Kulcsszó – reprezentáció

Torbó Annamária:

Torbó Annamária:

Reprezentációs politikák és faji, etnikai kisebbségekről szóló diskurzusok a kortárs popkultúrában

Esettanulmány a Bridgerton család című sorozatról

A különböző kisebbségek reprezentációjáról szóló diskurzusok a kortárs társadalmi viták mindennapos részét képezik. Az elmúlt években az online sajtóban számos cikk foglalkozott azzal a gyakorlattal, amikor a populáris kultúrából ismert fikciós történetek adaptációiban vagy folytatásaiban megváltoztatják a főszereplők valamilyen alapvető karakterjegyét. Ezek a módosítások a leggyakrabban a karakterek bőrszínét érintik, mindez pedig lehetőséget biztosít a „faji”, etnikai kisebbségek korábbiaknál változatosabb és hangsúlyosabb megjelenítésére. A jelen tanulmányban a Netflix Bridgerton család című sorozatához kapcsolódó reprezentációs politikákat mutatom be, továbbá diskurzuselemzést végzek a sorozattal foglalkozó, hazai online médiumokban megjelent releváns írásokon. A diskurzuselemzés révén kirajzolódnak a különböző médiumokban megszólaló személyek által képviselt beszédmódok, mint például a történelmi hűség védelme vagy az alternatív történelem legitimálása. Mindezen felül arra is rávilágítok, hogy a Bridgerton családhoz hasonló popkulturális alkotások miként kapcsolhatók a kortárs közbeszédet uraló szélesebb társadalmi jelenségekhez, mint amilyen a politikai korrektség vagy éppen a rasszizmus témaköre.

Kulcsszavak: diskurzus, inkluzív szereplőválogatás, populáris kultúra, reprezentáció, színes bőrűek

Reprezentációs politikák és faji, etnikai kisebbségekről szóló diskurzusok a kortárs popkultúrában 

A különböző kisebbségek reprezentációjáról szóló diskurzusok a kortárs társadalmi viták mindennapos részét képezik. Az elmúlt években az online sajtóban számos cikk foglalkozott azzal a gyakorlattal, amikor a populáris kultúrából ismert fikciós történetek adaptációiban vagy folytatásaiban megváltoztatják a főszereplők valamilyen alapvető karakterjegyét. Ezek a módosítások a leggyakrabban a karakterek bőrszínét érintik, mindez pedig lehetőséget biztosít a „faji”, etnikai kisebbségek korábbiaknál változatosabb és hangsúlyosabb megjelenítésére. A jelen tanulmányban a Netflix Bridgerton család című sorozatához kapcsolódó reprezentációs politikákat mutatom be, továbbá diskurzuselemzést végzek a sorozattal foglalkozó, hazai online médiumokban megjelent releváns írásokon. A diskurzuselemzés révén kirajzolódnak a különböző médiumokban megszólaló személyek által képviselt beszédmódok, mint például a történelmi hűség védelme vagy az alternatív történelem legitimálása. Mindezen felül arra is rávilágítok, hogy a Bridgerton családhoz hasonló popkulturális alkotások miként kapcsolhatók a kortárs közbeszédet uraló szélesebb társadalmi jelenségekhez, mint amilyen a politikai korrektség vagy éppen a rasszizmus témaköre.

Kulcsszavak: diskurzus, inkluzív szereplőválogatás, populáris kultúra, reprezentáció, színes bőrűek

Esettanulmány a Bridgerton család című sorozatról

Médiakutató, 2024. ősz–tél, XXV. évf. 3–4. szám, 11–21. o. https://doi.org/10.55395/MK.2024.3-4.1

Letöltés (PDF)

Trádler Henrietta:

Trádler Henrietta:

Bikini és bisztró a vasfüggöny mögött

A Balaton kiemelt turisztikai célpont a Kádár-korszakban, az 1960-as évek elejétől a politikai stabilitás megteremtése érdekében a hatalom kitüntetett figyelmet fordított az életminőség javítására. A „fridzsiderszocializmus” építésének fontos helyszíne a magyar tenger, amely a hazai közönség mellett a külföldiek számára is vonzerővel bírt. A politikai enyhülés időszakában jelentős mértékben megnőtt a nyugati turisták száma. A Balaton a megbékélés terepe. A nyugati sajtóban megjelenő szövegek azt a benyomást keltik, hogy a vasfüggöny mögött élhető és élvezhető élet van.

Kulcsszavak: angol nyelvű sajtó, Balaton-imázs, Kádár-korszak, propaganda, reprezentáció

Bikini és bisztró a vasfüggöny mögött 

A Balaton kiemelt turisztikai célpont a Kádár-korszakban, az 1960-as évek elejétől a politikai stabilitás megteremtése érdekében a hatalom kitüntetett figyelmet fordított az életminőség javítására. A „fridzsiderszocializmus” építésének fontos helyszíne a magyar tenger, amely a hazai közönség mellett a külföldiek számára is vonzerővel bírt. A politikai enyhülés időszakában jelentős mértékben megnőtt a nyugati turisták száma. A Balaton a megbékélés terepe. A nyugati sajtóban megjelenő szövegek azt a benyomást keltik, hogy a vasfüggöny mögött élhető és élvezhető élet van.

Kulcsszavak: angol nyelvű sajtó, Balaton-imázs, Kádár-korszak, propaganda, reprezentáció

Médiakutató, 2020. ősz, XXI. évf. 3. szám, 59–69. o.

Letöltés (PDF)

Facebook
Médiakutató beszélgetések

2025

November Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.

2024

Június A távírótól az internetig: két bináris hálózat összevetése. Boldog Dalmával Jamriskó Tamás beszélget.

Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.

Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató

Január Milyen a magyar médiarendszer? Hibrid vagy autoriter rezsim? Bátory Attilával, Sipos Balázzsal és Sükösd Miklóssal Bajomi-lázár Péter beszélget.

2022

Március Szamizdat vagy valami más? Bolla Ritával, a Nyomtass te is! aktivistájával Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Február Lehet-e, szabad-e, kell-e szabályozni a társasmédia-platformokat? Bayer Judit, Polyák Gábor, Rozgonyi Krisztina és Ződi Zsolt médiajogászokkal Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Február Mi az a cenzúra? Hol a határ cenzúra és szerkesztés között? Gosztonyi Gergely médiajogásszal Bajomi-Lázár Péter beszélget

Január Ment-e a világ előbbre a computerek által?

2015

Április „Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget

2014

Október Epizódok a budapesti gettó történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget

2010

Szeptember Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.

2009

November A frankfurti és a birminghami iskola – Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget

Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43