Tartalomjegyzék – 2002 nyár

Hargitai Lilla:

Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár?

Politikai reklámklippek 1998-ban és 2002-ben

Az alábbi tanulmányban arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen kép él a politikai hirdetéseket készítők fejében a magyar választókról? Úgy tűnik, 1998-ban a legtöbb politikai párt az emberek eszére, tudására, politikai tudatosságára épített. Tették ezt annak ellenére, hogy a választás-kutatók szerint az érzelmekre ható kampány sikeresebb kommunikációs forma, hiszen az emberek nagy része nem rendelkezik politikai attitűddel. Az 1998-as és 2002-es politikai hirdetéseket elemezve megpróbálhatjuk rekonstruálni, hogy mely pártok vélekednek úgy, hogy a racionális érvelés hat a magyar szavazókra, s melyek próbálnak inkább a választók érzelmeire hatni. Az elemzés tapasztalatai szerint a jobboldali pártok inkább hajlamosak emocionális kampányt folytatni. Különösen igaz volt ez 2002-ben, amikor két forduló között a Fidesz radikálisan megváltoztatta kommunikációs stratégiáját.

Dányi Endre:

A faliújság visszaszól

Politikai kommunikáció és kampány az interneten

A 2002-es országgyűlési választásokat megelőző kampány egyik újdonsága az információs technológiák mint posztmodern kampányeszközök színrelépése. Vajon megjelenésükkel a politikai kommunikáció új minősége jött-e létre? Ez az írás a cyberdemokrácia és az online politikai kampány elméletei felől közelítve keres választ erre a kérdésre.

Zöldi László:

Két vas a tűzben

A glokális sajtó a választási kampányban

Hogyan viszonyultak a különböző politikai pártokhoz a megyei napilapok a 2002-es választási kampány kiélezett időszakában, és hogyan igyekeztek megfelelni olvasóik elvárásainak? Menynyit költöttek a pártok a vidéki sajtóban közzétett politikai hirdetéseikre? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keres választ.

Mátay Mónika:

Rémhírek

Erős Ferenc szociálpszichológus a 2002-es választásokról

A 2002-es országgyűlési választási kampányban a korábbiaknál nagyobb szerepet játszott a rémhírterjesztés. Mi okozta a rémhírek elszaporodását? Milyen hatást gyakoroltak a rémhírek a választások kimenetelére? Mátay Mónika ezekről a kérdésekről készített interjút Erős Ferenc szociálpszichológussal.

Szabad-e a magyar sajtó?

Sipos Balázzsal, Vásárhelyi Máriával és Vince Mátyással Bajomi-Lázár Péter beszélget

A Szabad Sajtó Napja közeledtével, 2002. március 12-én a Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános kerekasztal-beszélgetést rendezett, amelyen a meghívott szakemberek a kortárs magyar sajtót fenyegető veszélyeket elemezték. A beszélgetésen részt vett Sipos Balázs politológus, Vásárhelyi Mária szociológus és Vince Mátyás újságíró. A vitához hozzászólt Hammer Ferenc médiaszociológus, Haraszti Miklós közíró, Szekfű András médiaszociológus, Tímár János, az ORTT SZDSZ által jelölt tagja és Zöldi László sajtókutató. A vitát Bajomi-Lázár Péter médiakutató vezette.

Bajomi-Lázár Péter:

Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában

A rendszerváltás után Közép-Kelet-Európában megkezdődött az állami televíziók közszolgálati televízióvá való átalakítása. E modernizáció csak részben volt sikeres: az átalakuló köztévék sem szakmai identitásukat, sem közönségüket nem találják a kereskedelmi médiumok által uralt piacon; nem ritkán alulfinanszírozottak, szerkesztőik pedig politikai nyomással küszködnek. Az alábbi írás a közép-kelet-európai régió állami televízióinak közelmúltját és mai helyzetét tekinti át, összevetve Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia köztévéinek sajátosságait.

Buzder Lantos Gábor:

EstFM

Egy közszolgálati magánrádió a kereskedelmi rádiók piacán

Az alábbi írás az EstFM rádió történetét veszi górcső alá alakulásától, 1999 végétől 2002 elejéig, amikor a tulajdonosok elbocsátották a rádió 19 alkalmazottját. Az események leírása mellett összehasonlítja a többségi és a kisebbségi tulajdonosok motivációit, érdekeit, és megvizsgálja, milyen stratégiai szemléletek kerültek egymással szembe a rádió eddigi működése folyamán.

Benda Klára:

Minerva komputerbe költözik

A számítógépes oktatásmódszertanok elmúlt fél évszázada

2000-ben elkezdődött egy online oktatási projekt, amelynek célkitűzése, hogy felsőoktatási jellegű kurrikulumot döntően számítógépes hálózat segítségével oktasson. A digitalizált tananyagok megvalósításával párhuzamosan elindult és jelenleg is tart az a kétéves, posztgraduális „pilot” képzés, amelynek témája – formálódó technológiai és társadalmi vetületeivel – maga az internet. Az alábbi írás – amelynek szerzője részt vett a tananyag módszertanának kidolgozásában – a projekt pedagógiai és oktatásmódszertani előzményeiről és kurrens törekvéseiről számol be.

Szabó Krisztina:

A személyzet bosszúja: Mailáth országbíró meggyilkolása

„Nincs toll, mely a budai rémtett hatását híven rajzolhatná. Nincs szó, mely a borzasztó gyilkosság által okozott szenzációt kifejezhetné.” Ezekkel a szavakkal kezdi címlapon közölt beszámolóját a Pesti Hírlap 1883. március 30-án. Március 29-én Magyarország egyik első zászlós urát, a főrendiház elnökét, a legfelső bíróság fejét, gróf székhelyi Mailáth Györgyöt aljas nyereségvágyból, brutálisan meggyilkolták Dísz téri otthonában. Az eset felkavarta a közvéleményt, amiben szerepet játszott az áldozat személye, a bűnözés elterjedése a metropolisszá váló Budapesten és a szenzációt vadászó sajtó, amely valós és álhíreket kombinálva tájékoztatta a friss információra éhes újságolvasót. Az alábbi tanulmány a hírhedt Mailáth-gyilkosság kultúr- és társadalomtörténeti elemzésére vállalkozik. Arra keresi a választ, milyen közegben történt a bűntény, hogyan működött a rendőrség, majd a leleplezés után az igazságszolgáltatás.