Tartalomjegyzék – 2003 nyár

Bajomi-Lázár Péter:

Robert L. Stevenson az iraki háború médiareprezentációjáról

A Szaddám Husszein hatalmát megdöntő amerikai „Iraki szabadság hadművelet” eseményeit számos televíziós társaság egyenes adásban közvetítette. A háború médiareprezentációját azonban sokan bírálták, mondván, hogy – főként az amerikai és globális hírcsatornák – nem az elvárható objektivitással számoltak be a történtekről. A Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter e bírálatok jogosságáról kérdezte Robert L. Stevensont, a Chapel Hilli Észak-karoliniai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karának tanárát, a téma kutatóját.

Bajomi-Lázár Péter:

Az objektivitás-doktrína nyomában

A politikai újságírás normái az Egyesült Államokban

A pártállam összeomlása és a rendszerváltás után Magyarországon legalább négy újságírói irányzat működött egymás mellett. A szovjet, az európai, az angolszász iskola, valamint a bulvárújságírás iskolája egymással össze nem egyeztethető szakmai normákat követett, ami alaposan megosztotta a magyar újságíró-társadalmat. Az évtized végén és a következő évtized elején elfogadott szakmai-etikai kódexek azonban már arra utalnak: az újságírók körében konszenzus van születőben arról, hogy az angolszász hagyomány felel meg a legjobban a többpárti demokrácia követelményeinek. Az alábbi írás az amerikai politikai újságírás történetének felidézésével e hagyomány sajátosságait igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogyan felel meg az angolszász iskola által hangsúlyozott objektivitás követelménye a sajtóval szemben támasztott jogos társadalmi elvárásoknak.

Monori Áron:

A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920

A 20. századi Magyarország és Európa első zsidóellenes diszkriminatív jogszabálya,1 az 1920:XXV. tc. (a numerus clausus-törvény) korábban is létező, de mindaddig marginalizált diszkriminációs törekvést öntött jogi formába. A korabeli nyilvánosságban a törvény vitája és általában a „zsidókérdés” erőteljesen jelen volt. A katolikus sajtónak is gyakran adott témát a kérdés, és a katolikus napilapok kivétel nélkül támogatták a jogszabály bevezetését. Az alábbi tanulmány leíró-értelmező módon mutatja be a legfontosabb korabeli katolikus napilapokban megjelent, a numerus clausus-szal foglalkozó írásokat, illetve azok politikai, ideológiai és társadalmi hátterét.

Messing Vera:

Változás és állandóság

Kiköltöztetéses konfliktus médiabemutatása a rendszerváltás előtt és után

Az alábbi tanulmány megkísérli bemutatni, hogy a média tartalma és nyelvezete hogyan tükrözi az interetnikus viszonyok társadalmi valóságát. Két, romákat érintő szegregációs kísérlet sajtóját hasonlítja össze: egyik a rendszerváltás küszöbén, 1989-ben Miskolcon, a másik 1997-ben Székesfehérváron történt. Mindkét eset szegény, többségében roma családok város szélén építendő, csökkentett komfortfokozatú lakásokba való költöztetését célozta meg. A két konfliktusról publikált írások összevetése lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassa, hogyan tükrözi a média manifeszt és rejtett tartalma a politikai, társadalmi környezet változásait, illetve a társadalmi struktúra állandóságát. A kutatás a kvantitatív tematikus tartalomelemzés, valamint a kvalitatív lingvisztikai elemzés módszereit alkalmazza.

Pertti Näränen:

Az európai digitális televíziózás: a jövő szabályozási dilemmái

A digitális televíziózás (DTV) fejlődése Európában számos akadályba ütközött. A földfelszíni digitális csatornák közelmúltbeli összeomlása Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, a legjelentősebb műholdas technikát alkalmazó cégeknél is jelentkező pénzügyi nehézségek, továbbá a legtöbb európai országban megfigyelhető lassan növekvő vagy stagnáló fogyasztói érdeklődés csupán a gondok egy részét jelentik. Az alábbi írás a digitális televíziózásra vonatkozó európai szabályozás múltbeli hibáival, jövőbeli kihívásaival és megoldandó problémáival foglalkozik. A szabványosítás mellett a DTV-hez kapcsolódó szabályozási problémákat, így az interaktív reklámozással, a „kiemelt eseményekre” vonatkozó rendelkezésekkel és a közszolgálatiság tartalmával kapcsolatos általános kérdéseket is tárgyalja.

Fehér Katalin:

A virtuális valóság elmélete és gyakorlata

A „virtuális valóság” ma divatos kifejezés. Éppúgy témája a mindennapi kommunikációnak, mint a tömegkommunikációnak. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy ma milyen kontextusban, illetve milyen elméleti és gyakorlati megközelítésben találkozhatunk vele.

Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča:

Újságíró-kutatás Szlovákiában

Az internet mint a társadalmi nyilvánosság tere

E tanulmány szerzői 2002-ben korábbi szlovákiai újságíró-kutatásokra építve azt vizsgálták, milyan hatást gyakoroltak a médiában lejátszódott változások az újságírók munkájára. Az itt magyarul összegzett kutatási jelentést Az újságírói szakma helyzete és az újságírók felkészítésének új követelményei a Viségrádi Négyek államaiban című nemzetközi szemináriumon mutatták be, amelyet a zsurnalisztika-tanulmányok szlovákiai létrejöttének 50. évfordulóján rendezett. A kis minta alapján készült felmérés pillanatképet nyújt a szlovákiai újságírók mai helyzetéről.

Szilágyi-Gál Mihály:

Szabadság vagy félelem?

Molnár Péter Gondolatbátorság című könyvéről

Molnár Péter könyve a szólásszabdság védelmével kapcsolatos jogi és etikai kérdések eddig legalaposabb hazai ismertetése. A szólásszabadság védelme különösen nehéz teszt egy fiatal demokrácia számára, ugyanis sokszor azt a módot, ahogyan valaki a szólás szabadságának jogával él, éppen azért kell korlátozni, hogy ezáltal másnak se kelljen elnémulnia, amikor evvel az alapvető emberi jogával élni akar. Ilyen esetekben valakit éppen azért kell korlátozni, hogy mindenki más szabadsága érvényesüljön. A szerző magyar és amerikai jogesetek példáján hasonlítja össze egy fiatal és egy érett demokrácia tapasztalatait.