Tóth Loretta:
Tóth Loretta:
Hogyan szórakoztat az udvariatlanság?
Az offenzív viselkedés megjelenése a Magyar Televízió kvízműsoraiban
Az udvariatlanság szórakoztató eszközként való megjelenésének vizsgálatához a Magyar Televízió két népszerű vetélkedőjét, a Maradj talpont!-t (angolul: Who’s Still Standing?) és a szintén külföldről vásárolt formátumon alapuló Magyarország, szeretlek! című kvízműsort választottam. A hétköznaponként adásba kerülő Maradj talpon!-nál a 2012. január 3-a és 9-e közötti öt műsort, míg a hetente jelentkező Magyarország, szeretlek!-nél a 2012 januárjában sugárzott öt vasárnapi adást elemeztem.Hogyan szórakoztat az udvariatlanság?
Az offenzív viselkedés megjelenése a Magyar Televízió kvízműsoraiban
Médiakutató 2013 tavasz 7-17 o.
Sipos Balázs:
Sipos Balázs:
Hogyan kerül(t) a jelentés a moziba?
Amerika-képek és -értelmezések a Horthy-korban
A tanulmány két folyóirat, a konzervatív Magyar Szemle és a szociáldemokrata Szocializmus, illetve a Magyar Világhíradó számait elemzi, és azt mutatja be, hogy miként ábrázolták az Amerikai Egyesült Államokat a Horthy-korban. Ezen kívül arra a kérdésre keres választ, hogy médiatörténeti kutatások során megismerhetjük-e a közönség egyes csoportjainak médiaértelmezéseit, és ha igen, milyen módon. Miként rekonstruálhatók a médiaszövegek egykori jelentései? Ennek a jelentés-megfejtési kísérletnek a kontextusa a globalizálódás és az amerikanizálódás.Hogyan kerül(t) a jelentés a moziba?
Amerika-képek és -értelmezések a Horthy-korban
Médiakutató 2013 tavasz 21-40 o.
Sárai Szabó Katalin:
Sárai Szabó Katalin:
Az egyházi „társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása”
Nők a református egyházban a 19–20. század fordulóján
A tanulmány a nyilvánosság-elméletek alapján azt mutatja be, hogy miként változott a nők szerepe és helye a magyarországi református egyházi nyilvánosságban a 19–20. század fordulóján. A vonatkozó elméleti keret felvázolása után először a református egyház átalakuló, a szekularizáció fogalmával is jellemezhető társadalmi helyzetét vizsgálja, majd egyebek között azt a kérdést járja körbe, hogy a „nők láthatóvá válása” miként viszonyult a patriarchális rendhez és a „férfinyilvánossághoz”.Az egyházi „társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása”
Nők a református egyházban a 19–20. század fordulóján
Médiakutató 2013 tavasz 41-52 o.
Klestenitz Tibor:
Klestenitz Tibor:
Két nagygyűlés Budapesten
1894 januárjában a pesti Vigadóban került sor az első országos katolikus nagygyűlésre, amely a kormány egyházpolitikai reformtervei elleni tiltakozásnak adott hangot. Másfél hónappal később a kormány háttértámogatásával a Városligetben rendeztek ellendemonstrációt, amelyet az Andrássy úton tartott százezres tömegfelvonulás vezetett fel. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a két nagygyűlés szervezői miként kísérelték meg elnyerni a közvélemény rokonszenvét, és hogyan alakult az események közéleti visszhangja.Médiakutató 2013 tavasz 53-64 o.
Kóczián Sándor:
Kóczián Sándor:
A magyar médiaszabályozás és az információforrások védelme
Az újságírók információforrásainak védelme, a forrásvédelemhez való jog a sajtószabadság egyik legfontosabb eleme. Biztosítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sajtó megfelelően el tudja látni legfontosabb feladatát, a közvélemény tájékoztatását a közérdeklődésre számot tartó ügyekben. Kérdés tehát, hogy az újságírókat milyen mértékben illeti meg az a különleges jogosultság, hogy megtagadhassák bizalmas forrásaik kilétének felfedését. E tanulmány az információforrások védelmének magyar szabályozását tekinti át. Részletesen elemzi a médiaalkotmány korábbi szabályait, amelyeket számtalan kritika ért – a Bodoky-ügy tanulságait látva egyáltalán nem alaptalanul –, és amelyeket végül a 165/2011. (XII. 20.) AB határozat alkotmányellenesnek is talált. Ezt követően ismerteti a néhány hónappal ezelőtt elfogadott, a forrásvédelem új szabályait is tartalmazó törvénymódosítást, amely a médiaalkotmány forrásvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek újraalkotásával és az eljárási törvényekbe beépített új szabályokkal nagyjából megnyugtató módon, az európai normákhoz igazodva rendezte az forrásvédelem kérdését.A magyar médiaszabályozás és az információforrások védelme
Médiakutató 2013 tavasz 67-80 o.
Bokor Tamás:
Bokor Tamás:
Társadalmi nyilvánosság az online közigazgatásban
Számos jó gyakorlat akad mind az európai, mind a magyar közigazgatás web2-alapú újragondolásának témájában. E szolgáltatások használati arányai azonban – legalábbis Magyarországon – korántsem mutatnak olyan intenzív emelkedést, mint általánosságban az internethasználat mértékének növekedése, az adatforgalom-növekedés és a felhasználók/résztvevők számának emelkedése. Az online részvételi demokrácia tényleges megvalósulásának szükséges feltétele, hogy a társadalom tagjai információs társadalom helyett hálózati társadalomban gondolkodjanak, ennek megfelelő kompetenciákat szerezzenek, a közigazgatás szereplői pedig képesek legyenek saját szervezeti kultúrájuk mellett az online szféra szokásai és gyakorlatai szerint tervezni és üzemeltetni az online közigazgatási szolgáltatásokat. Jelen tanulmány a klasszikus szociológia „közélet”-fogalmából kiindulva mutatja be az online és az offline közéleti színterek különbségeit, s azt, hogy a közélet a gyakorlatban (a részvételi demokrácia és az e-government vonatkozásában) miként képes élni az internet nyújtotta lehetőségekkel.Társadalmi nyilvánosság az online közigazgatásban
Médiakutató 2013 tavasz 83-94 o.
Bak Ivett:
Bak Ivett:
Sztárkultusz régen és ma: a múlt hősei és a modern sztárok.
Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyvéről
A sztárok a mai magyar média egyik legharsányabb színfoltját alkotják. Beférkőznek a látóterünkbe, akár akarjuk, akár nem. Többségünk bosszantó és érdektelen jelenségként tekint rájuk, de talán ennél több rejlik a zajos és élénk felszín alatt. Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyve arra vállalkozik, hogy elemezze a hősök és a sztárok kultuszának hasonlóságait és különbségeit, három nagy történelmi hős és néhány sztár (énekesek, sportolók és egy politikus) alakján keresztül. A kötetben választ lelhetünk arra a kérdésre is, hogy vajon a sztárkultusz értelmezhető-e vallásként.Sztárkultusz régen és ma: a múlt hősei és a modern sztárok.
Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyvéről
Médiakutató 2013 tavasz 97-100 o.
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 20. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-42
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)