• English

• Rovatok
• Kulcsszavak
• Szerzőink
• Rólunk
• Kéziratok benyújtása
• Etikai szabályok
• Publikációs pályázat

Médiakutató 2008 tél

Kisebbségek

Vincze László:

Kétnyelvűség, média- és nyelvválasztás

Egy révkomáromi empirikus kutatás tapasztalatai

Ez az írás egy Révkomáromban végzett kérdőíves felmérés tapasztalatait összegzi. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a helyi szlovák, illetve magyar gimnáziumban tanuló diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat, s nyelvi hátterük – családjuk nyelvhasználati jellemzői, valamint az iskola oktatási nyelve – milyen módon befolyásolja médiaválasztásukat. A kutatás során kiderült, hogy mind a családban használt nyelv, mind az iskola tanítási nyelve szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat. Az egyes médiumok használatához választott nyelv pedig összefüggésben áll azzal, hogy mely nyelven használják a másik két médiatípust. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a vegyes nyelvű környezetben élő fiatalok médiahasználatát egyfajta „nyelvi mobilitás” jellemzi.

Bevezető

Az utóbbi években több kutatás is készült a határon túli magyar közösségek iskolaválasztási szokásairól (lásd többek között Sándor, 2000; Sorbán, 1997; Mirnics, 1998). Elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, milyen tényezők motiváljak a magyar és a vegyes nyelvű családokat, amikor eldöntik, gyermekeiket a kisebbségi vagy a többségi nyelven iskoláztassák-e. A „nyelvi szempontú” iskolaválasztás nemzetközi szakirodalma rendkívül nagy, mivel az oktatás nemcsak a társadalmi, hanem a nyelvi szocializációban is fontos szerepet játszik, és a kétnyelű környezetben élők identitására nagyon jelentős a befolyása.

Tény ugyanakkor: mostanáig meglehetősen kevés figyelem irányult arra, hogy az iskolaválasztás – amennyiben egyúttal nyelvválasztást is jelent – milyen közvetlen nyelvi-kulturális következményekkel jár, miként befolyásolja a gyermekek mindennapi nyelvhasználatát, és milyen kihatással van arra, hogy a különböző élethelyzetekben melyik nyelvet fogják választani. A média e tekintetben különösen fontos szerepet játszhat, hiszen ha mindkét nyelven vannak elérhető televízió- és rádiócsatornák, valamint sajtótermékek, akkor a médiaválasztás teljes egészében önálló, független, személyes döntés függvénye, amelyet semmiféle további külső körülmény (például törvény adta jog) nem szabályoz, illetve korlátoz.

Ráadásul ismeretes, hogy a média rendkívül fontos nyelvhasználati szféra, mivel lehetőséget biztosít az egyes nyelvek napi szinten történő használatára, gyakorlására (Grin, 2003; Grin et al., 2003: 214–215). Mindez azt jelenti, hogy a médiumok – a család és az iskola mellett – a nyelvi szocializációban is részt vesznek (vö. Bochmann, 1999: 41), mivel „hordozzák a nyelvet, a nyelven keresztül működnek és fejlesztik a nyelvet” (Moring, 2007: 20). Ebből adódóan akár lassíthatják (Crystal, 2000: 130), akár gyorsíthatják is a nyelvi asszimilációt (Cormack, 2007: 55) attól függően, hogy a kétnyelvű környezetben élő személy mely (nyelven működő) médiumok használatát részesíti előnyben.

Hogy a folyamatba bepillantsunk, a révkomáromi (Szlovákia) magyar és szlovák tanítási nyelvű gimnázium diákjai körében végeztünk kérdőíves felmérést. A kutatás mindenekelőtt arra a kérdésre keresett választ, hogy a diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat, s nyelvi hátterük milyen módon befolyásolja médiaválasztásukat.

1. Háttérváltozók

A megkérdezett diákok mindnyájan 16–18 évesek, a fiúk aránya mindkét intézményben 41–43 százalék, a lányoké 57–59 százalék között van. A szlovák gimnáziumban 288, a magyarban 386 diák töltötte ki a kérdőívet. Azon néhány diák adatait, aki a gimnázium tanítási nyelvétől eltérő nyelven végezte az általános iskolát, nem használtam fel a statisztikai vizsgálatok során.

