Emlékezet

Szekeres Tamás:

Képrombolás az amerikai alternatív médiában

A 2020-as szobordöntések egy alt-right és egy liberális hírportál cikkeiben

Tanulmányomban a képrombolás mint emlékezetpolitikai eszköz prezentációját vizsgálom az amerikai alt-right média egyik fő képviselője, a Breitbart, illetve egy liberális híroldal, a Vox cikkeiben a 2020-as nyári tüntetéssorozat eseményei kapcsán. A George Floyd halála után indult tiltakozási hullám keretében szobrok és emlékművek sokaságát döntötték le tüntetők vagy távolították el a hatóságok a problémás örökség,illetve kifogásolható történelmi szereplők miatt. A téma nagy figyelmet kapott a sajtóban. Írásomban az emlékművek és a képrombolás lehetséges politikai céljainak bemutatását követően kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző tematikus analízis felhasználásával azt elemzem, hogy egy szélsőséges politikai nézeteket valló hírportál miként jeleníti meg, illetve kommentálja az eseményeket. A kérdés komplexitásának hangsúlyozása érdekében a politikai spektrum másik végletét jelentő híroldal, a liberális Vox cikkeit is vizsgálom, összehasonlítva a két eltérő megközelítést, hasonlóságokat és különbségeket keresve.

Müllner András:

Önmagunk mássága

A Privát történelem mint a Mass Observationmozgalom magyar változata

E tanulmányban Császi Lajosnak egy korai részvételi antropológiai mozgalomról, a Mass Observationről írott elemzéséből kiindulva egy sajátos magyar példán, a Privát történelem című rövidfilmen keresztül azt vizsgálom, hogyan értelmezhető részvételi kutatásként, illetve „önmagunk kutatásaként” a privátfilm utólagos felhasználása, kisajátítása. Bódy Gábor és Tímár Péter filmje, a Privát történelem esetében egy különleges viszony megkonstruálásáról beszélhetünk: az általuk megrendezett „részvételi kutatás” amatőr résztvevője egy privát filmkészítő, aki 30–50 évvel azelőtt forgatta családi filmjeit, hogy Bódyék filmet vágtak az anyagból. Bartosék önmagukat prezentálták a családi filmezés révén, Bódyék pedig egyrészt a háború előtti archív anyagon megjelenített privát életet, másrészt és áttételesen talán a velük kortárs magyar civil társadalom eredetét, illetve aktuális lehetőségeit kutatták az 1970-es években. A Privát történelem (egyik) alapkérdése az, hogy mik voltak az önreprezentáció eszközei és lehetőségei a háborút megelőző években egy zsidó család számára, és ezen keresztül és tágabban az, hogy mit jelent a privát kép egy autoriter társadalomban.

Murai András – Tóth Eszter Zsófia:

Helyzetfüggő. A kontextus szerepe a személyes emlékezet társas szerveződésében

Tanulmányunk a személyes emlékezet társadalmi beágyazottságának témáját a visszaemlékezés szituációjának nézőpontjából elemzi. Kiindulópontunk, hogy a közösséget összetartó múlt többek között a személyes elbeszélések útján válik a közös, mediatizált tudás részévé. A személyes emlékek azonban a történet-elbeszélés során mindig „alkalmazkodnak” a konkrét kommunikációs szituációhoz és az interakcióban résztvevőkhöz; így ezeket például a médiaszövegekből ismerhető köztörténeti narratíva is befolyásolja. Írásunk az egyéni és a kollektív emlékezet viszonyának megértéséhez azzal kíván hozzájárulni, hogy az emlékezési mechanizmusokra ható tényezőket dialógushelyzetekben, konkrét esettanulmányok, videóra felvett visszaemlékezések kvalitatív elemzésével vizsgálja. Amellett érvelünk, hogy a társas szituáció jelentésalkotó hatással van a múlt megjelenítésére.