Média válság idején, konferencia visszanézés

Piac

2007 ősz

Fábián Sándor Péter:

Fábián Sándor Péter:

Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra

Az ingyenes napilapok az elmúlt évtized alatt a nyomtatott sajtó megkerülhetetlen tényezőivé váltak, részesedésük az európai napilappiacból immár egyharmadnyi. Üzleti modelljüket az azt megalkotó Metro alapján részletesen ismertetem, számos példán bemutatva a lehetséges piaci stratégiákat. Vizsgálom, hogy a minőségi sajtótermékek kiadói miként reagáltak a világháló melletti újabb fenyegetésre, milyen változtatásokat vittek véghez a napilapokban. Említést érdemelnek az utóbbi évek iparági újdonságai is. A hazai Metro működésének felvázolását egy hungarikum színesíti.

Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra

2005 nyár

Lakatos Zoltán:

Lakatos Zoltán:

A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában

Kísérlet a magyarországi hanghordozópiac modellezésére

A közönségmérések a médiakutatások egyik kiemelt fontosságú területét képezik. Egy modern piacgazdaságban a közönség szociodemográfiai összetétele a médiatermékek piaci értékét befolyásoló egyik legfontosabb tényező. Bár a nyomtatott sajtó és az elektronikus média közönségmérésének immár több mint félévszázados hagyománya van, a hanghordozópiac hasonló mélységű vizsgálata csak az elmúlt években vált rendszeressé. A zenepiac több éve tartó, példányszámzuhanással és a szerzői jogokat sértő formátumok és tartalmak gyors terjedésével kísért recessziója szinte rákényszeríti a kiadókat, hogy stratégiai döntéseik előkészítése során mind alaposabban tanulmányozzák közönségük szociológiai tulajdonságait. A zenepiacon lényegében ugyanaz történik, mint szinte bármely médiatermék piacán: a formátumok és a tartalmak specializálódása, valamint a közönség, a célcsoportok fragmentálódása egymással párhuzamosan zajló és egymást erősítő folyamatok. A piac legfontosabb szereplői kezdik felismerni, hogy a talpon maradáshoz elengedhetetlen a rétegspecifikus igények és az azokat befolyásoló gazdasági-kulturális kontextusok feltárása. Különösen így van ez Magyarországon, ahol a korábbi évtizedek széleskörű hanghordozó-kereslete oly mértékben erodálódott, hogy a legális zenepiacot lényegében néhány százezer fanatikus zenerajongó „tartja el”.

A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában

Kísérlet a magyarországi hanghordozópiac modellezésére

2005 tavasz

Haulis Zoltán:

Haulis Zoltán:

Interaktív műsorformák a tematikus televíziózásban

A nézői aktivitásra épülő műsorformák fontos szerepet játszanak a jelen és a jövő televíziózásában. Bevezetésük növelheti a nézők számát, kedvező hatást gyakorolhat a műsorkínálat egészének fogadtatására, az adott csatornának mint márkának a további kiépítésére, továbbá a reklámozóknak is új szponzorációs lehetőségeket kínálnak. A szakosított (tematikus) televíziókban az interaktív műsorformák hatása azonban több tekintetben eltér az általános műsorszolgáltató (general entertainment) csatornáknál tapasztalhatónál. Szerepük nem elsősorban a nagyobb nézettség elérése, hanem az, hogy egy sajátos életvitelbeli tipológiai jellemzőkkel leírható célcsoportot alakítsanak ki, amely egyedi módon pozícionálhatja az adott csatornát a reklámozói piacon. E tanulmány egy empirikus kutatás alapján, két magyar zenecsatorna esetét vizsgálva elemzi az interaktív műsorformák szerepét.

Interaktív műsorformák a tematikus televíziózásban

2004 ősz

Gálik Mihály:

Gálik Mihály:

A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon

A médiatulajdon szabadsága olyan alapérték, amelyet – a pártállami évtizedeket feledve, gyakorlatukat már csak hírből vagy egyáltalán nem ismerve – lassan nálunk is természetesnek tekintünk. Ugyanakkor a média szabadságának – amely távolról sem olyan egyértelmű fogalom, mint a tulajdon szabadsága – érvényesülése mindig is összefügg azzal a mechanizmussal, ahogyan a médiatartalmakat előállítják és terjesztik. A magyar média meghatározó részben piaci alapon működik, s ennek a piacnak az egyik lényeges, belső jellemzője a nagyfokú koncentráció. Ez a médiakutatók szerint egyáltalán nem kívánatos állapot, mégis létezik. Az alábbi tanulmány bemutatja, hogy az újságkiadásban, valamint a rádiózásban és a televíziózásban milyen is a magyar médiapiac koncentrációja az új évezred elején, s hogy a normatív kellene és a gyakorlati van közötti örök ellentmondás milyen eszközökkel tompítható, feltételezve az e célt szolgáló jogi háttér szakszerűségét és az ilyen intézmények rendeltetésszerű működését.

A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon

2004 tavasz

Juhász Gábor:

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

A politikai-közéleti hetilapok piacára nem igaz az a gyakran felbukkanó állítás, hogy a „balliberális” sajtó 80–90 százalékos túlsúlyban van – derül ki az olvasottsági-terjesztési adatokból. A jobboldali – polgári, konzervatív – lapok anyagi gondjai jelentős részben belviszályaikra vezethetők vissza.

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Az alábbi írás a magyarországi televíziós piac szerkezetét, az elmúlt években kirajzolódó tendenciákat mutatja be. A csatornaszámnak az 1990-es évek folyamán tapasztalt megsokszorozódása, a kábeles és a műholdas műsorterjesztési technológiák terjedése, vagyis a sokcsatornás televíziós modell kialakulása nálunk is mélyreható változásokat okozott a piaci szerkezetben. A változások dinamizmusa azóta csökkent, de a fogyasztási szokások átalakulása ma is folyik. A televíziónézésre fordított idő – ha lassuló ütemben is – még mindig emelkedik, ezen belül is egyre nagyobb részt követelnek maguknak a kábelcsatornák. Ezek a főleg szakosodott kínálatot nyújtó műsorszolgáltatók egyre inkább fragmentálják a közönséget, a tömegigény helyett szűkebb nézői szegmensek keresletét elégítve ki. Az új műsorterjesztési technológiák terjedése is szükséges ahhoz, hogy ezek a csatornák mind több háztartásba eljutva jelentős szeletet hasítsanak ki a televíziós piacból.

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

2003 tavasz

Juhász Gábor:

Juhász Gábor:

Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002

Kiadóvállalati „hullák” sora jelzi: az elmúlt 12–13 évben – egyebek mellett az olvasási kedv csökkenése, a sikertelen privatizációs próbálkozások és az állami beavatkozási kísérletek miatt – nehéz időket éltek át az országos minőségi napilapok. Ez az írás elsősorban a politikai napilapok gazdaságtörténetére koncentrál, ám az összefüggések világosabb felvázolása érdekében időnként rövid kitérőt tesz a bulvár- vagy éppen regionális napilapok piacára is.

Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002

Tania Gosselin:

Tania Gosselin:

Mi határozza meg a helyi médiumok számát?

Magyarország, Lengyelország, Románia és Lettország összehasonlító vizsgálata

Hogyan lehetséges az, hogy az egyik városban sokszínű és eleven helyi sajtó és számos, népszerű helyi rádióállomás van, míg a 30 kilométerrel távolabbi másik településen gyakorlatilag nincsenek helyi médiumok? Ha komolyan vesszük azt a feltevést, hogy a polgárok politikai tájékozottsága elengedhetetlen a demokrácia épségének megőrzéséhez, a kérdés korántsem triviális. Négy posztkommunista országban végzett vizsgálatunk azt igyekszik kideríteni, hogy a piaci erők, a civil társadalom stabilitása vagy a pártok versengése játszik-e nagyobb szerepet a gazdag és sokszínű információs környezet kialakulásában.

Mi határozza meg a helyi médiumok számát?

Magyarország, Lengyelország, Románia és Lettország összehasonlító vizsgálata

2000 ősz

Kaposi Ildikó:

Kaposi Ildikó:

Sajtótámogatás

Az írás a nyilvános szféra normatív ideáljának szempontjából vizsgálja a magyarországi sajtó szerepét. Az európai lappiacokon megfigyelhető jelenségek alapján elmondható, hogy a nyomtatott sajtó hagyományosan kitüntetett szerepét aláássák az új információs és kommunikációs technológiák, illetve az ezekkel részben összefüggő, természetes piaci folyamatok. Magyarországon ugyan egyelőre felemásan érvényesülnek a nemzetközi tendenciák, de a nemzeti nyilvános szféra és a jól, sokszínű forrásból tájékozott választók érdeke megkívánná egy átgondolt, konszenzusos sajtópolitika megalkotását. Részben nyugat-európai példák, részben korábbi hazai javaslatok alapján a cikk javaslatot tesz egy magyarországi sajtóalap felállítására.

Sajtótámogatás

Gulyás Ágnes:

Gulyás Ágnes:

Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon

A közép-kelet-európai média átalakulásának fontos és különleges vonása a bulvársajtó (azaz népszerű vagy botránysajtó) megjelenése. E lapok létrejötte mögött a rendszerváltás során bekövetkezett átalakulás áll: megszűnt a sajtó közvetlen politikai ellenőrzése, kialakult a sajtópiac, kommercializálódott a média, és megváltoztak a médiafogyasztási szokások. A bulvársajtó további fejlődését meghatározták a rendszerváltás utáni sajtópiacon bekövetkezett változások, elsősorban a piac telítődése és beszűkülése, a külföldi beruházások, az újságok iránti kereslet változásai, valamint a kultúra átalakulása, különösen a globalizálódás és a fogyasztói társadalom megjelenése. A bulvársajtó megjelenése a sajtópiac szegmentálódásához – azaz három laptípus: a bulvár, a politikai/minőségi és a szakosodott lapok megjelenéséhez – vezetett. Bár a bulvárlapok példányszáma és piaci részesedése emelkedett, Magyarországon ma is magasabb a politikai/minőségi lapok példányszáma.

Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon

Urbán Ágnes:

Urbán Ágnes:

A televíziós piac átrendeződése

A televíziós piac kínálata az elmúlt években mind mennyiségileg, mind minőségileg átalakult. A szolgáltatások hozzáadott értékének növelése ma már elsősorban nem technikai, hanem gazdaságossági kérdés, és erősen függ a fogyasztói szokások átalakulásától és a kereslet megváltozásától. A sokcsatornás televíziózás terjedése párhuzamosan halad a globális televíziópiac kialakulásával. Magyarországon egyelőre nem várható a magas hozzáadott értékű televíziós kínálat, az interaktív sugárzás elterjedése. A globális piac részeként azonban itt is megjelent a sokcsatornás modell, valamint azok az új szolgáltatások (digitális műholdas sugárzás, fizető csatorna), amelyek hátterében a technikai fejlődés és az iparág szerkezetének átalakulása áll.

A televíziós piac átrendeződése

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink