Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2013 nyár

Történelem

Sükösd Miklós:

Sükösd Miklós:

A szamizdat mint tiposzféra

Földalatti nyomtatási kultúra és független politikai kommunikáció a volt szocialista országokban

Szamizdaton az 1950-es évek második felétől az 1980-as évek végéig a Szovjetunióban és Közép- és Kelet- Európában cenzúrázatlanul, függetlenül, illegálisan megjelent politikai és irodalmi-művészeti kiadványokat értjük. A szamizdat aktivistái a hivatalos cenzúrával, a kommunista propagandával és a politikai elnyomással dacolva hozták létre az ellenzéki gondolkodás és a szabad sajtó szigeteit. E tanulmány a szamizdat politikai összefüggéseit, műfajait, témáit, politikai diskurzusait és kommunikációs technológiáit értelmezi. A szamizdatot az európai nyomtatás kultúrájának több évszázados történetébe helyezi, s ezzel az eddigiekhez képest új értelmezést kínál (Febvre és Martin, McLuhan, Ong, Eisenstein, Darnton írás- és nyomtatástörténeti munkáihoz kapcsolódva). Elméleti szempontból a szamizdatot a nyomtatás kultúrájának részeként értelmezi, és tágabb értelemben információtörténeti közelítést alkalmaz. Emellett javaslatot teszek a szamizdat „tiposzféraként” való értelmezésére (Lotman „szemioszféra”-fogalmát követve). A 21. századi információs társadalomból visszatekintve a szamizdatot az európai írás- és nyomtatástörténet részének; az évszázados cenzúra ellen sikeresen harcoló, a földalatti szabad sajtót létrehozó, több száz éves európai nyomtatáskultúra késői, a 20. század második felében jelentkező közép- és kelet-európai ágának; az Európát megosztó Vasfüggöny fölött átívelő nemzetközi kulturális eszmecsere aktív résztvevőjének és a rendszerváltáshoz vezető demokratikus politikai változások egyik tényezőjének; végül a mai civil újságírás és blogolás előfutárának tekinthetjük.

A szamizdat mint tiposzféra

Földalatti nyomtatási kultúra és független politikai kommunikáció a volt szocialista országokban

Médiakutató 2013 nyár 7-26 o.

Letöltés (PDF)

Új média

Malkovics Tibor:

Malkovics Tibor:

A magyar jobboldali (nemzeti) radikálisok és a hazai „gárdák” az internetes kapcsolathálózati elemzések tükrében

A magyarországi jobboldali (nemzeti) radikális, szélsőjobboldali és félkatonai szervezeteknél kimutatható az intenzív hálózati kapcsolat. Tanulmányomban a Social Networks Analysis (SNA) segítségével ezeknek a szervezetek kapcsolathálózatuk jellemzésével igyekszem bemutatni a hazai jobboldali (nemzeti) radikális pártok és mozgalmak, valamint a civil szervezetek hálózaton belüli pozícióit, azok központi vagy éppen izolált helyzetét. Ez az eljárás ugyanis – az esetek többségében – minden más lehetséges paraméternél jobban magyarázza az esetleges pozíciók megszerzésével járó jelenségeket. Megállapítható, hogy a kisebb mozgalmi családok kisebb valószínűséggel kapcsolódnak a nagyobbakhoz. Így érvényesül a presztízselv, azaz – bár első pillantásra a jobboldali (nemzeti) radikális szervezetek a náluk szélsőségesebb szervezetekkel nem ápolnak élénk kapcsolatokat – az utóbbiak előszeretettel hivatkoznak az előbbiekkel meglévő ideológiai és gyakorlati akcióközösségre.

A magyar jobboldali (nemzeti) radikálisok és a hazai „gárdák” az internetes kapcsolathálózati elemzések tükrében

Médiakutató 2013 nyár 29-50 o.

Letöltés (PDF)

Virágh Árpád:

Virágh Árpád:

Milyenek a magyar politikusok honlapjai?

Négy honlap vizsgálata a webhasználhatóság, a kommunikáció és a műfaj-meghatározás szempontjából

A politikusok számára fontos a permanens megjelenés és üzenetük eljuttatása a célszemélyekhez. Ennek egyik módja, hogy a politikusok honlapokat tartanak fenn. A tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a magyar politikusok személyes webhelyeit, illetve amennyire lehet, igazolja ennek a műfajnak önálló műfajként történő meghatározását. Ahhoz, hogy az ezeken a honlapokon történő verbális és nonverbális kommunikációt érdemben lehessen vizsgálni, meg kell határozni a netnyelvészet területét és tisztázni kell néhány alapvető fogalmát. Továbbá nem kerülhető ki ehhez kapcsolódóan a webhasználhatóság, webergonómia kérdése, hiszen a technika fejlődésével újabb és újabb még nem megszokott megjelenési formák keletkeznek. Az online politikai kommunikáció sajátosságainak és a műfajok meghatározásának bemutatása után a tanulmány négy honlapot vet egybe és megkísérli a politikusi honlapok önálló műfajiságának igazolását.

Milyenek a magyar politikusok honlapjai?

Négy honlap vizsgálata a webhasználhatóság, a kommunikáció és a műfaj-meghatározás szempontjából

Médiakutató 2013 nyár 51-60 o.

Letöltés (PDF)

Sas István:

Sas István:

Média előre- és hátradőlve! – avagy bedőlünk-e az „új médiának”

Valamikor a 90-es évek végén Jakob Nielsen dán kutató figyelt fel először arra a furcsa jelenségre, hogy a médiatartalmak befogadása közben látványosan megváltozik a testtartásunk és „bedőlünk”. Igaz, korábban is „bedőltünk” a médiának, de ez a kifejezés csak arra utalt, hogy fenntartás nélkül mindent elhiszünk a klasszikus tömegkommunikációs „rábeszélőgépeknek”. A digitális korszak új online és offline eszközei azonban egy egész másfajta bedőlést; egy valóságos, fizikai előredőlést is kiváltanak.

Média előre- és hátradőlve! – avagy bedőlünk-e az „új médiának”

Médiakutató 2013 nyár 61-65 o.

Letöltés (PDF)

Bolcsó Dániel:

Bolcsó Dániel:

A közösségi média mint a diáktüntetések üzenete

A 2012. decemberi diáktüntetések egyik legmeghatározóbb jellegzetessége a hangsúlyos közösségimédiahasználat volt. Dolgozatomban a mozgalom egyes szakaszainak empirikus vizsgálatával a közösségi média és a diákmozgalom működési mechanizmusa közötti hasonlóságokra mutatok rá, továbbá felvázolom, milyen változásokat idézhet elő a közösségi média egy társadalmi szerveződés kibontakozásának módjában, és milyen új értelmezési tartományt kínál ez az események mediális elemzéséhez.

A közösségi média mint a diáktüntetések üzenete

Médiakutató 2013 nyár 67-73 o.

Letöltés (PDF)

Szabó Botond:

Szabó Botond:

(Don’t) Hail to the King, baby!

A Duke Nukem Forever bukásának okai a játékelemek elméletének perspektívájából

A dolgozat célja a videojátékok formális, rendszerelméleti megközelítésének rövid fejlődéstörténetét vázolni, majd egy ilyen elmélet segítségével a Duke Nukem 3D és Duke Nukem Forever című videojátékokon összehasonlító elemzést végrehajtani. Az elemzés célja a két játék eltérő sikeréhez, fogadtatásához vezető okok feltárása, Aki Järvinen játékelemek elméletének segítségével.

(Don’t) Hail to the King, baby!

A Duke Nukem Forever bukásának okai a játékelemek elméletének perspektívájából

Médiakutató 2013 nyár 75-85 o.

Letöltés (PDF)

Kisebbségek

Munk Veronika:

Munk Veronika:

A romák reprezentációja a többségi média híreiben az 1960-as évektõl napjainkig

A magyarországi többségi média roma reprezentációjáról már a rendszerváltás előtt is készültek tudományos kutatások, majd az 1990-es évektől – amikor a csoport a hírműfajok látható reprezentánsa lett – a szociológusok és médiakutatók rendszeresen foglalkoztak a cigányok médiaképével, elsősorban kvantitatív felmérések keretein belül. Tanulmányomban összefoglalom azokat a kutatási eredményeket, amelyek a magyarországi romák médiareprezentációjával a tény- és hírműfajok vizsgálatán keresztül az 1960-as évektől 2012-ig foglalkoztak.

A romák reprezentációja a többségi média híreiben az 1960-as évektõl napjainkig

Médiakutató 2013 nyár 89-100 o.

Letöltés (PDF)

Film

Lisányi Endre:

Lisányi Endre:

Médiumtudatos terápia

Zelig. Írta és rendezte: Woody Allen, 1983

Az áldokumentumok és a dokumentumok nem oltják ki egymást, hanem egymás mellett léteznek. Mindkettő annak a jelenünkön túlnyúló, kulturális térnek, az „emlékezet terének” (Todorov, 2003: 19), a részeleme, amelyben – többek között – önmagunk megfejtésére vállalkozhatunk. Ezt az együttlétezést különös módon áthangolhatja (modulálhatja) és fölhasználhatja a lélek tudattalan mélysége felé terjeszkedő film és fotográfia, ezért esetükben a fikció, a valóság és a dokumentumérték új megvilágításba kerülhet, használhatóságuk vagy haszontalanságuk átértelmeződhet. A világba vetett ember számára a fotó és a film nem véletlenül válik egyszerre narkotikummá, protézissé és – ritkább esetben – az önanalízis terápiás eszközévé. Az arányokon, az időzítésen és – mindezek előtt – a felhasználás célján múlik, hogy a gyógyterápia átfordul-e afféle hatalmi ellenterápiába, ami már nem a valóság megértését szolgálja, hanem segít életre kelteni és valóságként mozgatni fikciókat! A Zelig című film elemzésének hátterében, akarva-akaratlanul – mint képen a negatív forma – megjelenik ez utóbbi felhasználási lehetőség rajzolata.

Médiumtudatos terápia

Zelig. Írta és rendezte: Woody Allen, 1983

Médiakutató 2013 nyár 103-106 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Szűts Zoltán:

Szűts Zoltán:

Takács Róbert: Politikai újságírás a Kádár-korban

Takács Róbert Politikai újságírás a Kádár-korban című munkája fontos vállalkozás, mivel egy jelentős médiaelméleti adósságot kíván törleszteni. A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötet a mai kor paradigmájától merőben eltérő sajtórendszert mutat be. „Egy olyan korszakba kalauzol a könyv, amikor a sajtóról alapvetően másképp gondolkodtak, mint manapság” – írja a szerző (7. o.). A könyv célja az államszocializmus eszméi szerint szerveződő magyar tájékoztatáspolitika sajtójáról, sajtószabadságról és cenzúráról alkotott felfogásának bemutatása.

Takács Róbert: Politikai újságírás a Kádár-korban

Médiakutató 2013 nyár 109-110 o.

Letöltés (PDF)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink