Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2018 tavasz

Pályázat nyertesei II

Sorbán Kinga:

Sorbán Kinga:

A videomegosztó platformok európai szabályozásának aktuális kérdései

Napjainkban az újmédia-szolgáltatások egyre nagyobb teret foglalnak el a felhasználók tartalomfogyasztásában és a médiapiacon egyaránt. A videomegosztó platformok népszerűségének növekedésével párhuzamosan keletkezett az igény arra, hogy az ilyen újfajta, audiovizuális médiaszolgáltatásnak nem nevezhető, de audiovizuális tartalmakat a felhasználóhoz közvetítő szolgáltatásokat definiáljuk, és elhelyezzük őket az európai audiovizuális szabályozás rendszerében. 2016. május 25-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítását célzó javaslatát, amelyben új szolgáltatási kategóriaként nevezi meg a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat is. Mivel az európai és a magyar médiaszabályozás jelenleg nem ismeri a szolgáltatásnyújtásnak ezt a kategóriáját, mind a jogalkotó, mind a gyakorlati szakemberek számára számos kérdést és kihívást vet fel a videomegosztóplatformszolgáltatók helyzete. E tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy miként definiálhatóak a videomegosztóplatform- szolgáltatások, hol helyezhetők el az audiovizuális média értékláncában, valamint bemutatja az európai szabályozás tervezett irányát.

A videomegosztó platformok európai szabályozásának aktuális kérdései

Médiakutató 2018. tavasz 9-20 o.

Letöltés (PDF)

Zsila Ágnes – Demetrovics Zsolt:

Zsila Ágnes – Demetrovics Zsolt:

Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió

A közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással

A cyberbullying (online bántalmazás) meghatározás szerint elektronikus eszközök közvetítésével történő ismételt, szándékos, agresszív tett, amely negatív pszichológiai következményei miatt került a tudományos érdeklődés fókuszába. Mégis viszonylag kevés kutatás irányult a cyberbullying-tapasztalatok és a közösségioldal- használat kapcsolatának feltárására. E tanulmánynak két célkitűzése volt: azonosítani a leggyakoribb cyberbullying-formákat, valamint feltárni az internethasználat, a közösségioldal-használat és a cyberbullyingtapasztalatok összefüggéseit serdülő és felnőtt közösségioldal-használók mintáján (N = 1500; 57,9 % férfi; átlagéletkor = 28,9 év, szórás = 8,7). Az eredmények szerint az elkövetők többnyire a bántalmazás nyílt formáit – például a lángháborút és a kiközösítést – részesítették előnyben. Az áldozatok gyakran nyílt és privát formákat – például zaklatást – is tapasztaltak. Az áldozattá válást a legerősebben az elkövetőként szerzett tapasztalatok jósolták be, míg az elkövetővé válást az áldozati szerepben szerzett tapasztalat. Az áldozatok között több volt a nő, idősebbek, több közösségi oldalon is aktívak voltak, óvatosabb adatvédelmi stratégiákat alkalmaztak, és több pszichiátriai tünetről számoltak be azoknál, akik nem tapasztaltak cyberbullyingot. Az elkövetők között ellenben több volt a férfi, fiatalabbak voltak, több időt töltöttek az interneten, és a közösségi oldalakon visszaigazolt ismerőseik közül kevesebbet ismertek személyesen. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak a prevenciós és az intervenciós programok hatékonyabbá tételéhez.

Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió

A közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással

Médiakutató 2017. tél 21-33 o.

Letöltés (PDF)

Közösségi média

Baksa Máté:

Baksa Máté:

A vállalati közösségi média mint belső nyilvánosság

Értelmezések és metaforák

A vállalati közösségi média elemzése a közösségi médiával foglalkozó kutatások egyre népszerűbb részterülete, s egyben az információrendszerek menedzsmentjével foglalkozó szakirodalom kurrens témája is. A szerző vezetéstudományi szakmai háttérrel közelít a vállalati közösségi médiához. A tanulmány célja, hogy bemutassa a vállalati közösségi médiát leíró meghatározásokat és metaforákat, valamint felhívja a figyelmet a téma jelentőségére szervezeti kontextusban. A szerző saját kvalitatív kutatása alapján ismerteti egy hazai tudásintenzív iparágban működő szervezet vállalati közösségimédia-használatának jellegzetes felhasználói mintázatait, kulturális és viselkedési normáit.

A vállalati közösségi média mint belső nyilvánosság

Értelmezések és metaforák

Médiakutató 2017. tél 37-49 o.

Letöltés (PDF)

Tófalvy Tamás:

Tófalvy Tamás:

Minden egyben Tibi atyától Kasza Tiborig

Felhasználói szokások és fogyasztási mintázatok a Facebook által dominált magyar digitális tartalom-ökoszisztémában

Mára a Google mellett a Facebook vált a legnagyobb globális tartalommegosztó platformmá, ezzel a magyar digitális média-ökoszisztémában is meghatározóvá, elérve Európa legintenzívebb közösségi médiahasználó nemzetének gyakorlatilag összes internetezőjét. A magyar médiatartalmak Facebookon való fogyasztásáról, megosztásáról és értelmezéséről szóló adatokból két nagy trend rajzolódik ki. Az egyik szerint a mai magyar nyelvű interneten a legsikeresebb szereplők – mint például Tibi atya, Kasza Tibor és a Mindenegybenblog – elérései sokszorosan meghaladják a hagyományos médiavállalatok eléréseit azáltal, hogy forgalmukat a Facebookra optimalizálják. A másik szerint a hagyományos médiavállalatok tartalmainak online disztribúciója is egyre jobban kötődik a platformhoz: a felhasználók túlnyomó része már nagyrészt vagy kizárólag a Facebookon keresztül olvas híreket és egyéb tartalmakat. E tanulmányban nemzetközi és eddig nem feldolgozott hazai adatok alapján ezeknek a trendeknek a tágabb kontextusát, fontosabb részleteit és lehetséges következményeit kísérlem meg értelmezni. Melyek azok a médiatartalmak, amelyek a legtöbb interakciót produkálják a magyar Facebookon? Hogyan fogyasztanak a felhasználók médiatartalmakat a platformon, és milyen attitűdjeik vannak? Milyen hatással van a Facebook a tartalomszolgáltatók márkáira és tartalmainak megítélésére, és ebből milyen következtetéseket lehet levonni a hazai tartalomszolgáltatás jövőjére nézve?

Minden egyben Tibi atyától Kasza Tiborig

Felhasználói szokások és fogyasztási mintázatok a Facebook által dominált magyar digitális tartalom-ökoszisztémában

Médiakutató 2017. tél 51-65 o.

Letöltés (PDF)

Babarczy Eszter:

Babarczy Eszter:

Őcsény a Facebookon: a viták tartalomelemzése

A magyar belpolitikai klímát tükröző őcsényi eset – egy menekülteket üdültető program kudarca a helyiek ellenállása miatt – Facebookon folytatott vitáit dolgoztam fel. A fő kérdésem az volt, hogy mennyiben tapasztalható politikai oldalak szerinti szelektív befogadás a kommentelők között, illetve mennyiben polarizálódott a vita, és mi lehet ennek a magyarázata. A tartalomelemzés során azt találtam, hogy a kormánykritikus és a kormányközeli hírforrások közönsége között jelentős mértékű az átfedés, legalábbis a kommentelők tekintetében. A vitákra jellemző a dialogikus szerkezet, de indulatosak és erősen polarizáltak. Ezután egy nyitott kérdéssel vizsgáltam, miként ítélik meg a vitát a résztvevők. Azt találtam, hogy az erős polarizáltság zavarja a megszólalókat, és a politikai elitnek, valamint a médiának tulajdonítják a megosztottságot.

Őcsény a Facebookon: a viták tartalomelemzése

Médiakutató 2017. tél 67-75 o.

Letöltés (PDF)

Film

Hlavacska András:

Hlavacska András:

Drakula és a médiumok

Drakula médiumidegensége két kortárs vámpírfilm tükrében

Bram Stoker Drakula című regényében az 1890-es években modernnek számító médiumok szinte mindegyike megtalálható a fonográftól az írógépen át egészen a távíróig. Az 1980-as évek óta folyamatosan jelennek meg olyan elemzések, amelyek a regényben szereplő médiumokra, ezeknek a történetben betöltött funkcióira és szimbolikus jelentésükre fókuszálnak. Ezek az írások Drakula grófot általában atavisztikus, médiumidegen figuraként láttatják, és egyetértenek abban, hogy a modern médiumok jelentős mértékben hozzájárulnak a vámpír legyőzéséhez. E tanulmány azt vizsgálja, hogy a kortárs vámpírfilmek miként kapcsolódnak ebbe a diskurzusba. Első szakaszát ennek az örökségnek az áttekintése alkotja. Ezt követi két kortárs vámpírfilm, a Hétköznapi vámpírok (2014) és A vámpír árnyéka (2000) elemzése. E két film közös vonása, hogy a vámpírok médiumidegensége mellett a médiumok vámpírszerűségét is színre viszi. Az efféle paradoxitás Stoker írásában is megfigyelhető.

