Kulcsszó – társadalmi imaginárius

Hermann Veronika:

Ez történt Lellén

A Balaton retorikai alakzatai a Kádár-rendszer nemzedéki filmjeiben

A Balaton kiemelt szerepet tölt be a magyarországi kulturális emlékezetben és társadalmi imagináriusban. A tó mint táj poétikai és politikai célokra való retorikai felhasználása a 19. században, a nemzeti irodalom kialakulásával egy időben kezdődött, azóta pedig társadalmi mítoszok, legendák, közösségi és egyéni anekdoták sorozatai határozzák meg a Balaton reprezentációit a társadalmi térben és a művészeti szcénában. Ebben a tanulmányban a Kádár-rendszer három különböző évtizedében keletkezett film – Sándor Pál Bohóc a falon (1967), Jeles András A kis Valentino (1979) és Gothár Péter Megáll az idő (1981) című munkája – elemzésén keresztül azt vizsgálom, hogyan exponálódnak a felnövéstörténetek népszerű toposzai ebben a sajátos társadalomtörténeti kontextusban, és mi a szerepe mindebben a Balaton retorikai és szimbolikus használatának.

Kulcsszavak: Kádár-korszak, kulturális emlékezet, magyar új hullám, mediális emlékezet, a reprezentáció politikája, társadalmi imaginárius, társadalmi nosztalgia