Egy város felfedezi magát az interneten
E tanulmány célja az elméletben már sokat kutatott internetes politikai aktivitás lehetőségeinek, kiterjedésének, működésének és korlátainak elemzése egy valós eset vizsgálata kapcsán. Baja városa az érdeklődő internetes közönség számára különösen pezsgő on-line helyi közéleti aktivitása miatt vált ismertté. Az alábbi írás először a kiemelkedő aktivitás lehetséges okait elemzi. Az internetes helyi politizálás sajátos konfliktusok kialakulását hozta. Ennek hátterét is igyekszik feltárni, egyben vázolva egy lehetséges feloldási sémát. Áttekintést ad az interneten zajló vitáknak a helyi döntéshozatali folyamatra gyakorolt hatásáról, végül megvizsgálja, hogy Baja sajátos helyzetéből milyen következtetések vonhatók le az elkövetkező évekre az on-line politizálás gyakorlatára nézve.
Bevezető
Az internetbe vetett hit sokat gyengült a kezdeti eufórikus várakozásokhoz képest a 2000-es évet sújtó, majd 2001-ig is elhúzódó megtorpanás eredményeként. A kijózanodást elsősorban a kereskedelmi internetes vállalkozások tömeges csődje és ezzel együtt a tőzsdei dotkom cégek részvényárfolyamainak mélyrepülése hozta el. Az internet nem nyereségérdekelt alkalmazásának fejlődését mindezek a fejlemények kevésbé érintették. Mivel a közigazgatás különböző szintjein elhelyezkedő szervezetek lassabban és megfontoltabban kezdik kihasználni a világháló lehetőségeit, ezen a területen nem is volt szükség a kereskedelmi internet-vállalkozásokat kijózanító pofonra.
Az e-demokrácia és e-kormányzat lassabb, de talán szervesebb fejlődési folyamata világszerte egyre több szakember figyelmét vonzza ezekre a területekre. Elemzések sora készül, amelyek legfőbb célja, hogy az internet előtti időkben született politikai elméleteket és kategóriákat hozzáigazítsák az internet által kialakított új körülményekhez. A külföldi politológiai szakirodalom az elméletek újraértelmezésén túl igyekszik esettanulmányokon keresztül, empirikus úton is feltárni az on-line politizálás zsenge világát. Ezek a tanulmányok rendszerint olyan kisebb közösségek elektronikus közéleti tevékenységét elemzik, amelyek valamely sajátos helyi körülmény kapcsán kiemelkedő mértékben, az átlagoshoz képest némileg előresietve alkalmazzák ezt az új médiumot. Ilyen tanulmányok olvashatók többek között Amszterdamról, Berlinről és Santa Monicáról (Tsagarousianou et al. 1998).
Hasonló munkák Közép- vagy Kelet-Európában eddig nem születtek. Bár teljesen nyilvánvaló, hogy az informatika és elsősorban az informatikai infrastruktúra terénez a régió relatív elmaradottságot mutat az Egyesült Államokhoz és Nyugat-Európához képest, a korlátozott adottságokkal élve itt is lehet kiemelkedően aktív internetes politikai közéletet gyakorló közösségeket találni. Ezek tanulmányozásával alkalom nyílik a szakirodalomban mutatkozó területi hiányosság részleges pótlására. Erre már csak azért is szükség lenne, mivel a világ politológus-társadalma az elmúlt tíz évben a rendszerváltás megfigyelése végett megkülönböztetett figyelemmel követte a volt szocialista országok átalakulását, és a tranzitológia a politikatudományon belül az egyik vezető területté vált. Méltatlan lenne, ha a demokratikus konszolidáció lezajlásával az érdeklődés új homlokterét képviselő elektronikus politizálás kapcsán megfeledkeznénk erről a régióról.
Tanulmányom témájául így egy olyan magyar kisvárost választottam, amelynek internetes aktivitásáról a város határain kívül is sokan tudomást szerezhettek. Kutatásom objektivitására viszonylagos garanciát ígér, hogy a kiemelkedő on-line aktivitáson kívül számomra semmilyen más szempont nem indokolta Baja kiválasztását, gyakorlatilag teljesen idegenként és kívülállóként fogtam bele a kutatásba. A város on-line aktivitása magyar viszonylatban jelentős, ám azt már most tisztázni szükséges, hogy nem hasonlítható a fent említett külföldi példákhoz. A résztvevők száma szerény, és a város vezetése sem teljes mértékben elkötelezett az új technológiák iránt. Mégis számtalan tényező teszi alkalmassá ezt az esetet arra, hogy választ keressünk az embrionális állapotban lévő on-line közélettel kapcsolatos alapvető kérdésekre:
(1) Melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárultak
Baja kiemelkedő internetes politikai aktivitásához?
(2) Melyek azok a potenciális konfliktusok, amelyek a fejlődés
korai stádiumában megjelennek, hogyan érvelnek a szembenálló
csoportok, és hogyan hozhatók ezek összhangba egymással?
(3) Hogyan tudja az on-line politizáló közösség
befolyásolni a helyi döntéshozatalt?
(4) Milyen jövőbeni lehetőségek adódnak a jelenlegi
nehézségek leküzdésére és egy olyan
rendszer létrehozására, amely növelheti a résztvevők
számát?
E kérdések megválaszolásához munkám
első részében rövid elméleti áttekintést
nyújtok az e-demokrácia és az e-kormányzat általános
ismérveiről. Ezt követően ismertetem a bajai eset
sajátosságait, leírva azokat a főbb csomópontokat,
amelyek ismertté és elismertté tették a város
on-line aktivitását. Végül elemzést készítek,
amelyben felhasználva a Baján végzett empirikus adatfelvétel
tanulságait megkísérelek válaszolni a fent megfogalmazott
kérdésekre.
Kutatásom módszertanát tekintve legfőbb forrásaim
három pillért alkottak: az első az interneten rendelkezésre
álló számtalan, Baját érintő forrás,
maguk az elemzett oldalak, és számos kapcsolódó
tartalom. Másodsorban a helyszínen mélyinterjúkat
készítettem.1
Harmadszor minden egyéb olyan szekunder
forrást, főképp Baját érintő statisztikát
igyekeztem felkutatni, amely lényeges információval szolgálhat
munkámhoz. Az így összegyűlt adatokból elsősorban
kvalitatív elemzéssel igyekeztem következtetéseket
levonni és a kérdéseimre választ keresni. Az adatfelvételt
2001 április végével zártam le.
