Média válság idején, konferencia visszanézés

Pornó

2005 nyár

Gradvohl Edina:

Gradvohl Edina:

Phrüné keblei

A morális pánik jelensége a tárgyi emlékek és az irodalmi források tanúsága szerint az antik görög-római világban tökéletesen ismeretlen volt. Ennek nem az az oka, hogy nem létezett közvélemény, hanem az, hogy a ma erotikus vagy kifejezetlen pornográf tartalmúnak tekintett szövegek és képek az esetek nagy részében más jelentést hordoztak a korabeli befogadók számára. A tanulmány egy mai példa, a Janet Jackson-botrány segítségével mutatja be az antik világ maitól eltérő szokásait.

Phrüné keblei

Szigeti Péter:

Szigeti Péter:

Benne lettek a tévében

A pornó kanonizálása a kereskedelmi médiában

A 20. század utolsó három évtizedében folyamatos és többsíkú elméleti vita folyt a pornográfia, a szexualitás úgynevezett „öncélú” ábrázolásának a nyilvánosságban betöltött szerepéről, társadalmi hatásairól és a szabályozás szükségességének és határainak kérdéseiről. Miközben a különböző feminista, szólásszabadság-párti, konzervatív, neofita és egyéb irányzatok időről időre összecsaptak a kérdésben, a pornográfia a tömegkultúra kikerülhetetlen és elidegeníthetetlen részévé vált. Ennek a kanonizációs folyamatnak a főszereplője és fő haszonélvezője a tömeges eléréssel rendelkező kereskedelmi média – nem önmagában az iparág zászlóshajója, a kereskedelmi televíziózás, hanem a rendkívül összetett és egymásra épülő kereskedelmi média teljes rendszere.

Benne lettek a tévében

A pornó kanonizálása a kereskedelmi médiában

dr. Bayer Judit:

dr. Bayer Judit:

Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok

A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései

A gyermekekre potenciálisan káros hatást gyakorló internettartalom heves érzelmeket és szabályozási kísérleteket vált ki világszerte. Az internet fogas feladvány a szabályozás minden területén; különösen az általánosságban nem jogellenes, csupán káros tartalom jelent kihívást. De vajon mennyire foglalkoztatja ez a kérdés a leginkább érintett személyeket, a szülőket? Tényleg van-e kellő ok a védekezésre? Vagy elegendő lenne a tartalom támadását kizárni a felbukkanó (pop-up) ablakok megtiltásával? Ez tartalomfüggetlen szabályozást jelentene, amely alkotmányossági aggályokat nem vet fel, és megszüntetné a legfőbb veszélyt: azt, hogy a kiskorúak akaratuk ellenére szembesüljenek felnőtteknek szóló tartalmakkal.

Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok

A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink