Bajomi-Lázár Péter – Vaclav Stetka – Sükösd Miklós:
Bajomi-Lázár Péter – Vaclav Stetka – Sükösd Miklós:
Közszolgálati televíziózás az Európai Unióban
Médiapolitikai dilemmák Nyugat– és Kelet–Közép–Európában
Az elmúlt évtizedekben a kereskedelmi televíziók megjelenése Európa–szerte megingatta a közszolgálati televíziók pozícióját. Nézőik nagy részét elvesztették, műsorpolitikájuk és finanszírozásuk legitimitása megkérdőjeleződött. E problémák azonban nem egyforma mértékben sújtották a különböző országok köztévéit. Írásunkban az európai uniós tagállamok közszolgálati televízióinak helyzetét tekintjük át, összevetve a régi és az új tagállamok médialátképét. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy az átalakult médiarendszerben van-e még helyük a köztévéknek, és ha igen, miben állhat új szerepük. E kérdésre a közönségpiac, a finanszírozás és a társadalmi–politikai felügyelet összehasonlító elemzésével igyekszünk választ adni, három (liberális, szociáldemokrata, illetve ökológiai) forgatókönyvet vázolva fel.
Közszolgálati televíziózás az Európai Unióban
Médiapolitikai dilemmák Nyugat– és Kelet–Közép–Európában
Demokráciadeficit?
Bárdos Andrással, Borókai Gáborral és Győrffy Miklóssal Lampé Ágnes beszélget
Pártosság vagy pártatlanság címmel pódiumbeszélgetést rendezett a tizedik születésnapját ünneplő Médiakutató. A vitapartnerek: Bárdos András, a Színművészeti Egyetem rektorhelyettese, Borókai Gábor, a Heti Válasz lapigazgató–főszerkesztője és Győrffy Miklós, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető tanára. A moderátor Lampé Ágnes újságíró volt.
Bárdos Andrással, Borókai Gáborral és Győrffy Miklóssal Lampé Ágnes beszélget
Burján András:
Burján András:
Internetes politikai kampány 2.
A tanulmány célja áttekintést adni a 2010-es hazai internetes politikai kampányról, a felhasznált alkalmazásokról és a jövőbeni lehetőségekről. A 2010-es magyarországi országgyűlési választások kapcsán szó esik arról is, hogy az online politikai kommunikáció már önálló területet tölt be a pártok kampányában. Az aspiráns politikai szerveződések felfedezték az internet kínálta költséghatékonyságot, imázs-építési lehetőséget és szervezetirányítási képességet. Az internet aktív használata és a közösségi média lehetőségeinek kiaknázása alapjaiban változtatja meg a politikai kampányok minőségét és a választások menetét, segítve ez által a részvételi demokrácia kultúrájának terjedését. A tanulmány itt közölt, második részében a közösségi oldalakról, szervezetépítésről és adománygyűjtési technikákról olvashatunk – a hazai és nemzetközi helyzetet egyaránt megvizsgálva.
Barkóczi Balázs:
Barkóczi Balázs:
A hazai radikális jobboldal térhódítása az interneten
A tanulmány az online politikai diskurzusok természetét, a webes közösségek politikai magatartásformáit, valamint az interneten szerveződő politikai hálózatok és mozgalmak jellemzőit vizsgálja. Elsősorban a hazai politikai erőtér perifériáján elhelyezkedő szélsőjobboldali csoportok felépítését elemzi, hiszen ezek internetes megjelenése tudatos online aktivitásra és közösségépítésre utal. A hazai radikális jobboldal hálózati megjelenése óta az internetet egy olyan tematizációs eszközként használja, amely elsősorban a mainstream politikai hálózatoktól eltérő alternatív felépítése, az információk tartalma és jellege, valamint a hálózat nyitottsága miatt érdemel kiemelt figyelmet.
Püski Levente:
Püski Levente:
Két választási kampány és a helyi sajtó a két világháború közötti Debrecenben
Debrecen sajtóélete az 1920-as évekbeli jelentős átalakulás következtében polgári baloldal–konzervatív–jobboldali radikális tagolódású lett. A tanulmány először ennek a folyamatát mutatja be, majd azt vizsgálja, hogy a debreceni lapok milyen szerepet játszottak az egyes irányzatok helyi politikai súlyának és választási szereplésének alakulásában. Külön kitér arra is, hogy a politikai változások a korszak második felében hogyan alakították át az egyes lapok helyzetét, és hogy ennek eredményeként a második világháború végére már csak a jobboldali radikalizmust képviselő Hajdúföld jelent meg.
Két választási kampány és a helyi sajtó a két világháború közötti Debrecenben
F. Tóth Kriszta:
F. Tóth Kriszta:
Kommunikációkép az ezredfordulós sajtószövegekben: politika, technológia, minőség
A kommunikáció és társszavai az ezredforduló magyar közbeszédében meglehetősen gyakran, sokféle formában és vonatkozásban használt szóbokrot képeznek, amelynek elemei mint „forró szavak” bukkannak fel a társadalmi diskurzusmezőkben. Ezeknek a szavaknak az egyes mezőkben jól meghatározható, egymástól elkülönülő vonatkozási irányai mutatkoznak. A sajtószövegek legmarkánsabb kommunikációs jelentéstartománya a politika, azaz kommunikációról beszélni a sajtóban főként azt jelenti, hogy politikáról vagy politikusokról esik szó.
Kommunikációkép az ezredfordulós sajtószövegekben: politika, technológia, minőség
Kiss Gábor Zoltán:
Kiss Gábor Zoltán:
A játszott képek láttatása
A videojátékok kulturális súlyáról
A videojátékok kulturális súlyával foglalkozó értelmezések kulturális alapon, a hagyományos médiumok (főként a film és az irodalmi elbeszélés) felől közelítik meg a kifejezésformát; ennyiben maguk is a hagyományos médiumokat érintő korábbi vitákat idézik. A jelen tanulmány gazdasági és technikatörténeti szempontokat is felsorakoztat a digitális játékok kulturális fontosságával kapcsolatban. Az olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy milyen következményekkel jár a videojáték és az elbeszélő film összemosása, hogy milyen pluszmunkát ró az interakció a játékosra, és hogy mi a szerepe a játékok hozzáférhetőségének a kulturális vizsgálatban.
A videojátékok kulturális súlyáról
Szénási Zoltán:
Szénási Zoltán:
A Nyugat első periódusa értelmiségtörténeti nézőpontból.
Balázs Eszter Az intellektualitás vezérei: Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 19081914 című könyvéről
2008, a Nyugat folyóirat indulásának centenáriumi éve, több színvonalas tanulmány- és konferenciakötettel gazdagította a magyarországi irodalmi modernség legjelentősebb lapjának a befogadástörténetét. A Nyugat-recepciónak ebbe a korántsem váratlan, de annál inkább indokolt konjunktúrájába tartozik Balázs Eszter Az intellektualitás vezérei című könyve. A könyv azonban nemcsak ebből a szempontból időszerű. A szerző főként francia és angolszász kutatás-módszertani és elméleti példák nyomán az értelmiségtörténet nálunk eddig kevésbé kutatott területét vizsgálva elemzi a folyóirat 1908 és 1914 közötti időszakát. Azaz a könyv vizsgálódási területe lényegesen szélesebb, mint a Nyugat néhány évének története: a századelő új értelmiségi identifikációs kísérleteit abban a kapcsolati hálóban és (Bourdieu-től vett kifejezéssel) irodalmi mezőben elemzi, amely éppen a Nyugat indulásával alakult át gyökeresen. A könyv alcíme (Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 1908–1914) pontosan jelzi azt a vitaszituációt, melyben a lap szerzői saját értelmiségi ideáljukat a konzervatívok értelmiségi képével szemben kifejtették, és meghatározza az irodalmi modernségnek azt a par excellence jellemzőjét (az irodalmi autonómia igényét), amely körül a különböző nézőpontok valamilyen módon polarizálódtak.
A Nyugat első periódusa értelmiségtörténeti nézőpontból.
Balázs Eszter Az intellektualitás vezérei: Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 19081914 című könyvéről
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)