Tartalomjegyzék – 2008 tavasz

Jenei Ágnes:

A sztár változó fogalma

Buda Bélával, György Péterrel és Ómolnár Miklóssal Jenei Ágnes beszélget

2007. május 10-én este a Médiakutató kerekasztal-beszélgetést rendezett a Ritmus Kávéházban, amelyen Buda Béla pszichiáterrel, György Péter esztétával és Ómolnár Miklóssal, a Story, a Best magazin, valamint a StoryTV főszerkesztőjével lapunk szerkesztője, Jenei Ágnes beszélgetett. Médiakutató: Vendégeimtől azt kérem, járják körül, mit jelent a sztár fogalma, és saját szakmai szemüvegükön keresztül világítsák meg, vajon mi a sztár funkciója, milyen egyéni, társadalmi, kulturális szükségletet elégít ki. Hogyan látják, miért és milyen irányban változik a sztár fogalma?

Császi Lajos:

A televíziós talk show története és műfaji sajátosságai

A kereskedelmi műsorok gerincét jelentő talk show-k sokféle félreértésre adnak alkalmat azokban az országokban, ahol nem ismerik e programok történetét és műfaji sajátosságait. Olyasmit is számon kérnek tőlük az ellenzők, amit a műsor készítői a műfaji kereteken belül akkor sem tudnának teljesiteni, ha akarnának. A kritikusok gyakran nem veszik figyelembe azokat az innovativ megoldásokat sem, amelyek világszerte olyan ragályosan sikeressé tették a talk show-kat. A műfaj történetének és formai sajátosságainak az áttekintésével az a célom, hogy segítsek megérteni és a hazai médiakutatás számára hozzáférhetőbbé tenni a talk show-kat.

Jankovics Zsanett:

A személyek jelentősége a politikában

Tanulmányomban a politikussal mint személlyel foglalkozom, aki – egyik legfontosabb önábrázolási stratégiájaként – tudatosan próbálja irányítani a bulvárlapokban, a szórakoztató magazinokban magánemberként való megjelenéseit. A politikus alkalmazkodik a kereskedelmi médiumok által támasztott hírszelekciós kritériumokhoz, a bulvárigényekhez. A témában főként az 1992 és 2006 között megjelent német nyelvű szakirodalom áttekintésével azt igyekszem demonstrálni, hogy a politikus magánéletének „bevetése”, márkaértékének kihasználása, mára önálló médiatrenddé vált.

Erdélyi Angelika:

Olaj a tűzre?

Politikai erőszak a televíziós hírműsorokban

Mennyire járulnak hozzá a médiumok és az általuk nyújtott nyilvánosság az erőszakos politikai megmozdulások alakulásához, mennyiben befolyásolják szervezőik magatartását? Kell-e a televíziók hírműsorainak foglalkozniuk az ilyen eseményekkel? És ha igen, milyen terjedelemben és milyen hangnemben? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresek választ, előbb a szakirodalmi források rövid áttekintésével, majd azoknak a mélyinterjúknak a segítségével, amelyeket az Erzsébet híd blokádjáról beszámoló televíziócsatornák hírigazgatóival készítettem.

Klestenitz Tibor:

Médiaháború 1919-ben: a Déli Hírlap ügye

1919. január 19-én a Déli Hírlap főszerkesztője vezércikkében szokatlan bejelentéssel fordult az olvasókhoz: az újságot megvásárolta a Központi Sajtóvállalat nevű kiadó, amelynek vezetői szemben álltak a szerkesztőség által képviselt politikai nézetekkel. A munkatársak ezért az ellenállást választották, és saját kezükbe vették a lap kiadását. A szerkesztőség és a vállalat közötti konfliktus hamarosan az újságíró szabadszervezet (szakszervezet) és a kiadói érdekképviselet ellentétévé terebélyesedett, és ezzel párhuzamosan politikai ügy lett belőle, amelybe a kormány is beavatkozott.

Fehér Katalin:

A virtuális valóság és az új média generációja

A virtuális valóság kifejezés, illetve a virtuális jelző köznyelvi kifejezéssé vált. Már nem a tudomány- és a jövővíziók címkéje, hanem a minket körülvevő valóság, a hétköznapi gyakorlat természetes eleme. Korábbi vizsgálataim kezdetekor még a tömegmédia is egy bizonyos távolságból kezelte a kifejezést, s forradalmi jelzőkkel illette a jövő szintetikus világát. A „forradalom” bizonyos átmenetekkel, de a maga folytonosságában, generációk és célcsoportok mentén zajlik. Különösen érdekes az a korosztály, amely a digitális „kütyük” világában él, s kialakuló márkapreferenciái mentén mindig a legfrissebb valóságélmények és találmányok befogadója. Ők azok, akik a divatban, az aktuális zenei irányzatokban és a technológia kínálta trendekben is otthonosan mozognak. Ebből a megfontolásból először 2004-ben végeztem felmérést olyan főiskolai hallgatók körében, akik között voltak aktív internet/számítógép-felhasználók (leendő informatikusok), illetve a digitális közeghez kevésbé kötődők is. Célom a téma iránt fogékony, a digitalizációval kapcsolatos változásokat rugalmasan menedzselő korosztály mérése volt. E kutatás eredményei már megjelentek korábban a Médiakutatóban (Fehér, 2006). 2006-ban az Egyesült Államokban töltött tanulmányutam során a felmérést megismételtem az azóta bevezetett és elterjedt digitális eszközök kiegészítésével. A két mérés összehasonlításával a következőkben azt a generációt szeretném bemutatni, amelyik már a virtuális színtereket is aktuálisan reális színtérként kezeli; megközelítésemben ők már az új média (new media) generációját képviselik.

Vincze László:

A nyelvpolitikai perspektíva megjelenése a finnországi svéd sajtóban

Európa legtöbb napilapot fogyasztó kisebbsége a finnországi svéd közösség. Körükben rendkívül fontos szerepet tölt be a sajtó. Jelen írás célja bemutatni, hogyan vélekednek három finnországi svéd napilap újságírói lapjaik kisebbségi és kultúraközvetítő szerepéről.

Antalóczy Tímea:

Fókuszban a Fókusz

Hammer Ferenc Közbeszéd és társadalmi igazságosság – a Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése című könyvéről

Úgy tűnik, manapság a szegénységről (is) csak a gondűző időtöltés, a szórakozás keretében lehet beszélni. Az egyén számára egyre kevésbé átlátható az a világ, amelyben él, s amelynek használója, de nem alkotója. Létfeltételei adottak, egyre kevésbé függenek tőle. Sokszor éppen a média – különösen a televízió – képei határozzák meg, tematizálják mindennapjait. Egyebek mellett ezek derülnek ki Hammer Ferenc könyvéből.