1. táblázat. Milyen nyelven beszéltek a családban?

	Csak szlovákul	Többet szlovákul (de magyarul is)	Mindkét nyelven ugyanannyit	Többet magyarul (de szlovákul is)	Csak magyarul
Szlovák gimnázium	48,3	23,6	14,2	11,1	2,8
Magyar gimnázium	0	0,5	2,3	13,0	84,2

Az 1. táblázat adataiból jól látható, hogy a szlovák gimnáziumban a diákok nyelvi háttere lényegesen heterogénebb, mint a magyar gimnáziumban tanulóké. A magyar gimnáziumban tanuló diákok túlnyomó többsége (84 százalék) egynyelvű magyar családból érkezik, a szlovák gimnáziumban azonban csak a diákok kevesebb, mint 50 százaléka állítja, hogy odahaza kizárólag a szlovák nyelvet használják. Vagyis a magyar gimnáziumban tanulók mintegy 16 százaléka, a szlovák gimnáziumban tanulóknak pedig 51 százaléka (!) érkezik vegyes nyelvű családból. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a szlovák nyelven tanulók közel három százalékát teszik ki azok, akik – noha szlovákul tanulnak – a családban csak a magyar nyelvet használják. Látható emellett az is, hogy a vegyes nyelvű családok egyértelműen a többségi nyelvű iskolát preferálják.¹

2. A médiahasználat nyelve

2. táblázat. Milyen nyelvű adást szoktál általában nézni a televízión?

	Csak szlovákul	Többet szlovákul (de magyarul is)	Mindkét nyelven ugyanannyit	Többet magyarul (de szlovákul is)	Csak magyarul
Szlovák gimnázium	37,5	26,7	27,8	7,6	0,3
Magyar gimnázium	0	1,6	12,7	67,4	18,4

A két középiskola diákjainak válaszai között érdekes különbség figyelhető meg: az adatok a szlovák és a magyar nyelven tanulók körében eltérő módon viszonyulnak a családi nyelvhasználathoz. A szlovák gimnáziumban tanulóknak – akiknek 48 százaléka a családban kizárólag szlovákul beszél – csak 38 százaléka mondja, hogy tévén is csak szlovák nyelvű adást néz, míg a többiek magyar nyelven is használják a televíziót. A magyar diákoknak ugyanakkor csak kevesebb, mint ötöde (18 százalék) állítja, hogy kizárólag magyar nyelven tévézik, noha 84 százalékuk családja kizárólag a magyar nyelvet használja odahaza. Azaz a magyar gimnázium diákjai esetében a szlovák nyelv sokkal nagyobb szerephez jut a televíziózás során, mint a családban.

A táblázat adataiból emellett az is kiderül, hogy azon szlovák középiskolás diákok egy része – mintegy tíz százaléka –, akik a családban csak a szlovák nyelvet használják, bizonyos fokú magyar nyelvismerettel is rendelkeznek, hiszen magyar nyelvű műsorokat is néznek.

3. táblázat. Milyen nyelven szoktál általában rádiót hallgatni?

	Csak szlovákul	Többet szlovákul (de magyarul is)	Mindkét nyelven ugyanannyit	Többet magyarul (de szlovákul is)	Csak magyarul
Szlovák gimnázium	56,5	23,3	12,8	5,9	1,4
Magyar gimnázium	3,4	6,5	13,2	33,9	43,0

A két gimnázium diákjainak körében eltérő tendencia figyelhető meg a rádióhasználattal kapcsolatban. A szlovák nyelven tanulók körében a szlovák nagyobb szerepet kap a rádióhallgatás során, mint a családban: míg a diákoknak csak 48 százaléka állította, hogy a családban kizárólag a szlovák nyelvet használják, 56 százalék felett van azok aránya, akik rádiót kizárólag szlovákul hallgatnak; emellett mindössze hét százalékuk állítja, hogy a rádiót többnyire magyarul vagy csak magyarul használja, miközben 14 százalékuk többnyire vagy kizárólag magyarul beszél a családban.

A magyar gimnázium diákjainak rádióhasználatában a szlovák nyelv szintén fontos szerepet kap. Bár 84 százalékuk egynyelvű magyar családból származik, csak 43 százalékuk állítja, hogy a rádiót is csak egy nyelven, magyarul hallgatná. Emellett a tíz százalékot közelíti meg azok aránya, akik többnyire vagy kizárólag szlovákul hallgatnak rádiót – noha mindössze 0,5 százalék volt azok aránya, akik családjukban többet használják a szlovák nyelvet, mint a magyart.

4. táblázat. Mely nyelven szoktál általában újságot olvasni?

	Csak szlovákul	Többet szlovákul (de magyarul is)	Mindkét nyelven ugyanannyit	Többet magyarul (de szlovákul is)	Csak magyarul
Szlovák gimnázium	70,1	20,5	7,6	1,4	0,3
Magyar gimnázium	0,8	3,6	11,4	49,5	34,7

A táblázat adataiból ismét eltérő tendenciákra következtethetünk a két iskola diákjai között. A szlovák gimnáziumban tanulók körében 70 százalék azok aránya, akik kizárólag szlovák nyelven olvasnak újságot, ami több mint 20 százalékkal magasabb azok arányánál, akik azt állították, hogy odahaza csak szlovák nyelven beszélnek. Emellett jellemző, hogy míg 14 százalékuk csak magyarul vagy többnyire magyarul beszél a családban, mindössze két százalék alatt van azok aránya, akiknél ezzel párhuzamosan újságolvasáskor is a magyar nyelv dominál.

A magyar gimnáziumban tanulók újságolvasási szokásaira ugyanakkor jellemző, hogy közel kétharmaduk szlovák nyelvű sajtótermékeket is olvas. Azok aránya, akik kizárólag magyarul olvasnak újságot, alig 35 százalék, ami jóval alulmarad azok arányánál, akiknek családja kizárólag a magyar nyelvet használja odahaza.

3. Korrelációelemzés

A korrelációs analízist az SPSS 13.0 programmal végeztem, Spearman módszere szerint. A vizsgálat két részből állt: egyfelől azt szerettük volna megtudni, hogy vajon kimutatható-e összefüggés aközött, hogy az egyes diákok milyen nyelven használják a különböző médiumokat. Más szóval: igazolható-e statisztikailag, hogy aki például szívesebben olvas újságot az egyik nyelven, az rádiót is azon a nyelven hallgat szívesebben stb. A korrelációs vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az egyes médiumok használatának nyelvi jellemzői minden esetben nagyon szoros kapcsolatban állnak azzal, hogy a diákok mely nyelven használják a másik két médiumot. A korrelációs együtthatók a tévényelv és a rádiónyelv között r = 0,821,** a tévényelv és az újságnyelv között r = 0,860,** a rádiónyelv és az újságnyelv között r = 0,804,** a korreláció minden esetben 99 százalékon volt szignifikáns.

A másik vizsgálati kérdés, amire a korrelációs elemzés segítségével kerestünk választ, arra vonatkozott, hogy a háttérváltozók – a családban használt nyelv és az iskola tanítási nyelve – mennyire jelzik előre azt, hogy a diákok mely nyelven fogják használni az egyes médiumokat. A korrelációs próba során kiderült, hogy mindkét háttérváltozó szoros összefüggésben áll azzal, hogy a tanulók milyen nyelven használják a különböző médiumokat; a korreláció minden esetben 99 százalékon volt szignifikáns.

5. táblázat. A háttérváltozók és a médiahasználat nyelve. Korrelációs vizsgálat

	Televízió	Rádió	Újság
Az iskola tanítási nyelve	0,783**	0,737**	0,842**
A családban használt nyelv	0,865**	0,773**	0,850**

**99%

4. A médiahasználat ideje

A kutatás harmadik fázisában azt szerettük volna megtudni, hogy kimutatható-e különbség arra vonatkozóan, hogy a szlovák és magyar nyelven tanuló révkomáromi középiskolások mennyi időt töltenek naponta az egyes médiumokkal.

6. táblázat. Mennyi időt nézel naponta tévét? (perc)

	0–15	15–30	30–60	Több mint 60
Szlovák gimnázium	6,9	16,0	40,6	36,5
Magyar gimnázium	19,2	20,7	31,9	28,0

Az adatok elemzése során kiderült, hogy a szlovák gimnázium diákjai általában véve hosszabb ideig néznek tévét, mint a magyar gimnáziumban tanulók. Ez egyrészt abból látható, hogy a szlovák nyelven tanulók körében közel a diá­kok 37 százaléka állítja, hogy naponta több mint egy órát néz televíziót, míg a magyar nyelven tanulók körében csak 28 százalékuk. Másrészt ugyanerre a tendenciára utal az is, hogy míg a magyar gimnázium diákjai körében 19 százalék felett van azok aránya, akik kevesebb, mint 15 percet néznek naponta tévét, ez a szlovák gimnáziumban csak a tanulók hét százalékára jellemző.

7. táblázat. Mennyi időt hallgatsz naponta rádiót? (perc)

	0–15	15–30	30–60	Több mint 60
Szlovák gimnázium	56,3	20,1	12,8	10,8
Magyar gimnázium	40,7	24,9	17,1	17,1

Ezzel ellenkező tendencia figyelhető meg a rádióhasználattal kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a magyar gimnázium diákjai több időt töltenek rádióhallgatással, mint a szlovák gimnázium diákjai. Míg a szlovák gimnáziumban tanulóknak csak 56 százaléka állítja, hogy 15 percnél kevesebbet tölt naponta rádióhallgatással, a magyar gimnáziumban ez az arány 41 százalék.

8. táblázat. Mennyi időt töltesz naponta újságolvasással? (perc)

	0–15	15–30	30–60	Több mint 60
Szlovák gimnázium	68,1	28,5	2,1	1,4
Magyar gimnázium	64,7	28,8	5,5	1,0

Az újságolvasással töltött idővel kapcsolatban a szlovákul és a magyarul tanuló diákok között csak árnyalatnyi különbség mutatható ki. Mindkét iskolára jellemző, hogy a diákok közel kétharmada napi 15 percnél kevesebbet tölt a sajtó olvasásával, míg 28–29 százalékuk napi 15–30 percet olvas újságot. Ennél több újságolvasás csak a diákok egy nagyon szűk rétegére jellemző.

Összegzés és diszkusszió

A kutatás során kiderült, hogy a révkomáromi gimnazisták körében a családban használt nyelv és az iskola tanítási nyelve – mint háttérváltozók – szoros kapcsolatban, szignifikáns korrelációban állnak azzal, hogy a diákok mely nyelven használják a különböző médiumokat. Az egyes médiumok használatához választott nyelv pedig mindnyájuknál összefüggésben áll azzal, hogy mely nyelven használják a másik két médiatípust. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a vegyes nyelvű környezetben élő fiatalok médiahasználatát egyfajta „nyelvi mobilitás” jellemzi.

Mindez a legkiegyensúlyozottabban a televízió használatával kapcsolatban jelenik meg. Ami ugyanis a televíziózást illeti, kiderült, hogy mind a magyar, mind a szlovák gimnázium diákjai meglehetősen nyitottak a másik nyelv felé. Noha a szlovák nyelven tanuló diákok 48 százaléka odahaza kizárólag szlovákul, a magyar gimnázium diákjainak 84 százaléka odahaza kizárólag magyarul beszél, mindkét iskola diákjaira jellemző, hogy többségük mindkét nyelven néz tévét. A kétnyelvű televíziózás a szlovák gimnáziumban tanulók körében szlovák, a magyar gimnáziumban tanulók körében magyar dominanciájú.

Ezzel szemben a rádióhallgatás és az újságolvasás terén egyfajta szlovák túlsúly érvényesül. Mind a szlovák, mind a magyar gimnáziumban tanulókra jellemző, hogy újságolvasás és rádióhallgatás során a diákok többet használják a szlovák nyelvet, mint amennyit a családban.

A médiahasználatra fordított időt tekintve is több érdekes tendencia figyelhető meg. Míg a szlovák gimnázium diákjai többet néznek tévét, mint a magyar gimnáziumban tanulók, utóbbiak a rádiót hallgatják többet, mint a szlovák gimnázium diákjai. Újságolvasással ugyanakkor mindkét iskola tanulói közel azonos időt töltenek.

