Médiaoktatás

Nagy Krisztina:

A pedagógusok médiaképe, sajtószabadsághoz való viszonya, valamint a médiaoktatás jelentősége és helye az oktatási rendszerben

A médiaműveltség fejlesztésében kulcsszerepe van az intézményes oktatásnak, és azoknak a pedagógusoknak, akik ismereteik, attitűdjeik alapján alakítják a médiaoktatás hazai helyzetét. Bár a jelenlegi Nemzeti Alaptantervben megjelenik a kiemelt nevelési célok között a médiatudatosság, és a tantárgy része az intézményes oktatásnak, a pedagógusképzés és -továbbképzés ma még nem igazodik az oktatási rendben elvárt követelményekhez. Ez a kutatás elsősorban a pedagógusok médiaszabadsághoz való viszonyát, a médiapiac működésére vonatkozó ismereteiket, az iskolai médiaoktatás lehetséges témaköreit vizsgálja. Eredményei azt jelzik, hogy a pedagógusképzés részeként foglalkozni kell a sajtószabadság demokratikus kultúrában betöltött szerepével, és a képzésben meg kell jelennie a médiapiac működéséhez, a tartalomkínálat és a piaci mechanizmusok közötti összefüggésekhez kapcsolódó ismereteknek is.1

Weyer Balázs – Bozóki Dominika – Bán Bence – Zöldi Blanka:

Felmérés a magyarországi médiaképzésekről

Munkaanyag a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete számára

Kutatásunk célja az, hogy friss adatokkal egészítse ki a magyarországi médiaképzés helyzetéről kialakult, elsősorban hiedelmeken alapuló képet, és valamelyest oldja az ezzel kapcsolatos fogalmi zűrzavart. Mélyen beitta magát a közvélekedésbe a gondolat, hogy a felsőoktatásban „túlképzés” van médiaszakemberekből, ugyanakkor – miközben a médiapiac valóban kevesebb embert és alacsonyabb jövedelemszinten képes foglalkoztatni, mint korábban – soha nem volt ekkora szükség médiabeli jártassággal, médiaképességekkel felvértezett munkatársakra a gazdaság szinte minden területén. Ennek ellenére a médiaszakokon tanulók száma ma negyede a korábbi csúcsénak, ezen belül pedig igen alacsony az újságírással foglalkozni kívánók aránya. Az ömlesztett médiaképzés egyre kevésbé alkalmas a média különböző területeit átfogó oktatásra: a rendezvényszervezéstől az oknyomozó újságírásig, a médiakutatástól a vállalati socialmedia-oldalak menedzseléséig terjedő skálát szinte lehetetlen egy currikulumban lefedni. A médiaoktatási piac erjedésben van: a képzési helyek száma gyorsan csökken, az igények gyorsan változnak. Úgy véljük, mindez jó alkalom rendet vágni a kuszaságban.

Weyer Balázs – Horvát János – Hammer Ferenc – Szalai Zoltán – Tófalvy Tamás:

„Újságíró bárki lehet”

Beszélgetés a magyarországi médiaoktatásról

Milyen állapotban vannak ma és milyen jövő elé néznek a hazai médiaképzések? Milyen szerepe lehet az oktatásnak a leendő újságírók szakmai fejlődésében? Milyen készségekre van szüksége egy újságírónak, és milyen formában érdemes oktatni ezeket a készségeket? Az e lapszámunkban olvasható médiaoktatásfelmérés eredményei kapcsán a kutatás vezetőjével, Weyer Balázzsal Horvát János, a Független Médiaközpont kuratóriumi elnöke, Hammer Ferenc, az ELTE BTK Média- és Kommunikáció Tanszékének docense, valamint Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatója beszélgetett Tófalvy Tamás, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, az MTE főtitkára moderálásával a magyarországi médiaképzések problémáiról és jövőjéről.