Médiakutató 2026 ősz

Kritika

Fazakas Áron László:

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Perspektívák a dermesztő hatás kutatásában

Gosztonyi Gergely és Lendvai Gergely Ferenc Legal and Ethical Issues of Chilling Effect című könyvéről

PDF-változat

A dermesztő hatás (chilling effect) fogalma kezdetben jogi kifejezésként vált a szakmai diskurzusok részévé az Egyesült Államokban. A jelenség azokat a helyzeteket írja le, amelyekben a jogi szankcióktól vagy más hátrányos következményektől való félelem visszatartja az egyéneket saját jogaik – mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága – gyakorlásától. A fogalom jelentéstartalma idővel a jogdogmatikai fejlődésen túl társadalmi és pszichológiai dimenziókkal is gazdagodott. A dermesztő hatás tudományos vizsgálata különös jelentőséggel bír a 21. században, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátok egyre gyakrabban nem közvetlen jogi tilalmak, hanem összetett társadalmi és technológiai folyamatok formájában jelennek meg.

Gosztonyi Gergely és Lendvai Gergely Ferenc most megjelent, Legal and Ethical Issues of Chilling Effect (A dermesztő hatás jogi és etikai kérdései) című tanulmánykötete határozott állásfoglalás a különböző szemléletmódok szintézise mellett, és egyben naprakész áttekintés is a dermesztő hatás szólás- és sajtószabadságra gyakorolt veszélyeiről. A könyv négy szerkezeti egységre tagolódik, amelyekből az első kettő adja a kötet gerincét; ezek egymás mellé helyezése illusztrálja a szerkesztők párhuzamos igényét a jogi elemzés és az empirikus kutatások együttes és egymást kiegészítő alkalmazására.

Az első tematikus egység – amelynek címe: Chilling Effect and the Law: A General Account and the Overall Picture (A dermesztő hatás és a jog: általános megközelítés és átfogó kép) – a dermesztő hatás holisztikus vizsgálatának elméleti megalapozását biztosítja. Jonathon W. Penney arra a kérdésre keres választ, hogy miért tekinthetjük a chilling effect-kutatást önálló tudományterületnek. A második tanulmány összehasonlító módszertant alkalmaz, és a nemzetközi emberi jogi bíróságok gyakorlatait elemzi. Az ezt követő írások a dermesztő hatást olyan aktuális jelenségek tükrében vizsgálják, mint az ügynök- és az álhírtörvények vagy az online platformok tartalommoderálása. Az elemzések mellett a szerzők jövőbemutató javaslatokkal is segítik az olvasót a dermesztő hatás jelenségének kritikus megértésében.

A The Quiet Oppression: Chilling Effect in the Global South (A csendes elnyomás: a dermesztő hatás a Globális Délen) című második fejezet a Globális Dél példáival szemlélteti, hogy a dermesztő hatás messze túlmutat az emberi jogi mérlegelésen és a közvetlen jogszabályi hátrányokon. Az itt szereplő írások Kínától kezdve Iránon át Kenyáig azt mutatják be, hogy a helyi kormányzatok milyen eszközökkel érik el, hogy a szakmai és a társadalmi szereplők – az újságírók, az akadémikusok, az aktivisták – tartózkodjanak kommunikációs alapjogok gyakorlásától, és ne tegyék nyilvánossá a hatalom agendája számára problematikus tartalmakat. Az elnyomó intézkedések között vannak egészen durva, erőszakos megoldások is, mint például a börtönbüntetés, a kínzás vagy a halálbüntetés, de a szerzők említenek a gazdasági nyomásgyakorláshoz hasonló, puhább módszereket is.

A harmadik tematikus blokk, a The Triangle of Frozen Speech: Academia, Journalism, and Activism (A befagyott beszéd háromszöge: akadémia, újságírás és aktivizmus) első írásai az akadémiai szereplők által alkalmazott dermesztő hatásra fókuszálnak. Céline Tremblay például a módszertani imperializmus (methodological imperialism) kulcsfogalma segítségével azt vizsgálja, miként szorítja ki a nyugati és az angolszász módszertan univerzális alkalmazása az alternatív tudományos megközelítéseket. Egy másik tanulmány különválasztja a külső (external chill) és a belső (internal chill) hatásokat: míg az előbbiek a várható hátrányos következményektől való félelmen alapulnak, az utóbbiaknál a külső korlátok az egyén gondolkodásának részévé válnak, és a konkrét hátrányokon túlmutató öncenzúrához vezetnek. A civil ellenaktivizmust bemutató szöveg úgy érvel, hogy bár ez a társadalmi diskurzus szükséges része, túlzott volumenű megvalósulása már a vélemények öncenzúrázásáig fajulhat. A negyedik tanulmány a red-tagging jelenségének romboló hatását mutatja be, vagyis azt, ahogyan a politikai megbélyegzés eltántorítja az újságírókat és az aktivistákat a közéleti diskurzusban való részvételtől.

A Beyond Morality: Ethical Dilemmas of the Chilling Effect (Az erkölcsön túl: a dermesztő hatás etikai dilemmái) című utolsó fejezet központi elemei olyan ellentétek, amikor a dermesztő hatás legitim társadalmi vagy erkölcsi értékekkel és célokkal kerül szembe. A szerzők rávilágítanak arra, hogy a dermesztő hatást kiváltó cselekmények is rendelkezhetnek demokratikus társadalmi legitimációval. Carmen Moldovan tanulmánya például az eltörléskultúra (cancel culture) kétarcú természetét mutatja be, amely egyszerre értelmezhető társadalmi tiltakozásként és felelősségre vonásként, valamint büntető, tömeges, eljárási garanciák nélküli cenzúraként is. Egy másik írás a potenciálisan provokatív művészi szabadság, valamint a közösségi érzékenység és a normák közötti egyensúly megtalálását vizsgálja. Joseph Michael Squillace és Justice Cappella pedig a médiaszabadság és a médiamanipuláció kettősségét vizsgálja, külön értelmezve a közvetett felbujtásként működő sztochasztikus terrorizmus (stochastic terrorism) fogalmát.

A Gosztonyi Gergely és Lendvai Gergely Ferenc által szerkesztett kötet hiánypótló alkotás, mert egyszerre tudja megjeleníteni a dermesztő hatás jogi, társadalmi és pszichológiai kérdéseit. A kötet erénye a széles földrajzi lefedettség. A tanulmányok eltérő módszertani megközelítései azonban megnehezítik az egyes jogrendszerek összehasonlítását. A komparatív megközelítést tovább erősíthette volna egy olyan összegző zárófejezet, amely egységes keretben értékeli a közös mintázatokat és az eltéréseket. Bár a kiadvány részletesen foglalkozik a platformszabályozás, a tartalommoderálás és az álhírek kérdéseivel, a generatív mesterséges intelligencia dermesztő hatása kisebb hangsúlyt kapott, pedig a szerkesztők jövőorientált szemléletéhez jól illeszkedett volna az MI-alapú dermesztőhatás-jelenségről szóló tanulmány. A Legal and Ethical Issues of Chilling Effect fontos kiinduló- és viszonyítási pontként szolgálhat mind jogászok, mind a társadalomtudományok iránt érdeklődők, például a kommunikációs, illetve a médiatanulmányokat folytatók számára, mert az itt közreadott tanulmányok az értő elemzésen túl javaslatokkal is támogatják a jövőbeli kutatásokat és szabályozásokat. (Gergely Gosztonyi & Gergely Ferenc Lendvai, eds.: Legal and Ethical Issues of Chilling Effect. Springer, Cham, 2026, 425 oldal, 182 euró.)