetni az online közigazgatási szolgáltatásokat. Jelen tanulmány a klasszikus szociológia „közélet”-fogalmából kiindulva mutatja be az online és az offline közéleti színterek különbségeit, s azt, hogy a közélet a gyakorlatban (a részvételi demokrácia és az e-government vonatkozásában) miként képes élni az internet nyújtotta lehetőségekkel.

Kriskó Edina:

Web2.0–ás alkalmazások a kormányzati és az önkormányzati kommunikációban

Jelen tanulmány a második generációs internetes szolgáltatások lehetséges, illetve angolszász területeken a kormányzati és önkormányzati kommunikációban már betöltött szerepét elemzi. Röviden áttekinti, hogy a kormányzat átláthatóságának és elszámoltathatóságának igénye milyen – elsősorban webes – alkalmazásoknak és alulról jövő kezdeményezéseknek nyit teret, s az online közösségek milyen csatornákon, milyen színtereken folytatnak egyre intenzívebb diskurzusokat közügyekről, az állami adminisztrációt és közszolgáltatásokat érintő kérdésekről. Elemzi az olyan, új média hozta változásokat, amelyeket a megosztás, a címkézés, a kommentelés, a lájkolás hívószavak fémjeleznek. A dolgozat kitér az üzenőfalak, a személyes híroldalak, a wikialkalmazások, az időszalagok és a történetmesélő alkalmazások bemutatására, és megkísérli azokat a közigazgatás kommunikációs eszközei között pozicionálni. Érintőlegesen tárgyalja a fórumokat, a blogokat és a chatszobákat, valamint a second life kezdeményezéseket. Hogy a magyar kormányzati és önkormányzati kommunikációs gyakorlattól egyelőre még távol eső és távolra mutató kezdeményezések gyakorlati alkalmazhatóságát alátámassza, a dolgozat kitér a versenyszféra, elsősorban az online marketing, a közösségi marketing és a marketingkommunikáció web2.0–ás tartalmakkal kapcsolatos irányelveire és eddigi tapasztalataira.

Herendy Csilla:

Website usability a közigazgatásban

Külföldi önkormányzati gyakorlatok: Bologna

2011 őszén egyhónapos kutatás során tanulmányoztam Bologna, a város Saragozza kerületének, valamint Emilia–Romana tartomány weboldalát, továbbá Forli városának portálját. A kutatás fókusza a honlapfejlesztés folyamata volt, ezen belül pedig annak feltárása, hogy az egyes weboldalak fejlesztése során alkalmaztak–e – és ha igen, milyen – tesztelési módszereket. A kutatás tapasztalatait bemutató tanulmányom az önkormányzati kommunikációt az online kommunikáció, ezen belül a website usability szempontrendszerén keresztül közelíti meg.