Az e-demokrácia és az e-kormányzás elméleti vázlata
A demokrácia történeti fejlődésével a politikai-filozófiai irodalom remekei számtalan megoldást kínáltak a demokratikus politizálás és döntéshozatal gyakorlati megvalósítására. A központi probléma a legtöbb esetben a részvétel biztosítása, ami módot teremt a különböző egyéni értékek és érdekek becsatornázására és aggregálására a politikai döntéshozatalban. Az ókori görög városállamokban a politikai tevékenységre mint minden cselekvések legnagyszerűbbikére tekintettek; ez a háztartástól teljesen elkülönülő köz színterén zajlott. Nagyjából ez a szociográfiaipolitikai keret volt az utolsó történelmünk során, amelyben megvalósítható volt a maga antidemokratikus korlátaival együtt a közvetlen demokrácia gyakorlása (Arendt 1958).
Nagyot ugorva az időben, az újkori demokratikus elmélet
tanai igyekeztek megoldást kínálni a politikai részvétel
problémáira. John Stuart Mill egyik legfontosabb munkájában
(1861, 1991) elsődleges célnak tekinti minél nagyobb tömegek
bevonását a politikai döntéshozatalba, amit egyedül
választott képviselet útján tart megvalósíthatónak.
Ez a szemlélet mára a világ nagy részén,
amely elfogadta a centrum-országok által diktált demokratikus
rezsimet, gyakorlatilag paradigmává vált. Országonként
változó kultúrája van ugyan az alkalmi népszavazásoknak,
amelyek kapcsán egyes kérdésekben a szavazók közvetlen
döntést hozhatnak, a döntések túlnyomó
többségét mégis minden demokratikus állam a
választott képviselőkön vagy nem választott
adminisztráción keresztül, tehát indirekt módon
hozza.
A közvetett és a közvetlen demokrácia elméletét
tanulmányozva két elméleti szélső pont határozható
meg. Az egyik a tökéletes vagy abszolút képviseleti
demokrácia, amelyben a választók részvétele
és döntése kizárólag képviselőik
személyének kiválasztására korlátozódik.
Ebben az ideáltípusban az értékek és érdekek
érvényesítése úgy zajlik le, hogy a választó
a képviselőnek jelölt személy várható
magatartásáról tájékozódik és
megbecsüli, hogy ez mennyiben felel meg az általa preferált
modellnek. A személy kiválasztása után viszont az
előre meghatározott kormányzati-parlamenti ciklus lejártáig
aláveti magát képviselője döntéseinek,
és saját választásának esetleges korrekcióját
a következő rendes választásokkor hozott döntésével
teszi csupán meg. A másik szélső pont a tökéletes
vagy abszolút közvetlen demokrácia, amelyben csak azok a
döntések tekinthetők legitimnek, amelyeket a közösség
közvetlen módon megerősített, azaz valamennyi döntést
népszavazással hagyta jóvá (Budge 1996).
A modern demokráciák többsége valahol e két
szélső pont által meghatározott szakaszon helyezkedik
el, kisebb-nagyobb távolságra azoktól. A tökéletes
képviseleti modelltől való eltérést a jelen
politika világának legjellemzőbb aktorai, a pártok
eredményezik. A kormányzati szerepért versengő pártok
ugyanis egységes politikai megoldást kínálnak valamennyi
zászlajuk alatt induló képviselőjelölt nevében,
így a mai választási gyakorlatról a legtöbb
esetben elmondható, hogy szavazáskor sokkal inkább a
pártprogramokban
foglalt konkrét ügyek kapcsán, mintsem a jelölt személyét
mérlegelve születik döntés. Ez a gyakorlat elmozdulást
jelent a tökéletes képviseleti modelltől, hiszen a
de facto pártokra szavazással lehetőségük kínálkozik
a választóknak arra, hogy közvetlen döntést hozzanak
olyan ügyekről, amelyeket a versengő pártok programjukba
foglaltak.
Jól látható azonban, hogy ez a gyakorlat meglehetősen
erősen korlátozza a közvetlen döntéshozatalt.
Ennek egyik fő oka a pártprogramok csomag jellege: az, hogy a
pártokra adott vokssal a választóknak a különböző
programokban megtalálható valamennyi szakpolitikai elemre
áldásukat
kell adniuk, holott könnyen lehet, hogy számukra értékeiknek
és érdekeiknek megfelelően valamely szakpolitikai területen
az egyik, míg más szakpolitikában egy attól különböző
párt kínálja az optimális választást.
A másik probléma a pártok kapuőr funkciójában
érhető tetten: eleve csak olyan ügyek kapcsán kínálnak
alternatívát, amelyeket a külvilág felől érkező
számtalan igény közül érdemesnek találtak
arra, hogy politikai agendájuk részévé tegyék.
Számtalan, az egyén számára kardinális probléma
rekedhet így teljesen kívül a politika világán,
ezért a pártokra adott vokssal sok igényt nem lehet
kielégíteni.
Az internet mint új lehetőségeket hordozó kommunikációs
csatorna ezen a területen jelenthet újdonságot a jelenlegi
gyakorlathoz képest. A politikai döntéshozatali folyamatban
éppen a szigorú kapuőri funkciót oldhatja. Erre
a hálózatnak az a tulajdonsága teremt lehetőséget,
hogy a technológia olyan, eddig nem rendelkezésre álló
potenciált képvisel, amelynek köszönhetően gyakorlatilag
bármely felhasználó jelen kontextusban politikai
egyén nagyon nagy nyilvánosság számára
juttathat el üzeneteket, így az intézményesült
kapuőröket megkerülve saját ügyét is a politikai
diskurzus tárgyává teheti. Persze mindez megint csak egy
elméleti ideáltípus, hiszen csupán a technikai potenciál
garantált, az üzenetnek nagyon sok feltételnek kell megfelelnie
ahhoz, hogy valóban politikai szinten is értelmezhető hatást
váltson ki.
Az internet felhasználása a politika világában tehát
elméletileg lehetőséget kell, hogy teremtsen a
képviseleti-közvetlen
demokrácia skálán a közvetlen irányába
történő elmozduláshoz. Ennek az esettanulmánynak
az egyik célja éppen e hipotézis igazságtartalmának
a megismerése. A vizsgálat további céljaként
a jelenlegi e-demokrácia és e-kormányzat értelmezések
alkalmazhatóságát is értékelem a konkrét
eset kapcsán. Dolgozatomban e-demokrácia alatt a következő
jelenséget értem: on-line médium által közvetített,
strukturált, racionális diskurzus közügyekről,
amelyben a közösség valamennyi tagja egyforma súllyal
részt vehet, valamint a közösség vezetői is részt
vesznek a működésben, rendszeresen válaszolnak a résztvevők
által feltett releváns kérdésekre, és döntéshozatalukban
tekintettel vannak a vitákban elhangzottakra. Ez a megközelítés
hangsúlyozza az on-line közösségek deliberatív
funkcióját, azaz a közügyek megvitatásának
ciklikus ismétlődését mindaddig, amíg a résztvevők
álláspontja kívánatos módon meg nem közelíti
egymást, és egy olyan közös pozíció nem
alakul ki, amely a politikai döntéshozatal számára
értelmezhető és hasznos alapot kínál.
Jól látható, hogy ez az e-demokrácia megközelítés
egyfajta minimális verziót képvisel, hisz nem tartalmaz
feltételeket a tömeges részvételről, vagy a
tagok által deliberált közös pozíciók
intézményes kikényszerűsíthetőségéről.
Ennek oka, hogy jelen tanulmány egy olyan definíció használatát
kívánja meg, amely a bajai és a hozzá hasonló
embrionális kezdeményezések esetében is értelmezhető.
Másrészt azonban ez a meghatározás megfelel a fent
vázolt lágyabb kapuőri funkció teljesítésének,
így egy közvetlenebb demokráciatípus felé történő
elmozdulás kritériumainak.
Az e-kormányzat definiálásakor is figyelembe kell venni
az alkalmazott környezet fejlettségi színvonalát.
Az Amerikai Közigazgatási Társaság (ASPA) öt
szintjét különbözteti meg az e-kormányzati megoldásoknak.
A bajai esettanulmány kapcsán a fejlettség szerint rendezett
skálán valahol az alsó két stádium (a fejlődő
és a kibővített hálózati jelenlét)
közötti meghatározás alkalmazható. Ezt úgy
lehet összefoglalni (átültetve a nemzeti kormányzatra
vonatkozó elemeket egy helyi önkormányzatra), hogy a városháza
rendelkezik olyan hálózati jelenléttel, amely a polgárok
egyoldalú tájékoztatását célozza,
közérdekű információkat, mint például
helyi rendeletek és előterjesztések, elérhetőségek,
hivatali idők stb. nyújt, viszonylagos rendszerességgel
frissíti az oldalak tartalmát, és a városhoz kapcsolódó
további hivatalokhoz is elágazási pontként használható
felületet kínál. A további szintek szofisztikált
funkcióit biztosan nélkülözni kényszerülnek
még esettanulmányom szereplői, így nincs módjuk
közvetlen interakcióra és ügyintézésre
a különböző városi hivatalokkal, nem tudnak a város
nyilvános adatbankjaiban magas szintű keresőkkel információkat
gyűjteni, vagy akár pénzügyi tranzakciókat bonyolítani.
Mindezek az elméleti alapok reményeim szerint hűen igazolják, hogy kutatásom nem túlzott várakozásokat és illúziókat kergetve indult. Már a munka kezdetén tudatában voltam annak, hogy Baja esete csak korlátozottan fog kérdéseimre választ adni. Mégis azzal a reménnyel fogtam hozzá a vizsgálatokhoz, hogy ennek a hatalmas témának legalább bizonyos részterületein találhatok értékelhető adatokat, amelyek az e-demokrácia és e-kormányzat magyarországi fejlődése szempontjából fontos információkkal szolgálhatnak.
A bajai eset
A bajai eset a külvilág számára elsődlegesen az Index portál beszélgetős fórumából volt megismerhető. 1999 decemberében indult a sikert megalapozó témafelvetés (topic) Bajai régió saját névvel, kötetlenül címmel. Indulása óta ez a topic közel 13 000 hozzászólást gyűjtött össze, ami önmagában is tekintélyes szám, ám a másik két, azóta megalakított regionális fórummal összehasonlítva is kiemelkedő (Kelet-Magyarország 8000 hozzászólás, Kecskemét 600 hozzászólás). Az egyedüli topic-ként induló bajai kezdeményezést az Index szerkesztői is hamar elismerték: látva rendkívül gyors gyarapodását, Bajai régió címen külön fórumcsoportot hoztak létre, amelyen belül kisebb, különálló, Baját és környékét érintő témák megvitatására is lehetőség nyílt.
A legfontosabb innovációt a kiinduló topic címében
is megfogalmazott igény jelentette: a hozzászólásokat
mindenki csak a saját nevén, jól beazonosítható
identitással tehette közzé. Ennek az igénynek úgy
szereztek érvényt az alapítók, hogy minden olyan
felhasználói név alatt érkező hozzászólást
töröltettek a moderátorral, amelyikről nem lehetett
biztosan tudni, hogy ki áll mögötte. A bemutatkozásra
a Bajai régió fórumon belül nyitottak
egy külön topicot. Minden új tagnak itt kellett magáról
néhány jellemző dolgot elmondania, és két
már lekáderezett tagnak kellett igazolnia, hogy az
új jelentkező valóban azonos a névvel. Mindez azért
jelentett fontos újdonságot, mert az Index többi fórumán
éppen a beazonosíthatatlan becenév-használat vált
jellemzővé, ami meghatározta a diskurzusok gyakran durva
hangnemét, valamint olyan radikális hozzászólások
sokaságát tette lehetővé, amelyeket épp az
inkognitó védőpajzsát használva mernek közzétenni
szerzőik.
Az Index Baja fórumának hozzászólási
statisztikái nagymértékű aránytalanságot
mutatnak. összesen 196 olyan személy van a mintegy 38 500 lelket
számláló városban, aki valaha is hozzászólt
a fórumhoz. Talán még meghökkentőbb, hogy 128
fő kevesebb, mint tíz alkalommal szólalt meg a Baja
régió két és fél éve alatt,
53-an pedig tíz és száz közötti esetben fűztek
kommentárt a vitákhoz. Tizenöt olyan személy maradt
tehát, aki száznál több hozzászólást
produkált, az élen álló egyébként
alapító Mijo egymaga közel 3500 kommentárral
gazdagította a fórumot. Mindez jól mutatja a bajai internetes
közösség arisztokratikus jellegét: úgy tekinthető,
mintha a rendszeresen hozzászólók egy sajátos helyi
felsőházat alkotnának, amelyben mandátumuk kizárólagos
alapja a rendszeres internetezési lehetőség és a
kötelező bemutatkozási szabály, azaz a saját
név használatának elfogadása.
A témák tartalmát tekintve többé-kevésbé megvalósulnak az e-demokrácia feltételei, azaz a közösséget érintő ügyekről, részben racionálisan,2 elvileg mindenkinek egyenlő esélyt teremtve folyik a vita. Ez utóbbi feltétel sérelmet szenved a sajátnevesség okán: aki nem meri véleményét a saját neve alatt publikálni, azt a közösség megfosztja a részvétel jogától. E dilemmát részletesen elemzem a következő fejezetben.
További feltétele volt a minimális e-demokrácia fogalmunknak a döntéshozók részvétele, hajlandóságuk a releváns kérdések megválaszolására, illetve az on-line közösség által megfogalmazottak informális becsatornázása a döntéshozatalba. A Bajai fórum elvileg több módon is törekszik e feltételeknek eleget tenni. Ha döcögősen is, de él egy Kérdések a polgármesterhez című rovat, ahol a város vezető hivatalnoka több-kevesebb rendszerességgel válaszol a hozzá érkezett kérdésekre. Nem jó jel, hogy a kezdeti lelkesedés elmúlása figyelhető meg, azaz válaszok legintenzívebben az indulást követően születtek, aztán az idő múlásával egyre ritkábbá váltak. Hasonló kezdeményezésként a város képviselőtestületének valamennyi tagja számára topicokat nyitott a fórum gazdája. Ezzel elvileg az a maximálisan igazolható cél valósult volna meg, hogy a városi döntéshozatal valamennyi tagjának kérdést lehessen feltenni ezen a médiumon keresztül. Ez a kísérlet kiábrándító eredményt hozott, hiszen a legtöbb képviselő esetében sem kérdés, sem válasz nem található a cím alatt. Mindezek a próbálkozások azért rendkívül fontosak, mert céljuk egy olyan szintű interaktivitás megvalósítása volt, amely a város valódi on-line adottságainál magasabb szintű (és ASPA besorolású) e-kormányzatot feltételezne. A kudarcok jól mutatják, hogy sem az infrastrukturális, sem a szabályozási keretek nem elégségesek Baja esetében ennek sikeres végrehajtásához. Erről a problémáról részletesen a következő fejezet második részében készítek elemzést.
A bajai on-line precedens kétségtelenül legfontosabb vonulatát az Indexen üzemelő topic jelenti, azonban a város elektronikus közéletének egyéb fontos csomópontjai is említést érdemelnek. A város portálja a baja.hu címen érhető el. Ennek a domain-névnek a jegyzésére kizárólag a városháza jogosult, amely azonban a kezelést átadta egy három magánszemélyből álló csoportnak. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy a város legfontosabb címe alatt nem akartak egy unalmas, szokásos önkormányzati oldalt készíteni, hanem egy informatívabb, sokrétűbb portál elkészítését szorgalmazták. Az így megszülető oldalnak nemcsak a helyi politika, hanem további, gazdasági, kulturális és turisztikai szempontok érvényesülésének is a szolgálatába kellett állnia.
Ez a cél némiképp igazolható, hiszen a kívülállók
számára is triviális cím alatt praktikus olyan információkat
szolgáltatni, amelyek nem kizárólag a város saját
lakosságát érintik. A megvalósítás
azonban több kérdést is felvet. Ez a cím vitathatatlanul
köztulajdont képvisel, egyetlen célja a köz érdekeinek
szolgálata lehet. Ennek okán magától értetődő,
hogy a város polgárai választott képviselőiken
keresztül jogosan tartanának igényt arra, hogy szükség
esetén döntsenek a cím alatti tartalmakról és
az oldal működéséről. Ez az igény azért
merül fel különösen élesen, mert a portál
szolgáltatásainak részét képezi egy saját
beszélgetős fórum, a Bajai szalon, amelynek
működési rendjét így nem demokratikus elvek,
hanem a részben politikailag is exponált üzemeltetők
diszkrecionális jogai alapján szabályozzák. Ez a
fórumcsoport talán épp a bizonytalan háttér
miatt lényegesen kevésbé népszerű,
mint az Indexen működő társa. Ez a helyzet valójában
meglehetősen abszurd, hiszen az Index nyereségérdekelt
vállalkozás, amely elvileg mindenféle demokratikus kontrollt
nélkülöz, így az ott zajló on-line közélet
ellenőrzésére nem kínálkozik legálisformális
lehetőség. Ezzel szemben a város saját oldala elvileg
alkalmas terep lenne egy teljesen ellenőrizhető és saját
vitafórum kialakítására. A bizonytalan háttér
mellett egyik szakértő interjúalanyom véleménye
szerint a Bajai szalon lényegesen gyengébb
technikai kivitele miatt is az Index preferálására sarkallja
a résztvevőket.
A valóban szűken értelmezett önkormányzati információszolgálat
a bajavaros.hu címen érhető el. Ez a bajai városháza
hivatalos oldala. Tartalmát tekintve megfelel az ASPA legalacsonyabb
szintű ajánlásának, azaz kimerítően
tartalmaz közérdekű telefonszámokat, hivatali időket.
Hozzáférhetők e helyütt a helyi rendeletek, amelyeket
váltakozó intenzitással, nem mindig azonnal helyeznek fel
a hivatalnokok. Pozitív fejlemény, hogy a már elfogadott
rendeleteken túl az előterjesztések szövegei is olvashatók
a városháza lapjain, amelyek akár egy on-line megvitatás
alapjául is szolgálhatnának, és lehetőséget
kínálnak az érdeklődők számára,
hogy még a döntéshozatali folyamat erre alkalmas szakaszában
hallassák véleményüket. Ezeken túl azonban
igen szerény a lap nyújtotta lehetőségek sora, hiányzik
az interaktivitás bármely formája. Ez az oldal szerepét
kizárólag az egyoldalú, hivataltól kiinduló
kommunikációban látja, amivel számtalan internet-kínálta
lehetőséget hagy kihasználatlanul. A baja.hu esetében
hangoztatott érvelés valóban értelmet nyer a bajavaros.hu-val
kapcsolatban: a hivatalos önkormányzati honlap unalmas és
néhány esettől eltekintve meglehetősen érdektelen.
A baj ezzel csak az, hogy a város on-line tartalmáról döntők
úgy tartják: ennek így is kell lennie.
Az esettanulmány legfontosabb következtetései
A kiemelkedő aktivitás okai
Amint a bevezetőben is megfogalmaztam, kutatásom egyik alapvető célja annak kiderítése volt, hogy milyen tényezők játszhatnak közre Baja esetében a város kiemelkedő on-line közéleti aktivitásának kialakulásában. Munkahipotézisként abból a feltevésből indultam ki, hogy valamilyen körülmény folytán a város informatikai infrastruktúrája fejlettebb az országos átlagnál. Ezt a gondolatot némileg igazolni látszott az az előzetes tájékozódás, amely során a jelenlegi piaci helyzetben rendkívül versenyképesnek számító áron kínált kábeles, tehát a helyi telefonálás költségeit kiváltó internet-szolgáltatást találtam. A városba érkezve azonban megtudtam, mindez csak illúzió. Bár az árlista elkészült, a kábeles szolgáltatás beindításához szükséges beruházások még nem történtek meg, nem létezik még ez a szolgáltatás, így a rendkívül versenyképes áron egyelőre virtuális szolgáltatást kínálnak.3
Másik feltevésem alapja az a tény volt, hogy a városban és a környező régióban nem az országos monopóliumú Matáv, hanem egy koncessziós társaság végez Emitel néven telekommunikációs szolgáltatást. Ebből eredően a térségben az országostól kis mértékben eltérő díjszabás érvényes. Az előző években az Emitel lényegesen internet-barátabb tarifarendszert alkalmazott, ami két intézkedésben volt tetten érhető: az internet-szolgáltatók felé menő helyi hívásokból a Matávnál sokkal előbb adott kedvezményt, valamint nyitott csomag néven szerződéskötés nélküli internet-szolgáltatást kínált, amelynél a hívás díján felül időarányosan számlázott az internet-szolgáltatásért havi fix díj és előzetes bejelentkezés nélkül. Ez a nem túl nagy forgalmat bonyolító felhasználók számára a fix havidíjas csomagoknál kedvezőbb alternatívát jelentett. Mindkét előny elolvadt azonban 2000 végére, egyrészt az új Matáv tarifarendszer bevezetésével, amelynek köszönhetően a korábban kedvezményes pozícióban lévő Emitel előfizetők egyszeriben rosszabb helyzetben találták magukat a Matáv ügyfeleihez képest, másrészt az ingyenes internet-szolgáltatók megjelenésével a kisfelhasználók számára már nem jelentett többé előnyt az Emitel úgynevezett nyitott csomagja.
Mivel a telekommunikációs infrastruktúrában csak a korábbi, az internet fejlődése szempontjából még lappangó időszakban rendelkezett Baja valós előnyökkel, és mivel az általam megkérdezettek egyöntetűen tagadták, hogy az Emitel mint tényező számottevő lenne, a város egyéb jellemzőit vizsgáltam meg, kontrollcsoportként hasonló méretű magyar városokat választva. Amint az 1. táblázatból is kiolvasható, Baja egyedül a vállalkozások számát tekintve mutat szignifikáns előnyt (a nála jobb értéket mutató Szekszárd megyeszékhely, így elsőbbsége indokolt). A nem létező telekommunikációs előnyt jól szemlélteti a város sereghajtó pozíciója a telefon-fővonalak tekintetében is. A vállalkozások magasabb száma azonban jelzésértékű lehet: a pezsgő gazdasági élet még relatív árhátrány esetén is fizetőképessé teheti a lakosság egy kis hányadát. Mindez alátámasztani látszik a bajai on-line közélet már eddig is hivatkozott arisztokratikus jellegét.
Mindenképp említést érdemel a városban jelen lévő informatikai-tudományos örökség, amelynek a jelen helyzethez való hozzájárulása nehezen igazolható, ám több interjúalanyom egyetértett e tényező hangsúlyozásával. A városban két olyan intézmény is megtalálható, amely a számítástechnika magyarországi hőskorában is már a felhasználók közé tartozott: kisebb súllyal a helyi obszervatórium említhető, amelynek csillagászati számításigényei már korán fejlesztéseket tettek szükségessé, illetve döntő súllyal a helyi vízügyi intelligencia, amely a vízügy diktálta rendkívül sokrétű és összetett számítások okán részesülhetett az elsők között a még párthatározattal jóváhagyott számítógéposztás áldásaiban. Ezen a ponton kell megemlíteni, hogy még a rendszerváltás előtt a város utolsó tanácselnöke is fantáziát látott a számítástechnikában, így az elsők között szerelték fel a városházát számítógépes hálózattal, amelyet már a rendszerváltást követő években jelentősen korszerűsítettek.
A legfontosabb magyarázat azonban még ennyire sem kézzelfogható, így tudományos eszközökkel nehezen megragadható. A legtöbb interjúalany a bácskai emberek mentalitását jelölte meg, mint a pezsgő elektronikus közélet kialakulásában szerepet játszó alapvető tényezőt. A mentalitás vagy politikai kultúra kérdése több helyi sajátosságra vezethető vissza. Baja városa etnikailag rendkívül tarka képet mutat, népes szerb (bunyevác), horvát és sváb kisebbség él itt a legnagyobb harmóniában együtt. Ez a történelmi közösség toleranciára és nyitottságra tanította a lakosokat. A nagy számú délszláv kisebbséghez tartozó bajai magán hordozza a déli népek sajátos jegyeit: szeretnek nagy hangon, sokat beszélni, összejárni, közösségi életet élni.4 Az itt élők számára további jelentőséggel bír a földrajzi helyzet és távolságok virtualizálása, mivel a mesterségesen megvont déli határ kettészelte az addig évszázadokon át szerves egységet alkotó Bácskát, amelynek központja váltakozva hol Baja, hol a mai Jugoszláviában található Zombor volt. Baja a határmódosításkor elvesztette központi szerepét, és a jelenleg is érvényes közigazgatási struktúra szerint egy nagy megye déli peremére szorult.
Persze hiba lenne túlzott általánosításokba bocsátkozni az okok keresésekor. A fenti tényezők nem lehetnek érvényesek egyszerre valamennyi bajaira. Részben érvényesek viszont arra a szűk kis csoportra, amely naggyá tette a bajai on-line közéletet. Mindaz, amit ez a város az internet vonatkozásában elért, nem valósulhatott volna meg néhány ember aktivitása és kifogyni nem akaró lelkesedése nélkül. Amikor 1999 végén néhány bajai egymásra talált az Index fórumain, a városból alig néhány ember vett részt rendszeresen on-line vitákban. Ezek az úttörő szerepet vállaló személyek terjesztették el informális hálózataikon keresztül ennek az új médiumnak a használatát, gyakorlatilag ők vették rá a város gazdaságikulturálispolitikai elitjének egy részét a csatlakozásra.
A becenév-saját név konfliktus és egy lehetséges megoldási minta
Már a Bajai régió fórum bemutatásakor
hangsúlyoztam a becenév kontra saját név vitában
rejlő potenciális konfliktust. Baja esetében ez a konfliktus
sajnos a nyílt összecsapásig eszkalálódott,
és a szembenállás súlyos károkat okozott
a város ígéretes kísérletének, sőt
sokak véleménye szerint egyenesen zsákutcába jutatta
a bajai on-line közösség fejlődését. Ennek
a konfliktusnak vizsgálatunk szempontjából az ad különös
jelentőséget, hogy alapjául nem valamiféle Baja-specifikus
körülmény szolgált, így elemzése minden
bizonnyal általános érvényű tapasztalatokat
hozhat.
Amint írtam, a Bajai régió fórum egyik
legfontosabb megkülönböztető jegye az a határozott
igény volt, hogy valamennyi hozzászóló személye
beazonosítható legyen.
Ezt a normát következetesen ki is kényszeríttették. A saját név használatához ragaszkodóknak jól képviselhető érvek voltak a kezükben: amennyiben az on-line politikai viták tartalmát komolyan vesszük, és feltételezzük, hogy a politikai döntéshozatalra is befolyással lehetnek, úgy garantálni kell, hogy egy valós személyhez csak egy felhasználónév tartozzék, azaz egyfajta mandátumképzés valósuljon meg. Ezzel a követelménnyel megakadályozható, hogy egyetlen személy az általa egyedül képviselt pozíció mögé mesterségesen tömeges támogatottságot kreáljon egyszerűen úgy, hogy számos, amúgy beazonosíthatatlan becenéven bejelentkezik, és a látszólag különböző személyek nevében saját érdekének megfelelő támogató hozzászólást tesz közzé az egyes vitákban.
Ezzel a látszólag elfogadható érveléssel egyes bajai internetezők akik egyébként betartották a saját név használatának szabályait akkor kezdtek szembehelyezkedni, amikor számos esetben arról szereztek tudomást, hogy sok, általuk a közösség értékes tagjának tekintett személy épp a saját név használatára kötelező forma miatt zárkózik el az on-line részvételtől. Kezdett kiderülni, hogy számos igazolható ok van, amely sok embert kizár a közéletből. Többeknek a munkahelyükről vagy városi hivatalukból van csak hozzáférésük az internethez. Innen sokan figyelemmel kísérték a vitákat, ám saját nevükön nem mertek hozzászólásokat eljuttatni, hiszen ez felettesük, főnökük számára annak egyértelmű bizonyítéka lett volna, hogy munkavégzés helyett más célra használják hivatali számítógépeiket. Sok esetben az a félelem is indokoltnak tekinthető, hogy a saját név használatával közölt vélemény rossz színben tüntetheti fel megfogalmazóját olyan személyek körében főnök, ügyfél, partner vagy hivatali felettes , akiktől egzisztenciálisan függ.
A lappangó konfliktus akkor vált nyílt szembenállássá, amikor néhány, amúgy nem bajai illetőségű felhasználó dacolva az előírással becenevén juttatott el hozzászólásokat a Bajai régió fórumba. A kimoderálások, azaz a moderátor általi hozzászólás-törlések száma arányaiban magasabb lett, mint az amúgy igen érzékeny Politika indexes fórumban. A beceneves formát támogató bajaiak tábora védelmébe vette a másik oldal, azaz a saját név forma őrei által csak betolakodóknak tekintett felhasználókat. A fokozódó ellentétek 2000 végén a Bajai régió születésének első évfordulója táján jutottak el a végleges szakításig, amikor a fórum oldalain a betolakodóknak tekintett személyek és a beceneves forma támogatói órákig tartó, száz körüli hozzászólást eredményező párbeszédet bonyolítottak. Valószínűleg a karácsonyi ünnepek miatt a moderátorok kevésbé voltak éberek, így mire ránéztek a fórumra, már ott volt a tekintélyes méretű tiltott párbeszéd. Ekkor következett be az az esemény, amelyre a helyi internetes folklór csak a sokat sejtető nagy bajai kimoderálás címen emlékszik. Történt ugyanis, hogy a moderátor, mikor észlelte a szabálytalan tevékenységet, az egész párbeszédet a legálisan jelenlévők hozzászólásaival együtt törölte a fórumról. A drasztikus lépést óriási felháborodás követte, amelynek következtében a sértett oldal szimpatizánsai örökös bojkottot hirdettek a Bajai régió indexes fórumra, és gyakorlatilag elhagyták azt.
Nem tekintem feladatomnak, hogy a konfliktus két táborának képviselői között igazságot tegyek. Mindkét tábor elfogadható, igazolható érvekkel rendelkezik, és úgy tűnik, hogy az Index fórum adott keretein belül nincs olyan optimális megoldás, amely mindkét tábor és mindkét érvrendszer megelégedésére szolgálna. A bajai precedens tanulsága, hogy az interneten zajló politikai tartalmú viták, ha már megközelítik az e-demokrácia minimális definíciója által meghatározott formát, nem létezhetnek mindenki által elismert, legitim kontroll nélkül. Egy helyi közösség esetében erre a legalkalmasabb az önkormányzat képviselőtestülete által megalakított bizottság lehet. Egy ilyen, valamennyi releváns helyi politikai erőt képviselni tudó testület feladata lenne, hogy felülvizsgálja a személyes döntésekkel megalkotott és végrehajtatott vitázási szabályokat, és elvégezze az esetleg szükséges korrekciókat.
Ennek a testületnek lenne továbbá a feladata, hogy szakértők bevonásával létrehozzon egy olyan saját internetes felületet, amelynek tulajdonjoga, költségvetése és üzemeltetése felett is kizárólag az önkormányzat rendelkezik. Ennek azért van jelentősége, mert így garantálható a legteljesebben a független és pártatlan működés. Nagy gonddal kellene ennek a városi fórumnak amelynek a legjobb helye az önkormányzat honlapján lehetne meghatározni a működési rendjét. Egy olyan hibrid megoldásra lenne szükség, amely megőrzi a saját név forma szülte előnyöket, de érvényesülni hagyja a becenév-használók követeléseit is. Az elsődleges cél az, hogy minden résztvevő igazolhassa jogosultságát hogy bajai lakos és nagykorú , valamint hogy mindenkihez kizárólag egy felhasználónév tartozzék. Ez csak úgy valósulhat meg, hogy az önkormányzat végzi a felhasználónevek és jelszavak kiadását.
Praktikusan szemlélve a problémát, minden vitázni szándékozónak az önkormányzat illetékes hivatalához kellene fordulnia regisztrációs igényével. A hivatal csupán annyit ellenőrizne, hogy a személy korábban nem kapott jelszót, bajai polgár és nagykorú. A jelszó kiadásakor a személyi adatokat és a felhasználónév kapcsolatát egy szigorúan őrzött adatbázisban tárolnák. Erre kizárólag azért lehet szükség, hogy amennyiben a hozzászóló büntetőjogi felelőssége megállapítható, abban és csak abban az esetben azonosítani lehessen a szerzőt. Ez a kis fék garanciát jelenthetne arra, hogy a viták tartalmát a szólásszabadság jogi keretei között tartsák, ami nagyrészt megfelel annak az elvárásnak, amelyet a saját név forma támogatói fogalmaztak meg a viták tartalma kapcsán. Az adminisztráció számára könnyedén hozzáférhető adatbázisban csupán annak lenne nyoma, hogy az egyes személyek kaptak-e már jelszót, így a biztonsági követelmények betartásával bárki megőrizheti inkognitóját, amennyiben ezt igényli.
