Média válság idején, konferencia visszanézés

Politikai kommunikáció

2021 ősz-tél

Bene Márton – Petrekanics Márton – Bene Mátyás – :

Bene Márton – Petrekanics Márton – Bene Mátyás – :

Ki mit költ?

Politikai hirdetési aktivitás a Facebookon a 2019-es európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányokban

E tanulmány a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választási kampány kontextusában térképezi fel a Facebook politikai hirdetési szféráját a költések megoszlása alapján. Arra fókuszál, hogy a hirdetési költések miként oszlanak meg a kormánypártokkal szimpatizáló és az azokkal kritikus szereplők között. A „lopakodó média” (Kim et al. 2018) tézise jegyében azt is megvizsgálja, milyen típusú oldalak aktívak a Facebookon. Az eredmények szerint a hirdetési kiadások terén ellenzéki fölény volt megfigyelhető mindkét kampányban. A hirdetési piacot az intézményes politikai szereplők dominálták, de egyes erősen pártos médiatermékek szintén aktív szerepet játszottak. A beazonosíthatatlan vagy homályos hátterű szereplők marginálisak voltak – cáfolva ezzel a „lopakodó média” tézisét.1

Ki mit költ?

Politikai hirdetési aktivitás a Facebookon a 2019-es európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányokban

Médiakutató 2021 ősz-tél 49-58 o.

Letöltés (PDF)

Szabó Lilla Petronella – Béni Alexandra:

Szabó Lilla Petronella – Béni Alexandra:

Vírusháború

A Covid19 járvány metaforikus ábrázolása a magyar hírportálokon

A Covid19 világjárvány új kihívás elé állította a médiát: olyan fogalmakról kellett a lakosságot tájékoztatni, mint a koronavírus terjedése, az otthonmaradás vagy a közösségi távolságtartás. Kutatásunk kérdése az, hogy miként kommunikáltak a vezető magyarországi hírportálok (a 24.hu, az index.hu és az origo.hu) a koronavírusról és a terjedése elleni intézkedésekről a járvány első és második hulláma alatt. Ennek megállapítására diskurzusalapú metaforaazonosítási módszerrel vizsgáltuk meg, milyen metaforákon keresztül fogalmazták meg a híroldalak a vírussal kapcsolatos cikkeiket. A metaforák jelentősége abban rejlik, hogy a nyelvhasználat elemzésén keresztül betekintést nyerhetünk a beszélők gondolkodásába is, így képet kaphatunk arról, milyen fogalmi keretek között ábrázolták az online médiumok a vírust és a vírusellenes védekezést. Eredményeink a nemzetközi trenddel összhangban azt mutatják, hogy a háború metaforája volt a domináns: eszerint a vírus ellenség, amely ellen harcolni kell. A háborús retorika mellett a koronavírus terjedése az „árvíz” képében, Magyarország pedig mint „gép” jelent meg a vizsgált szövegekben

Vírusháború

A Covid19 járvány metaforikus ábrázolása a magyar hírportálokon

Médiakutató 2021 ősz-tél 59-68 o.

Letöltés (PDF)

N. Varagya Szilvia:

N. Varagya Szilvia:

Válságban kommunikáció! Válságban a kommunikáció?

Szlovákiai közéleti retorika a 2020-as pandémia idején a magyar nyelvű napilap tolmácsolásában

Szlovákiába a SARS-CoV-2 koronavírus okozta Covid19 pandémia témája a 2020. február 29-ei, az ország vezetésében gyökeres változást eredményező parlamenti választásokat megelőző kampányidőszak során gyűrűzött be. Az első szlovákiai fertőzésről a leköszönő kormány tájékoztatott, egyúttal radikális járványkezelési intézkedéseket hozott. A magyar nyelvű Új Szó napilapban a világjárvány tematizálásának intenzitását a választási kampánytémák, a magyar etnikai pártképviselet szlovák parlamentből való kiszorulása, az új kormány politikai prioritásai és járványkezelési intézkedései determinálták – ám e jelentős belpolitikai és társadalmi eseményeket figyelmen kívül hagyva kizárólag a pandémia témájára fókuszáltunk vizsgálatunkban. Az Új Szó újságírói tartalmait elemeztük a szlovák politikai kommunikáció jellegzetes nyelvi és stiláris fordulatai, rejtett üzenetei, valamint a világviszonylatban is gyakran használt háborús retorika perspektívájából. Kutatásunk korpuszát a magyar nyelvű napilap vezércikkei, a „Panoráma” rovat vezető hírei, valamint a „Vélemény és háttér” rovat publicisztikai írásai alkották.

Válságban kommunikáció! Válságban a kommunikáció?

Szlovákiai közéleti retorika a 2020-as pandémia idején a magyar nyelvű napilap tolmácsolásában

Médiakutató 2021 ősz-tél 69-76 o.

Letöltés (PDF)

2021 tavasz

Merkovity Norbert:

Merkovity Norbert:

Az amerikai blokk elé: Szerkesztői előszó

2020 nyarán publikációs felhívást és versenyt tettünk közzé a Médiakutató csatornáin „A jobboldali médiakörnyezet és politikai kommunikáció az Amerikai Egyesült Államokban” címmel. Célunk az volt, hogy bővítsük az amerikai politikai és/vagy ideológiai jobboldalhoz köthető magyar nyelven megjelent tanulmányok sorát. A Médiakutató – és sok más folyóirat – archívumát böngészve azt találjuk ugyanis, hogy számos tanulmány szól részben vagy egészben az Egyesült Államokról, de ezek többnyire a mainstream konzervatív és liberális médiarendszer, valamint politikai kommunikáció aspektusaira fókuszálnak (például Nyíri 2000, Bajomi-Lázár 2003, Deuze 2003, Papacharissi 2003, Stachó & Molnár 2003, Bayer 2007, Császi 2008, Koltay 2009, Merkovity 2009, Tóth 2009, Sipos 2015, Paár 2019 stb.). Alig található írás, amely az úgynevezett alternatív jobboldali médiát és a hozzá sokszor erősen kötődő alt-right politikai kommunikációt mutatná be. Pedig az okoseszközöket előnyben részesítő amerikai médiafogyasztási szokások szükségessé teszik ezek dinamikájának megértését.1 Ennek felismerése pedig vonzza maga után a kérdést, hogy miképpen jutottunk el idáig. Szomorú emlékeztető érkezett erről 2021. január 6-án Washingtonból, amikor az összeesküvés-elméletekben és az alt-right média valóságában hívők – Donald Trump beszéde után feltüzelve – betörtek a törvényhozás épületébe, a Capitoliumba, megakadályozva, hogy az épp ülésező képviselők hitelesítsék Joe Biden választási győzelmét.

Az amerikai blokk elé: Szerkesztői előszó

Médiakutató 2021. tavasz 5-6 o.

Letöltés (PDF)

Altheide David L. – Merkovity Norbert:

Altheide David L. – Merkovity Norbert:

Hogyan segíti a félelem- és figyelemalapú politika Donald Trumpot és más jobboldali autokratákat?

Tanulmányunkkal célunk azt bemutatni, miképpen alakította át Donald Trump 2016-os megválasztása és 2020-as elnökjelölti kampánya az amerikai politikát, és hogyan erősítette meg a világ jobboldali autokratáit. Trump új szintre emelte a félelem politikáját a bevándorlókkal, kiváltképp a mexikóiakkal szembeni félelem táplálásával, miközben démonizálta a muszlimokat és más csoportokat. Számos amerikai állampolgár szavazatával támogatta ezt a félelmet, akkor is, amikor gyűlöletbűntények elleni tüntetések kezdődtek az országban, vagy százezrek életét követelte a COVID-19 világjárvány. A tények relativizálása és az álhírek terjesztése megtalálható a Trumphoz hasonló autokratikus vezetők eszköztárában is. Fel kell ismerni ennek a folyamatnak a dinamikáit, és határozott lépésekkel kell küzdeni ellene. E tanulmány amellett érvel, hogy a trumpi évek után a médiaműveltség széles körű terjesztését kell elősegíteni, amiben a tudományos élet szereplőinek is részt kell vállalniuk.

Hogyan segíti a félelem- és figyelemalapú politika Donald Trumpot és más jobboldali autokratákat?

Médiakutató 2021. tavasz 11-20 o.

Letöltés (PDF)

2018 nyár

Bene Márton – Somodi Dániel:

Bene Márton – Somodi Dániel:

„Mintha lenne saját médiánk…”

A kis pártok és a közösségi média

Az internet politikában való megjelenésétől a kutatók régóta a politikai játéktér kiegyenlítését várják. Bár a web 1.0 kontextusban végzett kutatások eredményei cáfolták e nézetet, a közösségi média elterjedése újranyitotta a vitát. E kutatás kis magyar pártok közösségimédia-aktivitásának működtetőivel készített interjúk elemzésével vizsgálja, hogy maguk a kisebb szereplők miként ítélik meg a közösségi média szerepét, illetve hogyan és milyen célokra alkalmazzák e platformokat.

„Mintha lenne saját médiánk…”

A kis pártok és a közösségi média

Médiakutató 2018. nyár 7-20 o.

Letöltés (PDF)

2016 ősz-tél

Merkovity Norbert:

Merkovity Norbert:

A figyelemalapú politika és Donald Trump

A figyelemalapú politika fogalma azt a jelenséget írja le, amikor a használt kommunikációs stílus segítségével a politikusok magukra irányítják a figyelmet. Az effajta figyelem nem a napirend-kijelölést jelenti, mivel nem a policy értelemben vett politikáról szól, hanem magukról a politikusokról. Ebben a felfogásban a figyelemalapú politika a politikai kommunikáció negyedik korszakában foglal helyet, miközben egyértelműen levezethető a korábbi három korszakból. Donald Trump az a politikus, akinek kommunikációja betekintést enged a jelenségbe, ezért először az ő kampánykommunikációjának fontosabb pontjait emeljük ki, majd általában a figyelemalapú politikát mutatjuk be.

A figyelemalapú politika és Donald Trump

Médiakutató 2016 ősz-tél 7-16 o.

Letöltés (PDF)

2012 nyár

Merkovity Norbert – Major Stella – Harkai Ágnes:

Merkovity Norbert – Major Stella – Harkai Ágnes:

A magyar országgyűlési képviselők interaktivitás-kutatása

A politikusokkal szemben szinte már elvárás, hogy használják az új információs és kommunikációs technológiákat, jelen legyenek a közösségi oldalakon és folyamatosan frissítsék státuszukat. Az viszont már nem világos, hogy ez az elvárás csak az őket kutatóktól származik-e, vagy a választóknál is jelen van e kritérium. Tanulmányunkban a kutatói elvárás oldaláról közelítjük a témát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar Országgyűlés képviselőinek hány százaléka válaszol az általunk küldött elektronikus levélre. Az interaktivitás kutatás 2011 nevet kapott empirikus kutatás során minden parlamenti képviselőnek azonos tartalmú e-mailt küldtünk ki. Egy hétig vártuk a válaszokat, majd a beérkezett levelek alapján frakciók, nem, életkor és az Országgyűlésbe kerülés módját vontuk be a vizsgálatba. Ezek alapján tudtuk felvázolni a tipikus válaszoló képviselő profilját. Az elemzés során az interaktivitás fogalmának problémakörét is megvizsgáltuk. Ez alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a magyar képviselők nem különböznek lényegesen a nyugati kollegáiktól, nem fedezhető fel olyan „nemzeti” jellemvonás, ami ne lenne magyarázható a nemzetközi trendekkel.

A magyar országgyűlési képviselők interaktivitás-kutatása

2011 nyár

Szilágyi-Gál Mihály:

Szilágyi-Gál Mihály:

A politika mint termék?

A politikai választás és a vásárlói preferencia különbségéről

A jelen elemzés azonosságtézisként nevezi meg és cáfolja a politikai választást a vásárlói magatartással azonosító álláspontot. A cáfolat nemcsak az azonosságtézist vallókkal szemben érvel, hanem azokkal szemben is, akik e tézist csupán azzal utasítják vissza, hogy a politikai választás másfajta értékeken alapszik, mint a termékvásárlás. A jelen elemzésben vázolt álláspont ugyancsak egy értékjelleget azonosít a politikai választás természetében, ám ezen nem tartalmi/eszmei értéket ért, hanem a politikai választás inherens, normatív elemét. Eszerint az értékmozzanat nem a politika és a termékvásárlás holmi másfajta eszmei lényegében, vagyis nem a politikai preferencia konkrét értéktartalmaiban keresendő, hanem abban, hogy az egyén politikai választása egyszersmind az összes többi emberhez való elkerülhetetlen - bár nem feltétlenül tudatos vagy érzelmi - viszonyulása, míg ez a termékvásárlásra nem vagy legalábbis nem közvetlenül és nem lényegileg igaz. A politikai választás és a vásárlói magatartás mint preferenciafajták különbségét tehát a választás sajátos társadalmi ára jelenti, amely a politikai választás aktusának imént vázolt inherens normativitásában rejlik.

A politika mint termék?

A politikai választás és a vásárlói preferencia különbségéről

2010 tél

F. Tóth Kriszta:

F. Tóth Kriszta:

Kommunikációkép az ezredfordulós sajtószövegekben: politika, technológia, minőség

A kommunikáció és társszavai az ezredforduló magyar közbeszédében meglehetősen gyakran, sokféle formában és vonatkozásban használt szóbokrot képeznek, amelynek elemei mint „forró szavak” bukkannak fel a társadalmi diskurzusmezőkben. Ezeknek a szavaknak az egyes mezőkben jól meghatározható, egymástól elkülönülő vonatkozási irányai mutatkoznak. A sajtószövegek legmarkánsabb kommunikációs jelentéstartománya a politika, azaz kommunikációról beszélni a sajtóban főként azt jelenti, hogy politikáról vagy politikusokról esik szó.

Kommunikációkép az ezredfordulós sajtószövegekben: politika, technológia, minőség

2009 ősz

Urbán Csilla:

Urbán Csilla:

Rendszerváltás és szimbolikus kommunikáció

A rendszerváltás időszakában a rituális eseményeknek döntő jelentőségük volt, az új rendszer megteremtése rítusok sorozatának is tekinthető. Az események során kommunikált szimbólumok segítették a változás feldolgozását és a szolidaritás megteremtését. Az országgyűlési választási kampány felvonultatja a szimbólumokat, és a plakátok által láthatóvá teszi azokat. A tanulmány empirikus részét így a plakátok képi elemeinek vizsgálata jelenti. A rítuselméleti keret a változást egy olyan perspektívából mutatja be, amelyet egy eseménytörténeti megközelítés nem tesz lehetővé.

Rendszerváltás és szimbolikus kommunikáció

Tóth Anett:

Tóth Anett:

A 2008-as amerikai elnökválasztás és a YouTube

Az 1990-es évek közepétől, amióta az amerikai elnökjelöltek először megjelentek a weben, az internet folyamatosan újabb és újabb lehetőségeket, módszereket nyújt a politikai szereplők számára, hogy eljuttathassák üzeneteiket a választókhoz. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy azóta minden elnökválasztási kampányt „az első igazi internetes kampánynak” kiáltanak ki. Ugyanez, ugyanígy elmondható a 2008-as elnökválasztásról is. Jelentőségében ez azonban mégis megelőzi az eddigieket, egészen egyszerűen azért, mert az amerikai lakosság immár több mint 70 százalékának van internetes hozzáférése, és jelentős hányaduk aktívan részt is vesz a politikai folyamatokban. Az írás a legújabb technológiára-technológiai csatornára, a YouTube-ra koncentrál, annak is a politikai kommunikációban betöltött szerepére. Ez legjobban az azon megjelent politikai hirdetéseken keresztül elemezhető.

A 2008-as amerikai elnökválasztás és a YouTube

2009 nyár

Mráv Noémi:

Mráv Noémi:

A tévémaci tudatformáló szerepe

Az államszocialista nevelés emblematikus figurájának története

A tévémaci a Magyar Televízió talán legemblematikusabb figurája, történetét azonban máig nem dokumentálták. Különös fenomén ő: a legtöbb embernek egyszerre nagyon személyes és nagyon általános. Megjele níti a kort, amelyben készült, filmjei pedig egyértelműen leképezik az akkori lakásviszonyokat, öltözködést, mentalitást. Nincs még egy olyan figura, amely így egyesítené önmagában a korszak összes jellemzőjét. A maciról információt gyűjtve kiderült, hogy huszonéves kortársaimra, sőt az idősebb generációkra is mennyire hatott az aprócska figura. Ez vetette fel a kérdést: mekkora hatása lehetett a figurának a televízió mellett szocializálódott gyerekek önmeghatározására? Ebben a dolgozatban megpróbálok a lehető legrészletesebben utánajárni a maci történetének, hogy ne váljon lassan ködbe vesző fantommá.

A tévémaci tudatformáló szerepe

Az államszocialista nevelés emblematikus figurájának története

2008 tavasz

Jankovics Zsanett:

Jankovics Zsanett:

A személyek jelentősége a politikában

Tanulmányomban a politikussal mint személlyel foglalkozom, aki – egyik legfontosabb önábrázolási stratégiájaként – tudatosan próbálja irányítani a bulvárlapokban, a szórakoztató magazinokban magánemberként való megjelenéseit. A politikus alkalmazkodik a kereskedelmi médiumok által támasztott hírszelekciós kritériumokhoz, a bulvárigényekhez. A témában főként az 1992 és 2006 között megjelent német nyelvű szakirodalom áttekintésével azt igyekszem demonstrálni, hogy a politikus magánéletének „bevetése”, márkaértékének kihasználása, mára önálló médiatrenddé vált.

A személyek jelentősége a politikában

Erdélyi Angelika:

Erdélyi Angelika:

Olaj a tűzre?

Politikai erőszak a televíziós hírműsorokban

Mennyire járulnak hozzá a médiumok és az általuk nyújtott nyilvánosság az erőszakos politikai megmozdulások alakulásához, mennyiben befolyásolják szervezőik magatartását? Kell-e a televíziók hírműsorainak foglalkozniuk az ilyen eseményekkel? És ha igen, milyen terjedelemben és milyen hangnemben? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresek választ, előbb a szakirodalmi források rövid áttekintésével, majd azoknak a mélyinterjúknak a segítségével, amelyeket az Erzsébet híd blokádjáról beszámoló televíziócsatornák hírigazgatóival készítettem.

Olaj a tűzre?

Politikai erőszak a televíziós hírműsorokban

2005 tavasz

Németh György:

Németh György:

Hogyan nyerjük meg a választásokat?

Politikai propaganda a köztársaságkori Rómában

A római köztársaság tisztségviselőit három különböző népgyűlés választotta meg, két különböző választási rendszer (vagyoni cenzus, illetve lakóhely) alapján. A jelölteknek minden eszközt ki kellett használniuk, ha eséllyel akartak indulni a választáson. A tanulmány a római választási rendszereken kívül a politikai propaganda fennmaradt emlékeit vizsgálja, különösen a köztéri falfirkákat (választási plakátok) és Quintus Cicero (a híres szónok öccse) választási kézikönyvét.

Hogyan nyerjük meg a választásokat?

Politikai propaganda a köztársaságkori Rómában

Hegedűs István – Szilágyi-Gál Mihály – Sipos Balázs – Navracsics Tibor:

Hegedűs István – Szilágyi-Gál Mihály – Sipos Balázs – Navracsics Tibor:

Politikai kommunikáció 2004

Egy konferencia hozzászólásai

A Zsigmond Király Főiskola és a Médiakutató 2004. december 10-én közös konferenciát rendezett „Politikai kommunikáció 2004” címmel. Elsősorban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a modern politikai kommunikációs stratégiák térhódítása megkönnyíti-e a választók politikai döntésekben való részvételét. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az újságírók miként reagálhatnak azokra a politikusi kísérletekre, amelyek célja a hírnapirend befolyásolása. Az alábbiakban az elhangzott hozzászólások közül Hegedűs István, Szilágyi-Gál Mihály, Sipos Balázs és Navracsics Tibor előadásának szerkesztett változatát közöljük. A beszélgetést Bajomi-Lázár Péter vezette. A konferencia további hozzászólásait terveink szerint következő számunkban közöljük.

Politikai kommunikáció 2004

Egy konferencia hozzászólásai

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

A politika mediatizálódása és a média politizálódása

A politika mediatizálódott: a politikai kommunikáció mai szakemberei, a spin doctorok a modern tömegmédia sajátosságaihoz igazodva igyekeznek eljuttatni a választókhoz üzeneteiket. Arra törekednek, hogy a média a valóságot az ő értelmezésük szerint láttassa. Az újságírók gyakran kárhoztatják a spin doctorokat manipulációs törekvéseik miatt, de – legalábbis Magyarországon – mindeddig nem vizsgálták meg azt, hogy nekik maguknak miként kellene reagálniuk a politikai kommunikáció új technikáira. Írásomban a politikai kommunikáció új formáinak az újságírásra gyakorolt hatását tekintem át. Négy, egymással szorosan összefüggő problémát elemzek: a tematizálási kísérletek hatását, az álesemények kérdését, a megfigyelő és a megfigyelt viszonyát, valamint a média politizálódását.

A politika mediatizálódása és a média politizálódása

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink