Média válság idején, konferencia visszanézés

Médiahatások

2020 tavasz

Gálik Mihály:

Gálik Mihály:

Visszhangkamrák és szűrőbuborékok

A hírfogyasztásról szóló vita a digitális hálózati média-ökoszisztéma világában

Az elmúlt három évtizedben mind a közügyekről szóló hírek előállítása és terjesztése, mind fogyasztásuk, használatuk számottevően megváltozott. Az ezredfordulót követően az online platformokon, hírportálokon történő személyes hírválogatás, valamint a felhasználók által előállított hír- és információs tartalmak vizsgálata bekerült a kommunikációkutatások főáramlatába. Nagyjából a 2010-es évek elejére, a Web 2.0-s környezetben a téma kiegészült az algoritmikus hírválogatás vizsgálatával. Az a sokak által vélelmezett és még az ezredfordulón megfogalmazott fordulat, miszerint a hírforrások elérhetőségének bővülésével egyidejűleg de facto beszűkül az egyének figyelmét megragadó, az általuk kiválasztott hírek és információk köre, a mértékadó kutatási eredmények tanúsága szerint nem következett be. Ugyanakkor a visszhangkamra és a szűrőbuborék elnevezéssel közismertté vált metaforák vagy – ha úgy tetszik – hype által leírt jelenség mégiscsak létezik a digitális hálózati hírmédia világában, csak kicsit másként, mint ahogy azt a megfogalmazói előrevetítették.

Visszhangkamrák és szűrőbuborékok

A hírfogyasztásról szóló vita a digitális hálózati média-ökoszisztéma világában

Médiakutató 2020. tavasz 27-35 o.

Letöltés (PDF)

Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:

Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:

Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében

Ez a tanulmány a transznacionális szolidaritás és a közbeszéd összefüggéseit vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy milyen kapcsolat van a médiafogyasztás, a menekültek iránti szolidaritás és a menekültekkel kapcsolatos vélemények kifejezése között olyan emberek esetében, akik két, jelentős eltéréseket mutató nemzeti médiatér hatásainak vannak kitéve, ráadásul maguk is transznacionális mozgásban vannak. A média hatását mind a hagyományos, mind a közösségi média esetében megvizsgáltuk. A szolidaritást kétféleképpen operacionalizáltuk: egyrészt a cselekvések szintjén (szolidáris cselekvésnek tekintve a Németországban végzett menekülteket segítő jótékonykodást, valamint fizetett munkát), másrészt az attitűdök szintjén, a menekültek segítésére irányuló véleményeket véve figyelembe. A Németországban élő magyarok körében végzett survey és interjús vizsgálat eredményei alapján azt az állítást fogalmazzuk meg, hogy a menekültekkel kapcsolatos szolidaritásnak a közvetlen segítő kapcsolatokon túlmutató, véleményformáló hatása van.

Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében

Médiakutató 2020. tavasz 37-54 o.

Letöltés (PDF)

2016 nyár

Parti Katalin – Szabó Judit – Virág György:

Parti Katalin – Szabó Judit – Virág György:

A média azt üzente...

Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán

A szexuális erőszak médianyilvánossága egyre nagyobb. A médiamegjelenítés ugyanakkor – mind a tudósítások, mind a fikciók világában – számtalan vizsgálat által igazoltan torz, és a szexuális erőszakkal kapcsolatos hiedelmek és mítoszok nagy teret kapnak ebben a reprezentációban. Az áldozatokkal és az elkövetőkkel szemben megfogalmazódó, sztereotipikus – az áldozat provokatív magatartását és a bűncselekmény elkövetésében való közrehatását hangsúlyozó, ugyanakkor az elkövetőt a felelősség alól mentegető – közgondolkodás mértékének felmérése céljából az Országos Kriminológiai Intézetben 2015 tavaszán online kérdőíves kutatást folytattunk. A 18 évnél idősebb Facebook-használók körében készült kutatás a választott módszertan miatt nem tekinthető reprezentatívnak sem a hazai felnőtt lakosságra, sem a felnőtt internetezőkre nézve. Bár így az eredmények elsősorban indikatív jellegűek, a szexuális erőszakkal kapcsolatban kimutatható hiedelmek, téveszmék nagyarányú jelenléte miatt mégis orientálóak lehetnek. Az eredmények szerint sem az nem egyértelmű, hogy a válaszolók maradéktalanul tisztában lennének a szexuális erőszak elkövetésének tárgyi jellemzőivel, sem az, hogy az érzékenység vagy az áldozatiság kizárná az előítéletességet. Az áldozatok körében éppúgy tetten érhető az énhibáztató gondolkodás, mint a veszélytávolító mechanizmus, bár ez a „nem áldozatokkal” összehasonlítva jóval alacsonyabb mértékű. A médiavalóság részévé váló prevenciós kampányoknak az áldozatok felelősségének előtérbe tolása helyett a társadalomban élénken jelen lévő erőszakmítoszok csökkentését kellene megcélozniuk.

A média azt üzente...

Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán

Médiakutató 2016 nyár 7-24 o.

Letöltés (PDF)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink