Média válság idején, konferencia visszanézés

Választás

2002 ősz

Angelusz Róbert:

Angelusz Róbert:

Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája

Miért mondtak kudarcot a különböző közvélemény-kutató intézetek a 2002-es parlamenti választások előrejelzésénél? Miként fordulhatott elő, hogy valamennyien egy irányban tévedtek? Mi okozta a hibák egyirányúságát? Miért nem működött a nevezetes Bandwagon-effektus? A szerző ezeket a kérdéseket állítja tanulmányának középpontjába, és a látens közvélemény sajátosságainak elemzésével tesz kísérletet megválaszolásukra.

Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája

Választási kampány a magyar sajtóban

Kerekasztal-beszélgetés Dési Jánossal, Mádl Andrással és Szerető Szabolccsal

2002. június ll-én a Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános kerekasztal-beszélgetést rendezett, amelyen a meghívott vendégek azt vizsgálták: milyen szerepet töltött be a magyar sajtó és média az országgyűlési választásokat megelőző kampányban. A beszélgetésen részt vett Dési János, a Népszava munkatársa, Mádl András, az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Szolgálatának vezetője és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet munkatársa. A vitához hozzászólt Zöldi László sajtókutató és Szente Péter, a Magyar Rádió kuratóriumának elnökségi tagja. A vitát Bajomi-Lázár Péter médiakutató vezette.

Választási kampány a magyar sajtóban

Kerekasztal-beszélgetés Dési Jánossal, Mádl Andrással és Szerető Szabolccsal

2002 nyár

Hargitai Lilla:

Hargitai Lilla:

Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár?

Politikai reklámklippek 1998-ban és 2002-ben

Az alábbi tanulmányban arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen kép él a politikai hirdetéseket készítők fejében a magyar választókról? Úgy tűnik, 1998-ban a legtöbb politikai párt az emberek eszére, tudására, politikai tudatosságára épített. Tették ezt annak ellenére, hogy a választás-kutatók szerint az érzelmekre ható kampány sikeresebb kommunikációs forma, hiszen az emberek nagy része nem rendelkezik politikai attitűddel. Az 1998-as és 2002-es politikai hirdetéseket elemezve megpróbálhatjuk rekonstruálni, hogy mely pártok vélekednek úgy, hogy a racionális érvelés hat a magyar szavazókra, s melyek próbálnak inkább a választók érzelmeire hatni. Az elemzés tapasztalatai szerint a jobboldali pártok inkább hajlamosak emocionális kampányt folytatni. Különösen igaz volt ez 2002-ben, amikor két forduló között a Fidesz radikálisan megváltoztatta kommunikációs stratégiáját.

Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár?

Politikai reklámklippek 1998-ban és 2002-ben

Dányi Endre:

Dányi Endre:

A faliújság visszaszól

Politikai kommunikáció és kampány az interneten

A 2002-es országgyűlési választásokat megelőző kampány egyik újdonsága az információs technológiák mint posztmodern kampányeszközök színrelépése. Vajon megjelenésükkel a politikai kommunikáció új minősége jött-e létre? Ez az írás a cyberdemokrácia és az online politikai kampány elméletei felől közelítve keres választ erre a kérdésre.

A faliújság visszaszól

Politikai kommunikáció és kampány az interneten

Zöldi László:

Zöldi László:

Két vas a tűzben

A glokális sajtó a választási kampányban

Hogyan viszonyultak a különböző politikai pártokhoz a megyei napilapok a 2002-es választási kampány kiélezett időszakában, és hogyan igyekeztek megfelelni olvasóik elvárásainak? Menynyit költöttek a pártok a vidéki sajtóban közzétett politikai hirdetéseikre? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keres választ.

Két vas a tűzben

A glokális sajtó a választási kampányban

Mátay Mónika:

Mátay Mónika:

Rémhírek

Erős Ferenc szociálpszichológus a 2002-es választásokról

A 2002-es országgyűlési választási kampányban a korábbiaknál nagyobb szerepet játszott a rémhírterjesztés. Mi okozta a rémhírek elszaporodását? Milyen hatást gyakoroltak a rémhírek a választások kimenetelére? Mátay Mónika ezekről a kérdésekről készített interjút Erős Ferenc szociálpszichológussal.

Rémhírek

Erős Ferenc szociálpszichológus a 2002-es választásokról

2002 tavasz

Tóka Gábor – Marina Popescu:

Tóka Gábor – Marina Popescu:

Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája?

Egy empirikus kutatás 1994-98-ból

Hogyan befolyásolta a Magyar Televízió első csatornája a választói magatartást az 1994-es és 1998-as országgyűlési választásokon? Az alábbi tanulmány erre a kérdésre keres választ empirikus vizsgálatok alapján.

Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája?

Egy empirikus kutatás 1994-98-ból

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink