Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2014 ősz

Arzén

Fülöp Márton – Hamrák Dóra – Kenesei Zsófia – Lakatos Sára – Mravik Patrik – Mécs Bálint:

Fülöp Márton – Hamrák Dóra – Kenesei Zsófia – Lakatos Sára – Mravik Patrik – Mécs Bálint:

Arzén a Tiszazugban

Több olyan történeti közösségről tudunk, amely a terhet jelentő öreg, beteges, magatehetetlen vagy fogyatékkal élő személyeket kiközösítette, esetleg a halálba kényszerítette. A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botránya éppen egy efféle gyakorlat magyarországi alkalmazása miatt robbant ki. Kiderült, hogy a Tiszazugban emberek tucatjait tették el láb alól arzénmérgezéssel saját családtagjaik pusztán azért, mert feleslegessé váltak, útban voltak, akadályozták a gyilkosok boldogulását. Arra is fény derült, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem olyan szokásról volt szó, amelyről egész faluközösségek tudtak, és amelyet évtizeden át büntetlenül űztek a helybeliek. A korabeli sajtó és egyes szociográfiák az 1930-as években a tiszazugi falvak kapcsán az elhíresült spártai Taigetoszt emlegették. Az analógia ugyan némiképp sántít, de jól tükrözi az eljárás kegyetlenségét, közösségi beágyazottságát és az áldozatok kiszolgáltatott helyzetét.

Arzén a Tiszazugban

Médiakutató 2014 ősz 7-23 o.

Letöltés (PDF)

Bezsenyi Tamás:

Bezsenyi Tamás:

Mire jó egy gyilkosságsorozat?

Régiófejlesztés és politikai karrier

A tiszazugi arzénes ügyet mint országos és később nemzetközi médiabotrányt látszólag a nagyobb újságokon keresztül érdemes bemutatni, hiszen, a releváns információkat az országos és nemzetközi sajtó biztosan átvette. Azonban érdemes számolni azzal a lehetőséggel is, hogy amiként a helyben történt gyilkosságok elkövetőinek haszna helyben realizálódik, úgy az ügy mediatizált botrányának is elsősorban helyi kedvezményezettei voltak. A következőkben arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, miként használta fel egy politikai kör vezetője a mérgezéseket a tiszazugi régió fejlesztésére és saját politikai karrierjének építésére.

Mire jó egy gyilkosságsorozat?

Régiófejlesztés és politikai karrier

Médiakutató 2014 ősz 25-36 o.

Letöltés (PDF)

Bálint Angelika – Győri Anna:

Bálint Angelika – Győri Anna:

A tiszazugi arzéngyilkosságok reprezentációi

Sokan sokféleképpen bemutatták már a tiszazugi arzén „gyógyító” hatását, a szociológustól a politikusig mindenki magyarázatot követelt erre a különös jelenségre, amely alapjaiban véve rendítette meg az emberiségbe és a „magyar parasztba” vetett hitet. Ebbe a diskurzusba kapcsolódott be a szépirodalom és a szociográfia is. E két műfaj a reprezentációk szempontjából az egyik legfontosabb fórumot jelentette, a sajtó mellett ugyanis ezeken keresztül lehetett a legszélesebb olvasóközönséget megszólítani. A nagybetűs értelemben vett Írótól elvárták, hogy a magyarázat mellett értelmet is adjon a történteknek, ne csupán egy aktuális tanítással szolgáljon, hanem segítsen a traumát követő gyászmunka során is. A népi írók pedig éppen az 1920–30-as években váltak a magyar falu legszakavatottabb kutatóivá. A szépirodalmi művek megjelenése mellett a szociográfiák is jelzik, hogy a tiszazugi mérgezések iránti élénk érdeklődés, a botrány által okozott szenzáció nem ért véget az arzénes perek lezárásával, a bűnösök elítélésével.

A tiszazugi arzéngyilkosságok reprezentációi

Médiakutató 2014 ősz 37-48 o.

Letöltés (PDF)

Történelem

Izsák Anikó-Borbála:

Izsák Anikó-Borbála:

Éhezik? Fázik? Egyen csokoládét, öblítsen Diana sósborszesszel!

A Népszavában megjelent hirdetések 1907 és 1932 között

A szociáldemokrata mozgalom napilapja, a Népszava 1945 előtt cikkeiben az osztályharcot, a polgári (kapitalista) mentalitás és értékrend tagadását hirdette. A hirdetések, reklámok viszont éppen ebben az időszakban nyertek nagy szerepet a médiavállalkozások életében – és általában is fontosak voltak a fogyasztói társadalom kialakulása során. Mit tett ebben a helyzetben a Népszava? Vajon csak „osztályharcos” hirdetéseket közölt, vagy – ellenkezőleg – nagy számban olyanokat is, amelyek megjelentetésével a fogyasztás és ezen keresztül a társadalmi rend fenntartásához járult hozzá? Kik voltak azok, akik hirdettek egy olyan lapban, amelynek nem titkolt célja a szocializmus elérése volt? Mit és milyen módon hirdettek? A tanulmány ezekre a kérdésekre keres választ.

Éhezik? Fázik? Egyen csokoládét, öblítsen Diana sósborszesszel!

A Népszavában megjelent hirdetések 1907 és 1932 között

Médiakutató 2014 ősz 51-64 o.

Letöltés (PDF)

Takács Róbert:

Takács Róbert:

Tehenészgiccs a kultúra bölcsőjébe

Amerika-kép Hollywoodon innen és túl 1945 és 1948 között a koalíciós pártok napilapjainak tükrében

Amerika kulturális tekintetben nem volt példakép az 1945 utáni Magyarországon – igaz, Nyugat-Európában sem. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi lapok miként mutatták be az amerikai kultúrát és annak fő képviselőjét, az amerikai filmet. Milyen attitűdöt képviseltek Amerikával, illetve Hollywooddal szemben? Miben különböztek e téren a jobb- és a baloldali orgánumok? Mennyiben változott meg ez az értékelés az egypártrendszer kiépülése és az 1947 végétől kibontakozó kulturális bezárkózás hatására?

Tehenészgiccs a kultúra bölcsőjébe

Amerika-kép Hollywoodon innen és túl 1945 és 1948 között a koalíciós pártok napilapjainak tükrében

Médiakutató 2014 ősz 65-78 o.

Letöltés (PDF)

Test

Pukánszky Judit:

Pukánszky Judit:

A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében

E vizsgálat célja az, hogy feltérképezze a karcsú testideálokat közvetítő médiahasználattal töltött idő és a negatív testkép kialakulása közti kapcsolatot fiatal felnőtt nők körében. Feltételeztük, hogy azok a fiatal nők, akik több időt töltenek karcsúságot közvetítő médiahasználattal, nagyobb mértékben internalizálják a karcsúságideált, ami negatív testi attitűdökkel hozható összefüggésbe. Továbbá feltételezzük, hogy azoknál a személyeknél, akik internalizálták a karcsú testideált, fokozott diszkrepancia figyelhető meg a valódinak és az ideálisnak vélt testképek között. A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 355 hallgatónő (életkor: 18–25 év) vett részt. A következő kérdőívek kerültek felhasználásra: Testi attitűdök tesztje (BAT), Karcsúság iránti késztetés skála (EDI), Testtel való elégedetlenség-skála (EDI), Fallon–Rozin-emberalakrajzok tesztje, Megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök kérdőív-3 (SATAQ-3). A lineáris regresszióanalízis eredményei szerint a negatív testi attitűdök prediktora a karcsúságideál internalizációja, azonban a médiahasználattal töltött idő a jelen mintán nem gyakorolt rá hatást. Az internalizáció mértéke szignifikáns összefüggést mutatott a vizsgálati mintában szereplő hallgatók testi elégedetlenségével, azonban az internalizáció mértéke és az ideálisnak ítélt és a jelenlegi testképek különbsége között fordított összefüggést tapasztaltunk. Tehát a jelen vizsgálati mintára jellemzően elmondható, hogy minél nagyobb mértékben internalizálta az egyén a karcsúságideált, annál kisebb volt az aktuális és ideális testkép közötti különbség.

A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében

Médiakutató 2014 ősz 81-88 o.

Letöltés (PDF)

Közösségi média

Sebestyén Eszter:

Sebestyén Eszter:

Korszakkonstruálás és közösségi média

Posztmodern politikai aktorok

Egy közös pont biztosan volt az ellenzéki és a kormánypártok között 2010 és 2014 év eleje között: a korszak megváltoztatására utaló nyelvi szimbólumok használata. A Fidesz a vizsgált időszakban szabadságharcról beszélt, az ellenzék korszakváltásnak, megújulásnak vagy szabadságnak nevezte a változtatást vagy a változtatás szándékát, amelyet történelmi változásnak tüntetett fel, még akkor is, ha e hasonló fogalmakat a különböző pártok más tartalmakkal és eszmékkel töltötték meg. Amikor egységesen kérdőjelezzük meg a modernista értékeket, s így a hagyományos világrend támaszának hitt értelem legitimitása eltűnik, akkor posztmodernről beszélünk. A mesterséges korszakalkotás jelenségét egészítette ki, hogy a politikai pártok és azok szereplői részben mesterséges környezetben is tették ezt: a posztmodern univerzumban. Dolgozatomban – két politikai megnyilvánulás rövid áttekintésével – a nyelvi szimbólumokból eredeztethető ellenzéki és kormánypárti párhuzamot érintem, amelyet a posztmodern alá rendelek, és foglalkozom a jelenséget kísérő virtualitással – nem létezőként vagy lehetőségként létezőként – is, amelyet a posztmodern virtualitással, vagyis a valósággal állítok szembe.

Korszakkonstruálás és közösségi média

Posztmodern politikai aktorok

Médiakutató 2014 ősz 91-98 o.

Letöltés (PDF)

Kisebbségek

Bernáth Gábor:

Bernáth Gábor:

Harc a jelenlétért és a jelentésért

A magyarországi szélsőségesek és a média fősodrának rutinjai

A tanulmány a releváns magyarországi és a bőséges nemzetközi szakirodalom egy része és a többségi média 24 vezető szerkesztőjével készült interjúkutatás alapján tekinti át azokat a válaszokat, amelyeket a média fősodra ad a szélsőjobboldali médiastratégiákra. Az interjúk kitérnek arra is, hogy az egyes szerkesztők milyennek látják a szélsőségesek kapcsán a társadalmi diskurzust befolyásoló kormányzati, politikai és civil szereplők tevékenységét, és megpróbálják feltárni a napi szerkesztőségi rutinokat is.

Harc a jelenlétért és a jelentésért

A magyarországi szélsőségesek és a média fősodrának rutinjai

Médiakutató 2014 ősz 101-114 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Papp-Váry Árpád Ferenc:

Papp-Váry Árpád Ferenc:

A régi médiától az új médiáig

Gálik Mihály és Urbán ágnes Médiagazdaságtan című könyvéről

Bátran kijelenthető, hogy Gálik Mihály Médiagazdaságtan című könyvéből generációk tanultak. Jómagam annak idején az 1997-es kiadást forgattam a Corvinusra járva – igaz, az intézményt akkor még Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezték.

A régi médiától az új médiáig

Gálik Mihály és Urbán ágnes Médiagazdaságtan című könyvéről

Médiakutató 2014 ősz 117-120 o.

Letöltés (PDF)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink