Kulcsszó – sajtótudomány

Rudisch Ferenc:

Az újságíróképzés és a sajtótudomány hazai intézményesüléstörténete a századfordulótól az 1930-as évekig

A jelen tanulmány a felsőfokú újságíróképzés és az önálló társadalomtudományi területként azonosított sajtótudomány hazai intézményesülésének csomópontjait tekinti át a 19. század végétől az 1930-as évek közepéig. A két terület az Egyesült Államokban és az európai kontinensen máshogyan kapcsolódott össze. Míg a tengerentúlon a professzionális újságírók gyakorlati felkészítése került előtérbe, addig Európában (főként Németországban) inkább a tudományos sajtókutatás vált hangsúlyossá. Bár a hazai fejlődés leginkább az utóbbi modellt tekintette mintának, időnként a gyakorlati újságíróképzés megszervezésére is kísérletet tettek. Az újságíróképzés és a sajtótudomány összefüggő intézményesülését az újságíró-társadalom rendszeresen megnyilvánuló ellenállása mellett elsősorban a politika- és a gazdaságtörténet legmeghatározóbb hazai fordulópontjai késleltették, miközben a törekvések többnyire már a nemzetközi fejleményekkel párhuzamosan megfogalmazódtak. A századfordulón megkezdődő folyamatok egységes narratívába rendezésén túl a témakör korábbi feldolgozásait a tanulmány leginkább Tápay-Szabó László szegedi kísérletének rekonstrukciójával egé szíti ki, és ennek érdekében az újságíróból lett egyetemi tanár életrajzát is hosszabban ismerteti.

Kulcsszavak: intézményesülés, professzionalizáció, sajtókutatás, sajtótudomány, újságíróképzés