Az internetes viták felhasználása a helyi döntéshozatalban
A bajai viták tartalmának elemzésekor, illetve a helyszínen
végzett adatfelvételkor különösen fontosnak találtam
annak megértését, hogy a fórumokon megfogalmazottak
közvetlenül vagy közvetve eljutnak-e a város vezetőihez,
és hogy ezek az információk mennyire képesek befolyásolni
a helyi döntéshozatalt. Olyan precedensekre voltam kíváncsi,
amelyek kapcsán a hatás világosan megfigyelhető
volt. Ilyen irányú vizsgálódásom kiábrándító
eredménnyel zárult.
Az általam megkérdezettek egy része említett olyan
ügyeket, amelyekkel kapcsolatban tudni vélte, hogy az on-line vita
valamilyen módon befolyásolta a város vezetőit.
Ebben a körben említést tettek szúnyogirtásról,
a városi utak állapotáról, adósságállományról,
egy tornaterem felépítéséről. A meghökkentő
az volt, hogy minden ilyen ügyet csupán egy-egy személy nevezett
meg, és végül csak egyetlen olyan téma akadt, amelyről
többekben is éltek emlékek. A bajai önkormányzat
sok társához hasonlóan a városi
kábeltévé-hálózat
eladását fontolgatta, és ezzel kapcsolatban fordult a városi
internetes közösséghez, mint a témában erőteljesen
érintett, szakértőkkel tarkított csapathoz.
A kábeltévé-hálózat hasznosításának kérdése az internetezőknek azért is alapvető fontosságú volt, mivel amint azt a város telekommunikációs infrastruktúrája kapcsán már említettem a betárcsázós, telefonköltséggel együtt járó kapcsolódás helyett olcsóbb és kényelmesebb internet-hozzáférést kínált volna, ha alkalmassá teszik a televíziós kábeleket a kétirányú adatforgalomra. Az internetezők megkeresése egy ad hoc informatikai bizottság felállítását eredményezte. Ez a csapat azt vállalta, hogy megvizsgálja az esetleges értékesítés körülményeit, és tanácsaival segítse a város vezetését a helyes döntés meghozatalában. A bizottság munkájának eredményeképp az az ajánlás született, hogy amennyiben az önkormányzatnak nem feltétlenül van szüksége az értékesítésből nyerhető forrásokra, akkor mindenképp halassza az eladást egy későbbi időpontra, amikor jobb feltételekkel és több pénzért magánosíthatja a város hálózatát.
Meglepő módon a városháza mégis az azonnali eladás mellett döntött. Az ügyletre jellemző, hogy bár feltételül szabták: a hálózatot alkalmassá kell tenni az internet-szolgáltatásra, a vevő azóta is adós ennek teljesítésével. A beruházás elmaradása komolyan akadályozza a bajaiakat abban, hogy többen és nagyobb intenzitással használják az internetet. Az informatikai tanácsadó testület ügye pedig jól szemlélteti az internetes közösség bevonásának virtualitását. Az eladásról döntő vezetők érzékelték, hogy döntésükbe valamilyen módon be kell vonni az érintetteket, ám azok ajánlását már figyelmen kívül hagyták, így valódi részvétel nem következett be, az érdekeket nem tartották tiszteletben.
Elvileg megvan a lehetősége annak, hogy a vitafórumok tartalma viszonylag gyorsan eljusson az érintett városi vezetőkhöz. A városházi hivatali struktúrában létezik olyan felelős személy, aki rendszeresen figyeli a Baját érintő on-line diskurzusokat, és szükség esetén információval látja el az érintetteket. Néhány városi képviselő és maga a polgármester is szabadidejétől függően figyelemmel kíséri az internetes közösség ténykedését. Kutatásaim során azonban kevés jelét láttam annak, hogy az interneten folyó vitáknak valódi hatásuk lenne. Úgy tűnik, a bajai on-line közéleti kultúra még nem jutott el arra a szintre, hogy a fórumok működése túlmutasson az egyszerű véleménycserén vagy csevegésen. Minden bizonnyal a korábban vázolt konfliktus és szakítás is közrejátszott abban, hogy a város vezetése eleve nem kezeli komoly játékosként a bajai fórumok lakóit.
A további fejlődés lehetőségei
Munkahipotézisem utolsó pontja az volt, hogy a Baján kialakult kiemelkedő internetes közéleti aktivitásra támaszkodva a város úttörő szerepet vállalhatna az e-demokrácia és az e-kormányzat fejlettebb alkalmazásainak meghonosításában. Azt feltételeztem, hogy az általam tanulmányozott kezdeti lépéseket megtevő emberek, akik a helyi közösség központi figurái, képesek lennének támogatni olyan önkormányzati törekvéseket, amelyekkel a város megelőzhetné szinte valamennyi vetélytársát, és siker esetén az egész ország figyelmét és elismerését kiválthatná. Mivel dolgozatom írásának időpontjában a magyar kormány a Széchenyi Terven keresztül (is) kiemelten támogat sokféle informatikai fejlesztési projektet, a források egy része is biztosítható lenne.
Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Baja város vezetése nem mutat az átlagosan elvárhatónál nagyobb affinitást nagy ívű informatikai beruházások végrehajtására, ám erre van elfogadható indoka is. A döntéshozók asztalán már ma is számtalan megfontolandó ajánlat hever olyan önkormányzati ügyviteli rendszerekkel kapcsolatban, amelyek moduláris felépítésűek, és igény esetén olyan internetes kaput szolgáltatnak, amelynek révén a város polgárai a világhálón keresztül is elintézhetik bizonyos ügyeiket. Ez a gyakorlatban az e-kormányzati besorolás egy magasabb szintjének megvalósítását jelentheti, hiszen a jelenleg még teljesen hiányzó interaktivitást teremthetné meg. Kicsit továbbgondolva a lehetőségeket, egy ilyen integrált rendszer arra is képes lehetne, hogy kezelje a város vitafórumát az előző részben vázolt megoldási sémát követve. A rendszer integrációja révén a jelszavak kiadása is automatizálható lehetne, hiszen a lakónyilvántartás adatbázisait használva a program magától ellenőrizhetné, hogy mindenkinek csak egy felhasználónév jusson.
A probléma viszont az, hogy egy ilyen alkalmazáscsomag üzembe helyezése egy Baja méretű város költségvetésében mindenképp komoly tételként jelentkezne. Ez nem jelenti azt, hogy a város ne rendelkezne elégséges forrással egy esetleges beruházáshoz. A félelmek inkább abból táplálkoznak, hogy látva a kormányzat ambiciózus informatikai fejlesztési politikáját, az óvatos városvezetők akár okkal tarthatnak attól, hogy rövid időn belül egységes szabályozás születhet az önkormányzati ügyviteli rendszerekkel kapcsolatban. Amennyiben a súlyos összegekért megvásárolt rendszer nem teljesíti ezeket a központi direktívákat, könnyen előfordulhat, hogy a beruházás egésze kidobott pénzzé válik. Ezt a kockázatot joggal nem vállalja egy újraválasztásra törekvő politikus.
Ebben a helyzetben a megoldás csak egy lehet: az informatikai kormányzat teljesítve a várakozásokat minél hamarabb álljon elő olyan egységes normákkal, amelyek valamennyi önkormányzati integrált rendszer számára irányadóak lehetnek. Szerencsés lenne, ha ebben a körben sikerülne a programcsomagok részét alkotó internetes vitafórumok működéséhez is olyan szabályokat alkotni, amelyek figyelembe veszik a bajai precedens tapasztalatait mind az azonosíthatóság, mind a vita eredményeinek felhasználása szempontjából. Egy ilyen, bölcsen megalkotott ajánlás sok helyi közösséget megóvhatna attól, hogy on-line közéletük fejlődése során azokba a csapdákba essenek, amelyek a bajaiak további fejlődését most is akadályozzák.
összefoglalás
A bajai internetes közélet beható tanulmányozása
alkalmasnak bizonyult arra, hogy néhány téves feltételezést
cáfoljon, továbbá rávilágítson azokra
a potenciális veszélyekre, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a
város vezetése nem elég gondosan jár el. Baja sok
szempontból úttörő szerepet vállalt a magyarországi
helyi e-demokrácia és e-kormányzat történetében,
és ezzel szükségszerűen együtt jár, hogy
az állatorvosi ló szerepét is betölti.
A fokozott internetes közéleti aktivitást kiváltó
körülmények vizsgálatakor kitűnt, hogy ezen a
minimális szinten nem elsősorban a telekommunikációs
infrastruktúra állapota a döntő, mint ahogy azt előzetesen
feltételeztem, hanem sokkal inkább a potenciális résztvevők
által képviselt humán tőke. Ez részben a
városban jelenlévő informatikai intelligenciából
táplálkozik, de talán még inkább azokból
a nyitott, kommunikatív természetű központi személyiségekből,
akik lelkesedésükkel, aktivitásukkal képesek voltak
életre hívni egy pezsgő on-line közösségi
életet.
Kutatásom talán legfontosabb tanulsága az a veszélyforrás,
amelyet a saját név- becenév konfliktus hordoz magában.
Ez a vita amely a bajai internetes közösség fejlődését
súlyosan visszavetette olyan tanulságokkal szolgál,
amelyek valamennyi, később fejlődésnek induló
helyi kezdeményezés számára tanulságosak
lehetnek. Egy ilyen helyzetben elkerülhetetlennek tűnik az
önkormányzat
mint valamennyi fél által legitimnek elismert hatóság
részvétele és gondoskodása.
Az on-line közélet szerepvállalása a helyi döntéshozatalban
talán épp a vezetés távolságtartása
miatt gyakorlatilag elhanyagolható volt eddig Baján. Az
egyetlen esetként említhető, kábeltévé-hálózattal
kapcsolatos ügy inkább csak látszólag vonta be az
érintetteket, és éppen az így született döntés
teremtett olyan körülményeket, amelyek kizárták,
hogy a megfizethetőbb elérés révén újabb
csoportokat vonjanak be az on-line vitákba.
A jövőbeni fejlődés lehetőségei a humán tőke tekintetében adottak ugyan a városban, de egy korszerű, integrált önkormányzati ügyviteli rendszer beszerzését az ország szakkormányzatának pozitív döntése is komolyan befolyásolná. Mindenképp szükséges, hogy az e-demokráciáról és az e-kormányzatról rendelkezésre álló ismeretek, tapasztalatok függvényében a kormányzat olyan rendszerek beszerzésére ösztönözze az ország önkormányzatait, amelyek valóban előrelépést hozhatnak mind a hivatali ügyek intézésében, mind az egyéni értékek és érdekek magasabb színvonalú és hatásosabb megfogalmazásának szempontjából.
Irodalom
Arendt, Hannah (1958) The Human Condition. Chicago: University of
Chicago Press.
Budge, Ian (1996) The New Challenge of Direct Democracy. Cambridge:
Polity Press.
Butler, David & Ranney, Austin (1994): Referendums around the
world: the
growing use of direct democracy. Houndmills: Macmillan.
Docter, Sharon & Dutton, Wiliam H. (1998) The First
Amendment Online:
Santa Monicas Public Electronic Network. In
Tsagarousianou, Roza,
Tambini, Damian & Bryan, Cathy (szerk): Cyberdemocracy:
technology, cities,
and civic networks. London: Routledge.
van Dijk, Jan (1996) Models of Democracy Behind the Use
of New
Media in Politics. Javnost/The Public Vol. 3 (1996) No. 1.
Kis Gergely Vértes Csaba (2001) Gyorsjelentés az
Internet-gazdaságról.
Budapest: GKI.
Kovács Tibor (szerk., 2000): Területi Statisztikai Évkönyv.
Budapest: KSH.
KSH Bács-Kiskun megye (2000) Bács-Kiskun megye statisztikai
évkönyve,
Kecskemét: KSH.
Mill, John Stuart (1991) Considerations of Representative Government.
Buffalo:
Prometheus Books.
Mikro Volán Elektronika (2000) Posta és távközlési
adatai. Budapest: Közlekedési, Hírközlési és
Vízügyi Minisztérium.
Tsagarousianou, Roza (1998): Electronic Democracy and Public
Sphere.
In Tsagarousianou, Roza, Tambini, Damian & Bryan, Cathy (szerk.):
Cyberdemocracy:
technology, cities, and civic networks. London: Routledge.
Széll Péter (2000) Az Internet helyzete Baja
városában.
In Internet Hungary 2000. Budapest: Kamera Hungária.
On-line
American Society for Public Administration (ASPA) and United
Nations Division
for Public Economics & Public Administration, 2001, Global Survey
of eGovernment,
http://www.aspanet.org/
Unisys: E-signatures: Another Signs of Time,
http://www.unisys.com/home/e-signatures/
A bajai obszervatórium honlapja http://www.bajaobs.hu/
Bajai régió fórum az Indexen
http://index.hu/forum/forum.cgi?a=f&f=25
Bajai Szalon fórum http://forum.baja.hu/
Emitel http://www.emitel.hu/
SugoNet http://www.sugonet.hu/
Bajai városháza http://www.bajavaros.hu/
Baja portálja http://www.baja.hu/
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)