Drakula és a médiumok

Drakula médiumidegensége két kortárs vámpírfilm tükrében

Médiakutató 2017. tél 79-89 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Bene Márton:

Bene Márton:

Hibriditás a médiában

Andrew Chadwick The Hybrid Media System: Politics and Power című könyvéről

Az elmúlt években aligha gyakorolt könyv nagyobb hatást a tudományos diskurzusra a politikaikommunikáció- és médiakutatás területén, mint Andrew Chadwick 2013-ban megjelent munkája, a The Hybrid Media System: Politics and Power. Az egyebek között az International Journal of Press/Politics „legjobb könyv”-díját is elnyerő munkára 2013 óta több, mint 700 tudományos publikáció hivatkozott. Jelentőségét jól mutatja, hogy a megjelenést követő négy évben ilyen magas hivatkozásszámmal a 2000-es évek olyan nagyhatású munkái sem dicsekedhettek, mint például Pippa Norris A Virtuous Circle (2000) vagy Daniel C. Hallin és Paolo Mancini Comparing Media Systems (2004) című könyve.

Hibriditás a médiában

Andrew Chadwick The Hybrid Media System: Politics and Power című könyvéről

Médiakutató 2017. tél 93-95 o.

Letöltés (PDF)

Szép Eszter:

Szép Eszter:

A képregényről globálisan, ma

Maksa Gyula Képregények kultúraközi áramlatokban című könyvéről

A képregények elemző, nem a rajongói kultúrában gyökerező, tudományos igényű vizsgálatára már hazánkban is egyre nagyobb az igény a médium lassú intézményesülése okán. A magyar egyetemeken is egyre több kurzust tartanak a képregényekről, aminek következtében képregényes szakdolgozatok születnek. Ami pedig a képregénypiac alakulását illeti, hosszú stagnálás után 2017-ben ismét közel 250 képregény jelent meg magyarul (67 képregény magyar alkotók munkája, a többi fordítás), ezek közül több országos terjesztésben is kapható.1 Mindezek fényében fontos feladat a képregénytudomány két vezető nyelvén, vagyis angolul és franciául írt tanulmányok és monográfiák kérdésfelvetéseit és eredményeit magyar nyelven is elérhetővé tenni. Ugyanilyen fontos, hogy megnézzük, ezek a szempontrendszerek miként alkalmazhatók a magyar képregény-fogyasztási szokásokra.

A képregényről globálisan, ma

Maksa Gyula Képregények kultúraközi áramlatokban című könyvéről

Médiakutató 2017. tél 97-99 o.

Letöltés (PDF)

Szlama Gabriella Zsófia:

Szlama Gabriella Zsófia:

"Hamis nőieskedhetnémségek"

Papp Barbara és Sipos Balázs Modern, diplomás nő a Horthy-korban című könyvéről

A „hamis nőieskedhetnémségek” kifejezéssel illette a Magyar Női Szemle című folyóirat azoknak az asszonyoknak a megnyilvánulásait, akik a férfiak mellett másodlagos szerepbe kényszerülve, kizárólag otthonteremtésre és gondoskodásra törekedtek. Ez is egyike volt a Horthy-korszak nő-szemléletmódjának, amelyet Papp Barbara (az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézete Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tudományos ösztöndíjasa) és Sipos Balázs (az ELTE Történeti Intézetének habilitált docense, az egyetem Nőtörténeti Kutatóközpontjának vezetője) elemez 2017-ben megjelent könyvében.

"Hamis nőieskedhetnémségek"

Papp Barbara és Sipos Balázs Modern, diplomás nő a Horthy-korban című könyvéről

Médiakutató 2017. tél 101-103 o.

Letöltés (PDF)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink