Recenzió

2019 tavasz

Szlama Gabriella Zsófia:

Szlama Gabriella Zsófia:

Háborús mindennapok a sajtó visszhangjában

Kaba Eszter Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918) című könyvéről

„Nagyváradról írják: a város által felállított hatósági konyha, amely célul tűzte ki főként a szegényebb néposztálynak olcsó áron való élelmezését, szombaton kezdte meg a működését. Ez alkalommal több mint 400 ebédet szolgáltattak ki, ugyanekkora fogyasztást terveznek naponként. Az ebédet némelyek elviszik, mások helyben fogyasztják el. Tálalás naponta két ízben van. Az első ebéd táskaleves és tökkáposztafőzelék volt báránysülttel. Az ebéd ára kenyér nélkül 80 fillér” – olvashatjuk a Népszava 1916. szeptember 19-ei számában. Számos ehhez hasonló cikk jelent meg a nagy világégés alatt a magyar sajtóban, amely rendszeresen tudósított a világháború borzalmai mellett a hazai helyzetről is. 2014-ben a Politikatörténeti Intézet gondozásában elindult egy projekt, amely a sajtó szemszögéből vizsgálta a Nagy Háború kérdését. A terv végül egy honlapban (http://elsovh.hu/) valósult meg, amely figyelemmel kísérte Az Est, a Budapesti Hírlap, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló és a Világ száz évvel korábbi tudósításait. Ezt követően, az összegyűjtött anyag gazdagsága és a széleskörű érdeklődés okán 2018-ban született meg a Kaba Eszter szerkesztette, Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918) című kötet.

Háborús mindennapok a sajtó visszhangjában

Kaba Eszter Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918) című könyvéről

Médiakutató 2019. tavasz 87-88 o.

Letöltés (PDF)

Kovács Eszter:

Kovács Eszter:

A hegyimeccs-nézésen túl

Péter László Forbidden Football in Ceausescu’s Romania című könyvéről

Sokak felháborodására 1982-ben a spanyolországi labdarúgó-világbajnokságot nem közvetítette a Román Televízió (a következőkben RTV). Így volt ez 1987. szeptember 16-án is, amikor a bukaresti FC Steaua és a magyar bajnok MTK játszotta a BEK 1987–88-as nyitómeccsét Bukarestben. Mindez csak néhány példa arra a hetvenes évek végétől és a nyolcvanas évek közepétől lassan beálló műsorpolitikára, amikortól (1985) mindössze két órára szűkült a napi műsoridő. A hetvenes években még bőven sugárzott nyugati gyártású filmek, a szórakoztató jelleg, a közszolgálatiság és a kisebbségek reprezentációja a nyolcvanas évekre előbb részben, majd teljesen eltűnt, ehelyett az erős ideológiai tartalom Nicolae Ceauşescu személyi kultuszát volt hivatott szolgálni. A hegyimeccs-nézés a nyolcvanas években terjedt el Erdély több pontján. Emberek tucatja vonult ki a magasabb hegytetőkre, dombokra házilag eszkábált antennákkal és televíziókkal, hogy majd ott a magyarországi, a bolgár vagy a moldáv adást befogva megnézhesse a futballmeccs- közvetítéseket a televízióban.

A hegyimeccs-nézésen túl

Péter László Forbidden Football in Ceausescu’s Romania című könyvéről

Médiakutató 2019. tavasz. 89-90 o.

Letöltés (PDF)

Szeles Nóra:

Szeles Nóra:

A média megmentése?

Julia Cagé Saving the Media: Capitalism, Crowdfunding, and Democracy című könyvéről

A kötet alapjául szolgáló A sorsomat én akartam... A Karády Katalin-regény című részletes tanulmány Gajdó Tamás és Magyar Nóra munkája. A szöveg egy korábbi változata már megjelent az Ernst Múzeum kiállításának 2003-as Dívák, primadonnák, színésznők – Jászai Mari–Fedák Sári–Karády Katalin című katalógusában. Jelen esetben Gajdó és Magyar írását Péter Zsolt, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSzMI) munkatársának objektív, részletekben gazdag kutatómunkája egészíti ki. A könyv a Szépmíves Könyvek Kiadó és az OSzMI gondozásában jelent meg Budapesten, 2016-ban.

A média megmentése?

Julia Cagé Saving the Media: Capitalism, Crowdfunding, and Democracy című könyvéről

Médiakutató 2019. tavasz 91-92 o.

Letöltés (PDF)

Oroszi Borbála:

Oroszi Borbála:

Hol találkozik a vallás, a média és a nyilvánosság?

Gondolatok a Lázár Kovács Ákos által szerkesztett Vallás – Média – Nyilvánosság című kötetről

A Vallás–Média–Nyilvánosság című kötetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő Kommunikációs és Médiatudományi Intézet médiakultúrát, vallást, nyilvánosságot vizsgáló kutatócsoportja szerkesztette, Lázár Kovács Ákos vezetésével. Célja az, hogy szélesebb összefüggéseiben vizsgálja, miként van jelen a vallás a kultúrában, illetve a modern társadalmakban. Külön érdeme a 2017-ben megjelent tanulmánygyűjteménynek, hogy olyan fontos és aktuális kérdéseket elemez, mint az egyház szerepe a szekularizálódási folyamatok által fellazult Európában (és szerte a világban), valamint a migrációs folyamatok, a modern média és az iszlám globálissá válásának társadalmunkra gyakorolt hatásai.

Hol találkozik a vallás, a média és a nyilvánosság?

Gondolatok a Lázár Kovács Ákos által szerkesztett Vallás – Média – Nyilvánosság című kötetről

Médiakutató 2019. tavasz 93-94 o.

Letöltés (PDF)

2017 ősz

Murai András:

Murai András:

Magyar filmtörténet kezdőknek és haladóknak

Gelencsér Gábor Magyar film 1.0 című könyvéről

Minek a története a (magyar) film története? Lényegében minden filmtörténettel foglalkozó szerző erre a kérdésre keresi a választ, amelyet azért nem egyszerű megadni, mert a történeti folyamatok vizsgálata során a konkrét műveken túl – de azoktól elválaszthatatlanul – komplex jelenséggel találjuk szembe magunkat. A filmalkotások kontextusát jelentő hatáselemek között vannak a gyártási körülmények, a technikai feltételek, a cenzúra, a szerzők, a sztárok, a műfajok és a stílusirányzatok, a gazdasági lehetőségek, a politikai hatások – mindebből kell azokat kiemelni, amelyek nem csupán áttekinteni és rendszerezni segítik 120 év filmfolyamát, hanem hozzájárulnak a művek keletkezésének megértéséhez is. A Magyar film 1.0 című könyv ebben az alapvető kérdésben kifejezetten erős: konzekvensen érvényesítve szempontrendszerét helyezi el a környezeti hatások hálójában a műveket, miközben bemutatja a filmtörténeti hagyomány jelentőségét, a korszakok és rendezői nemzedékek közötti dinamikát, a váltásokat és a kapcsolódásokat.

Magyar filmtörténet kezdőknek és haladóknak

Gelencsér Gábor Magyar film 1.0 című könyvéről

Médiakutató 2017. ősz 99-101 o.

Letöltés (PDF)

Vásárhelyi Ágnes:

Vásárhelyi Ágnes:

„Ez a könyv nem a zenéről szól”

Tófalvy Tamás Túl a szubkultúrán, és vissza – Populáris zenei színterek, műfajok és az internet című könyvéről

„Ez a könyv nem a zenéről szól. […] Mégis minden a zene körül fog forogni.” Tófalvy Tamás valószínűleg nem is választhatott volna ennél találóbb felütést ahhoz a kötethez, amely a populáris zenei színterek kutatásának témájában az elmúlt bő egy évtized során írt tanulmányait fűzi össze újradolgozott formában. A 2000-es évek közepétől kezdve – részben éppen a szerző munkásságának köszönhetően – Magyarországon is stabilizálódni látszik a populáris zenei identitások és közösségek iránti kultúra- és társadalomtudományi érdeklődés, de a vonatkozó kutatásoknak (különösen a kortárs jelenségekkel foglalkozóknak) még mindig meglehetősen sokat kell felmutatniuk ahhoz, hogy a szélesebb tudományos közösség is elismerje létjogosultságukat. Tófalvy kötete hazai téren talán az első olyan egyszerzős munka, amelyben a kutatási eredmények közlése mellett kézzelfoghatóan megjelenik az elméletalkotás igénye is, és amelynek tartalma messzemenőkig igazolja, hogy a populáris zene kutatása valójában kifejezetten összetett terület, amely a zenén túlmutató társadalmi jelenségek kapcsán is tanulságokkal szolgálhat.

„Ez a könyv nem a zenéről szól”

Tófalvy Tamás Túl a szubkultúrán, és vissza – Populáris zenei színterek, műfajok és az internet című könyvéről

Médiakutató 2017. ősz 103-105 o.

Letöltés (PDF)

Boldog Dalma:

Boldog Dalma:

A személyre szabott információszűrés problémái

Cass R. Sunstein: Republic.com 2.0 című könyvéről

Az információhoz való hozzáférés a demokratikus társadalmak egyik jellemzője. Ennek korlátozása a nyilvánosságban való részvételt és a szólásszabadságot csorbítja; a tekintélyelvű államberendezkedések működése részben az információhoz való egyenlőtlen társadalmi hozzáférésen alapul. A tömegmédia tartalomelőállítását tekintve a napirendelmélet (agenda-setting theory) és a kapuőrjelenség (information gatekeeper) ismeretében világos, hogy a különféle gazdasági és hatalmi érdekek miatt a médiában sajátos módon valósul meg a hírközlés. Kérdés, hogy a befogadói oldalon milyen mechanizmusok befolyásolhatják az információszerzést. Cass R. Sunstein, a Harvard Egyetem jogászprofesszora 2001- ben megjelent Republic.com című művében az információhoz való hozzáférés demokráciára gyakorolt hatását elemezi. Érvelése szerint a technikai médiumok fejlődése lehetővé teszi a szólásszabadság kiterjesztését, és a korábbiaknál szélesebb körű tartalomfogyasztásra nyújt lehetőséget. Ennek ellenére az emberek egyéni preferenciák mentén szűrik meg az információkat, ami hosszútávon elszigetelődéshez vezet, és veszélybe sodorja a pluralizmuson alapuló demokráciát.

A személyre szabott információszűrés problémái

Cass R. Sunstein: Republic.com 2.0 című könyvéről

Médiakutató 2017. ősz 107-109 o.

Letöltés (PDF)

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink