Német Szilvi:
Német Szilvi:
A főáram elfoglalása – politikai agitáció és posztmodern képi eszközökta természetes nyelvfeldolgozással
Az internetes mémek egy lehetséges kultúrtörténete
A tanulmány az internetes mémek kultúrtörténetével és politikai célú felhasználásával foglalkozik. Történeti áttekintésen keresztül mutatja be, hogy az online kommunikációt ma meghatározó képalkotó technikák már az avantgárd óta részét képezik a különböző művészeti és társadalmi mozgalmak eszköztárának. A szöveg példákon keresztül elemzi azokat a vizuális stratégiákat, amelyek a múlt század folyamán elsősorban baloldali projektekhez kapcsolódtak, majd kitér arra a fordulatra, amelynek eredményeként ugyanezek az eszközök az ezredfordulót követően már a jobboldali mozgalmak kibontakozását (is) elősegítik az online nyilvánosságban.
Kulcsszavak: internetes mém, kisajátítás vizuális kultúra, médiahasználat, művészeti és társadalmi mozgalmak, politikai diskurzus, posztmodern
Az internetes mémek egy lehetséges kultúrtörténete
Médiakutató 2022. tavasz 71-86 o.
Gálik Mihály:
Gálik Mihály:
Az egyéni médiafogyasztás és médiahasználat alakulását befolyásoló tényezők a médiatartalmaknak való kitettség változásainak tükrében
A médiatermékek és szolgáltatások fogyasztását, használatát jelentős mértékben befolyásolja a velük való találkozás módja, kontextusa, azaz a médiának való kitettség (media exposure). A médiakitettség szelektív jellegű (selective exposure), hiszen az egyén válogathat a számára elérhető tartalmak között. A médiaelmélet használat–igénykielégítés (uses and gratifications) közelítése szerint az egyéni médiahasználat jelentős részben célirányos, kellően tudatos, s a közönség médiatartalmak közti választásait elsősorban a szükségletek kielégülésével együtt járó elégedettség, élmény, élvezet vezérli. Az ezredfordulóhoz közeledve a kialakuló digitális média-ökoszisztémában egyre nagyobb teret kaptak az egyéni médiahasználat tudatosságának mértékét vizsgáló kutatások. A médiahasználat egy olyan új konceptualizálásának is tanúi lehettünk, amely a szelektívkitettség-paradigma (selective exposure paradigm) nevet kapta. A paradigma vitatja az egyéni médiafogyasztás/médiahasználat tudatosságát, és egyben elveti a tárgyban a használat–igénykielégítésközelítést. A médiahasználat tudatossága körül kialakult tudományos vitában jelen tanulmányban a szerző nem a két közelítés egymást kizáró volta, hanem egymást kiegészítő jellege mellett foglal állást. Kulcsszavak: használat–igénykielégítés-elmélet, médiafogyasztás, médiahasználat, médiakitettség, megerősítési torzítás, szelektív kitettség, szelektívkitettség-paradigma
Kulcsszavak: használat–igénykielégítés-elmélet, médiafogyasztás, médiahasználat, médiakitettség, megerősítési torzítás, szelektív kitettség, szelektívkitettség-paradigma
Médiakutató 2019. tavasz 73-83 o.
A Médiakutató szerkesztősége publikációs pályázatot hirdet a következő témákban:
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)