Kaposi Ildikó:
Kaposi Ildikó:
És megmozdul a kép: a mozi története a Perzsa-öböl arab monarchiáiban
A Perzsa-öbölben a mozi minden formájában összefonódott a modernitás befogadásának folyamataival, amelyek feltételei között alakították ki és át a nemzeti identitásokat, határozták meg a fejlődési célokat, és léptek kapcsolatba a transznacionális kulturális áramlatokkal. A film része volt a 20. század közepén kialakuló vizuális kultúrának, ahol a művészet, az építészet, a divat, a média és a reklám mind hozzátett valamit a modernizáció látványához. Az ezredforduló után a feltörekvő régióban a film a „láthatóság iránti vágy” (Akil 2016) kifejezésének médiuma lett, ahol a láthatóság különböző stratégiáiban mind az esztétika, mind a hatalmi viszonyok megjelentek. A hatalmi viszonyok szerepet játszottak a mozi mint a modernitás eszközének elfogadásában, elutasításában vagy ellenőrzésében. A nem egyenes vonalú fejlődési mintákban versengő gyakorlatok és ellentétes felfogások tűntek fel arról, hogy mi lehet a filmkészítés társadalmi szerepe a Perzsa-öbölben.
Kulcsszavak: arab filmtörténet, modernitás, mozi, Perzsa-öböl, vizuális kultúra
És megmozdul a kép: a mozi története a Perzsa-öböl arab monarchiáiban
A Perzsa-öbölben a mozi minden formájában összefonódott a modernitás befogadásának folyamataival, amelyek feltételei között alakították ki és át a nemzeti identitásokat, határozták meg a fejlődési célokat, és léptek kapcsolatba a transznacionális kulturális áramlatokkal. A film része volt a 20. század közepén kialakuló vizuális kultúrának, ahol a művészet, az építészet, a divat, a média és a reklám mind hozzátett valamit a modernizáció látványához. Az ezredforduló után a feltörekvő régióban a film a „láthatóság iránti vágy” (Akil 2016) kifejezésének médiuma lett, ahol a láthatóság különböző stratégiáiban mind az esztétika, mind a hatalmi viszonyok megjelentek. A hatalmi viszonyok szerepet játszottak a mozi mint a modernitás eszközének elfogadásában, elutasításában vagy ellenőrzésében. A nem egyenes vonalú fejlődési mintákban versengő gyakorlatok és ellentétes felfogások tűntek fel arról, hogy mi lehet a filmkészítés társadalmi szerepe a Perzsa-öbölben.
Kulcsszavak: arab filmtörténet, modernitás, mozi, Perzsa-öböl, vizuális kultúra
Médiakutató, 2026. nyár, XXVII. évf. 2. szám, 77–88. o. https://doi.org/10.55395/MK.2026.2.8
2025
November
Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.
2024
Április
"A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március
A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
Január
Ment-e a világ előbbre a computerek által?
2015
Április
„Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget
2014
Október
Epizódok a budapesti gettó
történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget
2010
Szeptember
Pártosság vagy pártatlanság?
A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.
2009
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43