Platformok

Németh Erzsébet:

Az online agresszió pszichológiai háttere

Az önértékelés, a társas figyelem és az énvédelem integrált modellje

Az online agresszió az egyik legjelentősebb társadalmi és kommunikációs probléma a digitális nyilvánosságban, amelynek hátterét számos pszichológiai és kommunikációelméleti megközelítés vizsgálta már. Tanulmányunk célja egy integrált pszichológiai modell kidolgozása, amely az online agressziót az önértékelés szabályozása, a társas figyelem iránti szükséglet és az énvédő mechanizmusok összefüggésében értelmezi. Kiindulópontunk az, hogy a digitális platformok nem új pszichológiai szükségleteket hoznak létre, hanem a társas összehasonlítás, az önbemutatás és a társas visszajelzések sajátos működése révén felerősíthetik a meglévő motivációkat. A modell központi eleme a figyelemre méltóság szükséglete, amelynek a digitális környezetben kialakuló kontingens formája hozzájárulhat az önértékelés sérülékenységéhez és a torzult társas összehasonlításhoz. Ezek különböző frusztrációs folyamatokat – összehasonlítási, figyelmi, státus- és identitásfrusztrációt – indíthatnak el, amelyek aktiválhatják az énvédő mechanizmusokat. Az online agresszió e folyamat egyik lehetséges, rövid távon feszültségcsökkentő, hosszabb távon azonban maladaptív kimenete. A modell empirikusan tesztelhető feltevéseket kínál, és további kutatási irányokat jelöl ki.

F. Takács István:

Függőségre tervezve?

A platformdesign és az algoritmikus környezet szerepe a serdülők problémás közösségimédia-használatában

A jelen tanulmány azt vizsgálja, milyen pszichológiai és médiatechnológiai folyamatokon keresztül kapcsolódhatnak a közösségimédia-platformok design- és algoritmikus sajátosságai a serdülők problémás médiahasználatához. Az integratív szakirodalmi áttekintés a problémás közösségimédia-használat fogalmát, a platformaffordanciákat, a jutalmazáson alapuló tanulást és a szokásképződést, továbbá a természetes megállási pontok ritkulását és az algoritmikus személyre szabást tekinti át. Külön figyelmet kapnak a serdülőkori fejlődési sajátosságok, az egyéni sérülékenységek és a mentális egészségi kimenetek. A rendelkezésre álló eredmények alapján az látható, hogy a platformdesign alakíthatja a használat folyamatosságát és az önszabályozás feltételeit; a hosszabb távú oksági kapcsolatok bizonyítékai viszont korlátozottak. Mindez többtényezős értelmezést indokol, azt jelezve, hogy a megelőzés kiterjed az egyéni és a társas környezetre, a platformok kialakítására és a szabályozásra is.