Tartalomjegyzék – 2008 nyár

Bayer Judit:

A közszolgálati televíziózás újragondolása a digitális korszakban

A műsorszolgáltatás szabályozása jelentős átalakulási folyamat elején tart. Számos olyan tényező változott meg az utóbbi évtizedben, amely korábban az elektronikus médiumok szabályozásának alapját jelentette. A körülmények megváltozásával igény támadt a szabályozás alapjaiban történő újragondolására. Egyidejűleg elkezdődött egyfajta erjedés az európai duális műsorszolgáltatás színterén is: a kereskedelmi műsorszolgáltatók csaknem az összes európai ország (így Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, az Egyesült Királyság, Belgium, Görögország, Írország, Ausztria, Dánia és Svédország) közszolgálati műsorszolgáltatója ellen eljárásokat indítottak az Európai Bizottság előtt. Az európai jogalkotás a szabályozás reformján dolgozik, amelynek során a közszolgálatiság kérdését alapvetően nem médiajogi, hanem versenyjogi szemszögből közelíti. E tanulmány a közszolgálatiság jövőjét vizsgálja egyrészt a digitális technológia térnyerése, másrészt az európai versenyjogi fejlemények fényében.

Cseh Gabriella:

A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása

Ez az írás a közszolgálati médiumok finanszírozásáról szóló európai uniós dokumentumokat és egyes nyugat-európai országok finanszírozási gyakorlatát tekinti át, majd javaslatot tesz a magyarországi közmédiumok támogatása érdekében az üzemben tartási díj új feltételek közötti visszaállítására.

Gálik Mihály:

A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában

A műsorterjesztési technológiák digitalizálódásának kiteljesedése az elmúlt tíz évben alapvető változásokat idézett elő az egyes országok médiaszínterén. A nemzetközi tapasztalatok szerint a technológiai környezet megváltozását a szabályozás enyhülése kísérte és kíséri, miközben súlypontja is megváltozik. Korábban a tartalomszabályozáson, illetve a médiakoncentráció külön, az általános versenyszabályozáson felüli szabályozásán volt a hangsúly, ami fokozatosan áttevődött a hozzáférés szabályozásra. Ezeket a trendeket a magyar szabályozás – úgy tűnik – nem követi, pedig a hozzánk hasonló méretű európai médiapiacokon határozottan érvényesülnek. Különösen konzervatívnak látszanak a médiakoncentráció külön ágazati szabályozásának megváltoztatására vonatkozó, az elmúlt két év során napvilágot látott, a kormányzati szervek megrendelésére készült fontosabb szakértői anyagokban, illetve az ezekre épülő Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia (NAMS) jogalkotási koncepcióban megfogalmazott javaslatok, amelyeken véleményünk szerint már túlhaladt az idő. Az a tény önmagában, hogy a ma még érvényben lévő médiatörvény immár atavizmusnak tűnő médiakoncentráció-szabályozási rendelkezéseinél a nevezett javaslatok jobbak, még nem indokolja a bevezetésüket, s ezen a téren a magyar médiakutatásnak komoly adósságai és feladatai vannak.

Nyakas Levente:

A magyar médiaszabályozás lehetőségei az európai audiovizuális politika fényében

A hazai audiovizuális szabályozást Magyarország 2004-es uniós csatlakozását követően behatárolja a közösségi jog, annak ellenére, hogy a médiaszabályozás kérdése alapvetően tagállami hatáskör. A tanulmány a közösségi források elemzésén keresztül egyrészt bemutatja, hogy az említett ellentmondás mögött milyen elgondolások húzódnak meg (kulturális és gazdasági értelmezés), másrészt, hogy ezek az álláspontok miként jelennek meg a közösségi audiovizuális szabályozás egyes átalakuló területein, és miként befolyásolják, milyen döntések elé állítják a tagállami médiapolitikát és médiaszabályozást.

Polyák Gábor:

Konvergens piac, konvergens hatóság?

A médiafelügyelet átalakításának egyik fő kérdése az, hogy indokolt-e fenntartani egy önálló, a hírközlési szabályozó hatóságtól elkülönült médiahatóságot, vagy a jövőben a szabályozási feladatokat hatékonyabban látja el egy „konvergens”, a média és a hírközlés piacának egységes felügyeletét megvalósító szervezet. A tanulmány a médiahatóság szabályozását érintő kérdések áttekintése után elsősorban az integrált hatóság kialakításának feltételeit és hatásait vizsgálja.

Bodoky Tamás:

Támad a civilmédia: minden ötödik Index-olvasó blogol

A professzionális újságírás a nyomtatott sajtó és az elektronikus média hagyományait követő online változata helyett mostanában sokan az amatőrök által kitalált blogban látják a valódi online újságírást. A blogtól várják az újságírás új média által katalizált reformját, amely felülről irányított információközlés helyett a tömegek párbeszédét hozhatja. A kezdetben magát a média fősodra ellenében meghatározó, robbanásszerűen terjedő műfajt az intézményesült új média is felfedezte ugyanakkor, és beemelte kínálatába. Kutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam: mennyit és miért olvasnak, illetve írnak blogokat az Index hírportál olvasói, és miként értékelik a blogok és a professzionális média viszonyát? Milyen egyéb közösségi, tehát a felhasználók, nem pedig professzionális tartalomgyárak által generált tartalmakat fogyasztanak és készítenek a neten?

Katona Éva:

„Térkép e táj”

Google Earth: térképészeti fordulópont és a társadalmi látásmód változása

A Google Earth nemcsak azt változtatta meg, hogyan látjuk körülöttünk a világot, hanem azt is, miként gondolkodunk magunkról benne. A milliók számára elérhető online térképszoftver a kartográfia egy új paradigmája, társadalmi hatásai pedig messzire vezetnek.

Fodorné Tóth Krisztina:

A társadalmi kommunikáció mint látásmód – alapkönyv kezdőknek és középhaladóknak

(Fehér Katalin, szerk.: Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből)

„…a társadalmi kommunikáció nem egy újabb terep a személyközi vagy a szervezeti kommunikáció mellett, hanem egy sajátos rátekintés mások mellett a személyközi vagy a szervezeti kommunikációra.” (Horányi Özséb előszava a kötethez)