A felvázolt tendenciáknak – elsősorban a médiahasználat nyelvi jellemzőinek – a hátterében feltehetőleg több tényező áll. A televíziózásnál megfigyelhető „nyelvi mobilitást”, amely mindkét iskola diákjai körében jelen van, s kétirányú, valószínűleg az befolyásolja, hogy a Magyarországról sugárzott és Révkomáromban fogható televíziócsatornák mind mennyiségileg, mind minőségüket tekintve versenyképesek a szlovák csatornákkal szemben, míg a magyarországi és szlovákiai magyar rádióadókról, valamint a szlovákiai magyar sajtóról valószínűleg nem mondható el ugyanez. Mindemellett azt, hogy a magyar gimnáziumban tanuló diákok gyakrabban nyúlnak a szlovák nyelvű médiumokhoz, mint a szlovák gimnáziumban tanuló diákok a magyar nyelvűekhez, feltehetőleg az is motiválja, hogy szeretnének több szlovákiai vonatkozású hírhez, információhoz jutni (akár regionális, akár országos vonatkozásban).

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy fény derült rá: a média „szabad” nyelvhasználati színtér, amelyen keresztül – amennyiben megfelelő nyelvi kompetenciával rendelkeznek – bárki utat találhat egy másik nyelv felé. Vegyes nyelvű környezetben e másik nyelv a többségi beszélők számára a kisebbségi, a kisebbségiek számára a többségi nyelv lehet. Kérdés ugyanakkor, hogy a kisebbségben élők számára a többségi nyelvű médiahasználat milyen mértékben és milyen módon befolyásolja a nyelvi identitást. Ennek megválaszolása azonban további kutatásokat igényel.

Irodalom

Bochmann, Klaus (1999): A nyelvpolitika elmélete, módszerei és elemzése. In: Szépe György & Derényi András (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások. Budapest: Corvina.

Crystal, David (2000): Language Death. Cambridge: Cambridge University Press.

Egger, Kurt (1985): Zweisprachige Familien in Südtirol: Sprachgebrauch und Spracherziehung. Innsbruck: Universität Innsbruck.

Egger, Kurt (1996): Kleingruppe I: Familie. In: ‘Kontaktlinguistik'. W. de Gruyter Verlag, Berlin. 1. Halbband, 379–385.

Finnäs, Fjalar (1996): Elevtillströmningen till svenska grundskolor. Vasa/Vaasa: Institutet för finlandssvensk samhällsforskning, Åbo Akademi.

Grin, Francois (2003): Language Policy Evaluation and the European Charter for Regional or Minority Languages. Basingstoke, Hampshire: Palgrave–Macmillan.

Grin, Francois & Moring, Tom & Gorter, Durk & Häggman, Johan & Ó Riaga'in, Do'nall & Strubel, Miquel (2003): Support for Minority Languages in Europe. (SMiLE) Final report (http://ec.europa.eu/education/policies/lang/languages/langmin/fi les/support.pdf)

LojanderVisapää, Catharina (2005): Tvåspråkigheten medför problem? Nya Argus, 2005/8.

LojanderVisapää, Catharina (1996): Språkmiljö och skolval i Helsingfors. Helsinki: Svenska social- och komunalhögskolan vid Helsingfors Universitet.

Mirnics Károly (1998): Várható hanyatlás a vajdasági magyar tannyelvű általános iskolai hálózatban. Magyar Kisebbség, 3–4 sz. 203–221.

Moring, Tom (2007): Functional Completeness in Minority Language Media. In: Cormack, Mike & Hourigan, Niamh: Minority Language Media: Concepts, Critiques and Case Studies. Clevedon: Multilingual Matters Ltd England.

Sándor Anna (2000): Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség. Pozsony: Kalligram.

Sorbán Angella (1997): „Tanuljon románul a gyermek, hogy jobban érvényesülhessen.” Az asszimiláció természetrajzához. Magyar Kisebbség, 6. évf. 21. sz.

Weber Egli, Daniela (1992) Gemischtsprachige Familien in Südtirol, Alto Adige. Zweisprachigkeit und soziale Kontakte. Ein Vergleich von Familien in Bozen und Meran. Meran/Merano: Alpha & Beta.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2024.   Impresszum