Celebek

Szabó-Gödri Rita – Gosztonyi Gergely:

Szabó-Gödri Rita – Gosztonyi Gergely:

Influenszerek a jog és az etika határterületein

Az influenszerekre vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozási keretek

E tanulmány az influenszerekre vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozási kereteket vizsgálja. A közösségi média és az influenszermarketing térnyerésével egyre fontosabbá vált a véleményvezérek tevékenységével kapcsolatos jogi és etikai kérdések tisztázása. Bár Magyarországon nincs egységes jogszabály az influenszerekre vonatkozóan, a Gazdasági Versenyhivatal és más hatóságok több ajánlást is kiadtak az átlátható reklámtevékenység biztosítása érdekében. E tanulmány összehasonlítja a magyar szabályozási megoldásokat más európai országok gyakorlataival. Az eredmények azt mutatják, hogy az influenszerek szerepe folyamatosan bővül, ami a transzparencia és a fogyasztóvédelem érdekében szükségessé teszi a jogi környezet dinamikus fejlődését és a szabályozások finomhangolását.

Influenszerek a jog és az etika határterületein

Az influenszerekre vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozási keretek

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 9–20. o.

Letöltés (PDF)

Andok Mónika – Dornics Szilvia:

Andok Mónika – Dornics Szilvia:

Tudományos influenszerek

Tudományos eredmények, tudományos figyelemirányítás a közösségi médiában

Tanulmányunkban a tudománykommunikáció és a közösségimédia-influenszerek szakirodalmára támaszkodva mutatjuk be azt a tudományos horizontot, amelyre az empirikus vizsgálatunk támaszkodik. Nyolc tudományos influenszerrel (academic influencer) készített mélyinterjú alapján a legfontosabb motivációnak a minőségi tudásmegosztást és a saját tudományterület társadalmi láthatóságának biztosítását tekinthetjük. Online jelenlétük sikerét sokkal inkább a személyes kvalitások, a szakmai hitelesség, és kevésbé a technológiai jártasság befolyásolja.

Tudományos influenszerek

Tudományos eredmények, tudományos figyelemirányítás a közösségi médiában

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 21–34. o.

Letöltés (PDF)

Csatári Flóra Dóra:

Csatári Flóra Dóra:

Híresség és hitelesség

Az önéletrajz mint a sportolók sztárimázsának médiuma

A közösségi média korában, amikor a sportolók folyamatos online jelenléttel építhetik az énmárkájukat, első pillantásra meglepő választás lehet egy könyv formátumú önéletrajz kiadása. Ez a tanulmány mégis amellett érvel, hogy a sportolói önéletrajz egyedülálló lehetőséget kínál a személyes márkaépítésre, a nyilvános narratíva kontrollálására és a tartós sztáridentitás megformálására. A vizsgálat három fő szempont köré rendeződik: először a nyilvánosság és a médiatér átalakulását tárgyalja a paraszociális intimitás fogalmán keresztül. Másodszor azt térképezi fel, hogy miként válhat hitelessé egy olyan narratíva, amely gyakran szerkesztett és közvetett. Végül amellett érvel, hogy az önéletrajz-kiadás mint kommunikációs aktus presztízst és időtállóságot hordoz, mert a közösségi média azonnaliságával szemben emlékműként rögzíti a sportkarriert, miközben megőrzi a sztárkultusz auráját.

Híresség és hitelesség

Az önéletrajz mint a sportolók sztárimázsának médiuma

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 35–44. o.

Letöltés (PDF)

Mohr Míra – Törőcsik Mária:

Mohr Míra – Törőcsik Mária:

Gasztroinfluenszerek marketingstratégiája a közösségi médiában

Influenszerek médiahatékonyságának elemzése

A cégek marketingkommunikációjában növekvő arányú az influenszerekre fordított összeg, jelezve, hogy fontos szerepet játszanak a célközönség elérésében. Az influenszerek között komoly verseny alakul ki a figyelem elnyeréséért, amiért témákat, technikákat, ösztönző módszereket vetnek be, eltérő stratégiákat követve. A jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a gasztroinfluenszerek milyen marketingstratégiát választanak a közösségi médiában való jelenlétük stabilizálására, növelésére, és milyen ezek fogadtatása. A kutatás során az adatokat a Sotrender.com nevű, a közösségimédia-teljesítmény mérésére szolgáló alkalmazás segítségével gyűjtöttük. Elemzésünk két különböző időszakban zajlott kutatás eredményeit hasonlítja össze. A vizsgálat során 301 napnyi megfigyelést elemeztünk. Kutatásunk célja a gasztroinfluenszerek közösségimédiatartalom-gyártási szokásainak és az abból adódó mintázatoknak a feltárása, valamint az Instagram-profilok alapján történő elemzése. Arra a kérdésre keresünk választ, miként törekednek az influenszerek arra, hogy eredményesebb márkává váljanak. Azt vizsgáljuk, milyen hatást gyakorol a gasztroinfluenszerek tartalomstratégiája a követők elköteleződési aranyára, és hogy az érzelmi kötődésre épülő tartalomstratégiai megközelítés miként befolyásolja az influenszerek teljesítményét.

Gasztroinfluenszerek marketingstratégiája a közösségi médiában

Influenszerek médiahatékonyságának elemzése

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 45–55. o.

Letöltés (PDF)

Nagy Orsolya:

Nagy Orsolya:

Elmosódó határvonalak

A szerzői és a rajongói értelmező szerepek hibridizálódása az EPIC: The Musical című zenei album kísérőtartalmaiban

A gyártói és a befogadói oldalt elválasztó határok évtizedek óta egyre inkább fellazulnak; a prosumer szerep megjelenése nem újdonság a médiakutatás világában. Ugyanakkor míg viszonylag nagyobb akadémiai érdeklődés övezi a szerzővé előlépő befogadót vagy rajongót, ritkábban esik szó a rajongói tartalomgyártó stratégiák szerzői kommunikációba való beépüléséről, illetve a szerzői és a befogadói értelmezések vagy kánonok egymáshoz viszonyulásáról. Tanulmányomban a Jorge Miguel Rivera-Herrans által írt és kiadott EPIC: The Musical című koncepcióalbum népszerűsítéséért felelős tartalmakat elemzem, bemutatva, hogyan viszonyulnak egymáshoz a szerző által nyilvánosságra hozott (ön)elemző tartalmak és a klasszikus rajongói szövegértelmező gyakorlatok. Azt is górcső alá veszem, hogy miként hatnak ezek az értelmezést befolyásoló szövegek a rajongói tartalomgyártásra, illetve hogy az utóbbi miképp járul hozzá a további népszerűsítő vagy épp magyarázó szerzői tartalmak létrejöttéhez. A kutatás során kulcsaspektus a szerző mint híresség befolyásoló szerepe a közönség értelmezői munkájára.

Elmosódó határvonalak

A szerzői és a rajongói értelmező szerepek hibridizálódása az EPIC: The Musical című zenei album kísérőtartalmaiban

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 57–67. o.

Letöltés (PDF)

Máthé Krisztina – Keszeg Anna:

Máthé Krisztina – Keszeg Anna:

Az etikus divatfogyasztás influenszerei

A korábbiakban sztenderdnek minősülő növekedésalapú divatfogyasztás válsága a fenntarthatóság és az etikus vásárlás kérdését állítja középpontba, és ebben az influenszerek meghatározó szerepet játszanak. Az online véleményvezérek ugyanazokat a marketingeszközöket használják, mint a hagyományos, mennyiségi növekedést és gyors fogyasztást ösztönző vállalkozások, ám üzenetük éppen a fogyasztás minimalizálására és az átgondolt, felelős döntésekre ösztönöz. E tanulmányban célunk az etikus divatfogyasztást népszerűsítő influenszerek stratégiái és a velük kapcsolatos érzelmi attitűdök vizsgálata. A kutatás során az alábbi négy kategóriába soroltuk az influenszereket: kézműves termékeket népszerűsítők, fenntarthatóságra fókuszálók, lokális fogyasztásra ösztönzők és nemfogyasztás-fókuszúak. Az ő közösségimédia- tartalmaik kvalitatív elemzését végeztük el. Az eredmények rámutatnak az üzeneteik ellentmondásosságára és az új, alternatív fogyasztási minták kialakulásának lehetőségeire.

Az etikus divatfogyasztás influenszerei

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 69–77. o.

Letöltés (PDF)

Egri Petra – Maksa Gyula:

Egri Petra – Maksa Gyula:

Személytelenül személyes divattartalmak

CGI-divatinfluenszerek márkakollaborációi

Az ismertségipar közelmúltbeli változása nyomán megjelenő digitális influenszerek (CGI, vagyis számítógép által generált, így kizárólag a digitális térben „létező”) jelensége átalakította azt a módot, ahogyan a divatmárkák a közösségi médián keresztül kommunikálnak reménybeli vásárlóikkal. Az Instagram mediális tere lehetőséget nyújt a „személyesség és közvetlenség” érzetének kialakítására. A mesterséges intelligencia azonban olyan nem emberi profilokat, avatarokat hoz létre, amelyek átformálják a divatmárkák reklámozási lehetőségeit, és újfajta személyességet kínálnak a közönségnek. Tanulmányunkban a 2024 januárja és 2025 januárja közötti időszak öt legnagyobb követőszámmal rendelkező CGI-divatinfluenszer karakterét és csatornáinak vizuális tartalmait vizsgáljuk kvalitatív tartalomelemzéssel. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a CGI-influenszerek vizuális tartalmai és posztjai miként változtatják meg a divat létrehozásának módját és a divattárgyakhoz való hozzáállásunkat.

Személytelenül személyes divattartalmak

CGI-divatinfluenszerek márkakollaborációi

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 79–92. o.

Letöltés (PDF)

Guld Ádám:

Guld Ádám:

Későmodern gladiátorok a képernyőn

A „Sztárbox” című műsor helye és szerepe a kortárs médiakultúrában és figyelemgazdaságban

Az RTL csatornán futó „Sztárbox” című műsor 2023-as évada kiemelkedő sikert aratott a nézettségi versenyben. Az adatok szerint a műsor a saját idősávjában minden riválisát maga mögé utasította, és különösen a 18 és 59 év közötti korosztály körében ért el kimagasló eredményeket (itt az első helyet szerezte meg), a teljes lakosságot vizsgálva pedig a heti műsorok toplistáján a harmadik helyre került. Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen eszközökkel sikerült a „Sztárbox”-nak ilyen figyelemre méltó eredményeket elérnie. A jelen tanulmány célja az, hogy műfajtörténeti, kultúratudományi, kommunikáció- és médiaelméleti megközelítésben értelmezze a műsor vonzerejét, bemutassa a műsorkészítés piaci logikáját, és megvizsgálja a befogadók műsorral kapcsolatos attitűdjeinek alakulását. Kiindulópontja az, hogy a „Sztárbox” a figyelemgazdaság kontextusában értelmezhető, szándékosan magas ingerküszöbbel manipuláló formátum, amely a maximális hatást a sztár- és celebkultúra, valamint a bulvarizált médiaerőszak alkalmazásával egy pszeudo-sportesemény formájában éri el.

Későmodern gladiátorok a képernyőn

A „Sztárbox” című műsor helye és szerepe a kortárs médiakultúrában és figyelemgazdaságban

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 93–103. o.

Letöltés (PDF)

Kenyeres Attila Zoltán – Szűts Zoltán:

Kenyeres Attila Zoltán – Szűts Zoltán:

A virtuális nem olyan hiteles?

A humán és a virtuális platformspecifikus influenszerek hitelessége nemzetközi kutatások alapján

Tanulmányunkban a közösségi médiában tevékenykedő humán és virtuális influenszerek hitelességét vizsgáljuk a témában releváns empirikus kutatásokat bemutató, 2020 és 2025 között publikált, a SCOPUS adatbázisban indexált nemzetközi publikációk alapján. A kritériumoknak megfelelő hetvenhárom tanulmány túlnyomó többsége szerint a humán influenszerek vagy egyértelműen, vagy inkább hitelesebbek, mint a virtuális társaik. Ugyanakkor a publikációk egy másik jelentős csoportja szerint nem lehet határozott különbséget tenni a humán és a virtuális között, mert az influenszerek érzékelt hitelességét az adott termék vagy szolgáltatás, a kontextus, a befogadó preferenciái és személyes tulajdonságai, illetve egyéb további jellemzők határozzák meg. Így bizonyos körülmények megléte esetén a humán, más esetben a virtuális influenszer a hitelesebb. Írásunkban ezeket a körülményeket is tárgyaljuk.

A virtuális nem olyan hiteles?

A humán és a virtuális platformspecifikus influenszerek hitelessége nemzetközi kutatások alapján

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 105–122. o.

Letöltés (PDF)

Gorka-Focht Máté:

Gorka-Focht Máté:

Filmsztároktól az influenszerekig

Az audience experience kihívásai a filmkommunikációban

A filmmarketing a film születésével egy időben jelent meg, szerepe pedig a filmgyártás iparosodásával tovább erősödött. A klasszikus hollywoodi stúdiórendszer kockázatvállalása és bevételi elvárása hívta életre a sztárkultuszt, az ennek eredményeként megszülető sztárok pedig hosszú ideig garantálták a sikert. Napjainkban előtérbe került az élményalapúság, amely sokszor megelőzi a tapasztalást. A streamingplatformok tartalmi túlkínálata új kihívások elé állítja a filmmarketinget, amelynek célja, hogy kiemelje a filmeket a tömegből. Az audience experience, vagyis a közönségélmény tudatos tervezése mára a filmek előzetes és utókommunikációjának kulcseleme lett. Különösen fontossá vált, hogy az elérhetetlen, marketingszempontból passzív sztárok helyett a filmkommunikáció – a közösségi média térhódítása következtében elérhető közelségbe kerülő – aktív influenszerekre építsen.

Filmsztároktól az influenszerekig

Az audience experience kihívásai a filmkommunikációban

Médiakutató, 2025. nyár–ősz, XXVI. évf. 2–3. szám, 123–132. o.

Letöltés (PDF)