Sükösd Miklós:
Sükösd Miklós:
A szó technologizálása és az emlékezet birodalma: a helyi szóbeli hagyománytól a nyomtatott nemzeti emlékezetig
Eötvös Károly Balatoni utazása a médiumelmélet és a nyomtatáskapitalizmus perspektívájából
Eötvös Károly (1842–1916), a remek non-fiction szépíró (emellett liberális politikus és ügyvéd) érdekes írói alapállást választott. Szándékosan a jövő nemzedékeknek írt. Utazás a Balaton körül című, máig népszerű művében összegyűjtötte a tó körüli izgalmas, igaz történeteket, a szóbeli hagyományt, s palackpostaként a jövőbe küldte őket. Ezzel a szociográfia előfutárának tekinthetjük. Ugyanakkor könyve a hazaszeretet enciklopédiája is. Szabadelvű patriótaként hozzá akart járulni a nemzeti kisebbségeket integrálni kívánó, modern, demokratikus magyar nemzeti identitás kialakításához az Osztrák–Magyar Monarchiában. Olvasmányos Balaton-könyve három értelmezési keretet invitál: a szóbeli és az írásbeli kultúrát szembeállító Walter J. Ong médiumelméletét, a Benedict Anderson-féle felfogást a nacionalizmus és a tömegnyomtatás kapcsolatáról, valamint Pierre Nora francia történész koncepcióját az emlékezet helyeiről.
Kulcsszavak: Balaton, írásbeliség, kulturális emlékezet, liberalizmus, nemzeti identitás, nyomtatáskapitalizmus, patriotizmus, szóbeliség
Eötvös Károly Balatoni utazása a médiumelmélet és a nyomtatáskapitalizmus perspektívájából
Médiakutató 2020. ősz 23-43 o.
Bódi Jenő:
Bódi Jenő:
„Ebből a vírus pocsolyából…”
A Balaton vízminőségével kapcsolatos 2014-es botrány elemzése
Tanulmányom a Balaton vízének minősége körül a médiában 2014 júniusában kialakult botránnyal foglalkozik. 2014. június 21-én a Magyar Úszás Napja nevű rendezvénysorozat balatonfüredi eseménye után több résztvevő sportoló is megbetegedett, köztük országszerte ismert úszók is. A történtekkel a hazai média is élénken foglalkozni kezdett, a megbetegedések kapcsán több, a Balaton vízének minőségével foglalkozó híradás is megjelent. Ezek közül a legnagyobb visszhangot az Origó 2014. június 28-án publikált „Óriási ürülékszőnyeg lebegett a Balatonon” című cikke váltotta ki, amely a balatonfüredi fertőzést a balatoni vitorlások a tavat szennyező gyakorlatával próbálta megmagyarázni.1 Kutatásom e téma kapcsán a sajtóban 2014 nyarán zajlott vitát és a körülötte kialakult társadalmi diskurzust elemzi.2 Az elemzés során négy beszédmódot azonosítottam: a víz minőségével, a megbetegedésekkel foglalkozó laikus és szakértői beszédmódokat, a helyi politikusok, turisztikai szereplők és az olvasók médiapolitikai beszédmódját, valamint a történések turisztikai következményeit tárgyaló laikus beszédmódot.
Kulcsszavak: Balaton, botrány, kockázat, kommentelemzés, olvasói kommentek, szakértők és laikusok, társadalmi diskurzus, vízminőség
A Balaton vízminőségével kapcsolatos 2014-es botrány elemzése
Médiakutató 2021 ősz-tél 151-158 o.
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)