Huszti-Szlama Gabriella Zsófia:
Huszti-Szlama Gabriella Zsófia:
„Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”
Morális pánikot váltott-e ki a nők nadrágviselete a századfordulón?
Az elmúlt években újra az érdeklődés középpontjába került a morális pánik kérdése, elsősorban olyan aktuálpolitikát, társadalmat, gazdaságot és kultúrát érintő témák miatt, mint a migráció, a mesterséges intelligencia, az orosz–ukrán háború és az izraeli–palesztin konfliktus. A fogalmat először 1971-ben használta Jock Young, az elméleti keret kidolgozása pedig Stanley Cohen nevéhez fűződik. A morális pánikot vizsgáló kutatók többsége kortárs változásokat elemzett a fogalom segítségével, azonban felmerült olyan történeti témák vizsgálatának lehetősége is, mint a boszorkányüldözés vagy a 19. század derekán Londonban gyakorivá vált rablások problémája. E tanulmány a morális pánik történeti kiterjesztésének gondolatmenetébe illeszkedve vizsgálja a női nadrágviselet által kiváltott morális pánikot a hazai sajtóban 1896 és 1914 között.
Kulcsszavak: divat, morális pánik, női nadrágviselet, öltözködés, századforduló
„Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”
Morális pánikot váltott-e ki a nők nadrágviselete a századfordulón?
Médiakutató 2023. tél 17-33 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.1
Szlama Gabriella Zsófia:
Szlama Gabriella Zsófia:
„Selyem mellény, selyem nadrág, édes rózsám, hej de nagyon illik az rád”
A női nadrágviselet reprezentációja az élclapokban 1896 és 1914 között
A 19. században elterjedő élclapok rajzai, anekdotái, tudósításai vagy humoros versei számos olvasóhoz eljutva nagy népszerűségnek örvendtek. A Borsszem Jankó, a Kakas Márton és a Bolond Istók publicistái markáns véleményüket fejezték ki a politikai és a közéleti kérdésekben, élceik középpontjába gyakran került a divat is. Egyaránt gúnyt űztek az új kollekciók formabontó megoldásaiból és az öltözködés anyagi vonzatából. Így a női nadrágviselet kérdésével is sokat foglalkoztak hasábjaikon – különböző módokon karikírozva azt. Írásomban az előbb említett három lap női nadrágviselettel kapcsolatos élceit vázolom fel, középpontba helyezve a nadrágviselethez köthető tevékenységeket és a különböző módokon megjelenő élclapi formakincseket. A kutatás az 1896 és 1914 közötti időszakot öleli fel, a korpuszt 65 cikk alkotja.
Kulcsszavak: élclapok, nadrág, öltözködés, századforduló, viselet
„Selyem mellény, selyem nadrág, édes rózsám, hej de nagyon illik az rád”
A női nadrágviselet reprezentációja az élclapokban 1896 és 1914 között
Médiakutató 2020. tél 35-54 o.
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)