Médiaelemzés

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?

A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába

Az alábbi tanulmány a 2015 nyári menekültválság1 idején történt három meghatározó eseménysorozat médiaábrázolását elemzi Ausztriában és Magyarországon.2 Fősodrú médiumok – televíziók, napilapok és bulvárlapok – híreit vizsgáltuk. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a média miként keretezi az eseményeket, kiket enged szóhoz jutni, milyen képi és nyelvi bemutatások révén tudósít ugyanazon eseményekről. Ugyanakkor lépten-nyomon beleütköztünk azokba az eljárásokba, amelyeket a politikai logika, elsősorban a magyar kormány által felépített politikai kampány indukált, így megpróbáltunk hozzájárulni e gépezet leírásához is. Igyekeztünk bemutatni azokat a diszkurzív stratégiákat, amelyek jól azonosíthatóan szivárogtak be a médiatudósításokba. Egyes médiumok – átvéve a kormányzat retorikáját az arctalan tömeg képi bemutatásaitól az erőszak metaforáin át a drámai nyelvig – médiaszövegekké alakították e politikát. Elemzésünk megmutatja azt is, hogy ez a politikai jelentésképzés azokba a médiumokba is beszivárgott, amelyek nem ebben az értelmezési keretben mutatták be az eseményeket.

Sükösd Miklós:

Buddhizmus a médiában

Az amerikai, a brit és az angol nyelvû kínai újságok értelmezési keretei

Hogyan jelenik meg a buddhizmus a mai médiában? E tanulmány az amerikai, a brit és az angol nyelvű kínai lapok értelmezési kereteit hasonlítja össze 2001–2013 között. A nyugati sajtóban a buddhizmushoz kötődő művészeti, kulturális és politikai cikkek mellett megjelenik a meditáció-központú nyugati buddhizmus témája. A hongkongi független sajtó ezek mellett a hagyományos buddhizmus, a társadalomba ágyazott vallás hétköznapi, gyakorlati kérdéseit tárgyalja nagyobb hangsúllyal. A pekingi pártsajtó a buddhizmus kérdését a kínai nemzeti identitáshoz köti, és az „állami buddhizmus” álláspontját, a hivatalos propagandavonalat képviseli a kínai és a tibeti buddhizmussal kapcsolatban. A lapokban a vallási logika és a médialogika ütközését látjuk. Az újságok rovatai közé nehezen illeszkedik a vallás valósága, a vallási tanítások és gyakorlatok rendszere. Az újságírók által alkalmazott (politikai, kulturális stb.) értelmezési keretek részekre bontják és dekontextualizálják a vallási praxist.

Fényes Erika:

„…a bulvár és a szeriőz között”

Nyáry Krisztiánnal Fényes Erika beszélget

Nyáry Krisztián írásai az átmeneti műfajokban, nemegyszer a hagyományos médialogikát megfordítva működnek: előbb online jelennek meg, s csak utána terjesztik őket nyomtatásban; a bulvár felől közelít a szeriőz tartalmakhoz. A szerzővel a Budapesti Gazdasági Egyetem Társadalomtudományi Intézetének Kommunikációs Szabadegyetemén 2017. április 26-án Fényes Erika beszélgetett a Kőleves Étteremben.

Fényes Erika:

Irodalmi téli fagyi vagy szekuláris rítus?

Nyáry Krisztián könyvei és a rituális kommunikáció

A könyvsorozat páratlan népszerűségével összefüggésben az alábbiakban annak okait vizsgálom meg, hogy a Nyáry-féle szövegek miért működhetnek ilyen nagy példányszámban és sikerrel a „valódi” tudományhoz képest, illetve honnan ered a szövegeket bíráló értelmiség képmutató és önbüntető attitűdje a populáris kultúra fogyasztásával kapcsolatban.