Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2017 tavasz-nyár

Médiapolitika

Bátorfy Attila:

Bátorfy Attila:

Az állam foglyul ejtésétől a piac fogvatartásáig.

Orbán Viktor és a kormány médiamodellje 2014 után

Ez a tanulmány a 2014 után, a harmadik Orbán-kormány alatt a magyar médiapiacon történt változásokat mutatja be. A magyar médiarendszer átalakítása már 2010-ben elkezdődött, ennek a folyamatnak ágyazott meg a 2009-es gazdasági válság, amelynek következtében az anyagilag jelentős mértékben meggyengült médiapiac fokozatosan elvesztette a kormányzattal szembeni ellenállóképességét. A legtöbb veszteséges céget a miniszterelnökhöz köthető üzletemberek és oligarchák vásárolták fel, többnyire állami hitelekből, fenntartásuk pedig jószerivel kizárólag állami forrásokból történik. Ugyanakkor az egyre kisebb számú ellenzéki és független médiumot a kormány a rendelkezésére álló adminisztratív, anyagi és propagandaeszközökkel próbálja egyezkedésre kényszeríteni, egyes esetekben elhallgattatni, úgy, hogy a külvilág számára a magyar médiapiac továbbra is sokszínűnek és függetlennek tűnjön.

Az állam foglyul ejtésétől a piac fogvatartásáig.

Orbán Viktor és a kormány médiamodellje 2014 után

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 7-30 o.

Letöltés (PDF)

Médiaelemzés

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?

A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába

Az alábbi tanulmány a 2015 nyári menekültválság1 idején történt három meghatározó eseménysorozat médiaábrázolását elemzi Ausztriában és Magyarországon.2 Fősodrú médiumok – televíziók, napilapok és bulvárlapok – híreit vizsgáltuk. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a média miként keretezi az eseményeket, kiket enged szóhoz jutni, milyen képi és nyelvi bemutatások révén tudósít ugyanazon eseményekről. Ugyanakkor lépten-nyomon beleütköztünk azokba az eljárásokba, amelyeket a politikai logika, elsősorban a magyar kormány által felépített politikai kampány indukált, így megpróbáltunk hozzájárulni e gépezet leírásához is. Igyekeztünk bemutatni azokat a diszkurzív stratégiákat, amelyek jól azonosíthatóan szivárogtak be a médiatudósításokba. Egyes médiumok – átvéve a kormányzat retorikáját az arctalan tömeg képi bemutatásaitól az erőszak metaforáin át a drámai nyelvig – médiaszövegekké alakították e politikát. Elemzésünk megmutatja azt is, hogy ez a politikai jelentésképzés azokba a médiumokba is beszivárgott, amelyek nem ebben az értelmezési keretben mutatták be az eseményeket.

Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?

A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 33-53 o.

Letöltés (PDF)

Sükösd Miklós:

Sükösd Miklós:

Buddhizmus a médiában

Az amerikai, a brit és az angol nyelvû kínai újságok értelmezési keretei

Hogyan jelenik meg a buddhizmus a mai médiában? E tanulmány az amerikai, a brit és az angol nyelvű kínai lapok értelmezési kereteit hasonlítja össze 2001–2013 között. A nyugati sajtóban a buddhizmushoz kötődő művészeti, kulturális és politikai cikkek mellett megjelenik a meditáció-központú nyugati buddhizmus témája. A hongkongi független sajtó ezek mellett a hagyományos buddhizmus, a társadalomba ágyazott vallás hétköznapi, gyakorlati kérdéseit tárgyalja nagyobb hangsúllyal. A pekingi pártsajtó a buddhizmus kérdését a kínai nemzeti identitáshoz köti, és az „állami buddhizmus” álláspontját, a hivatalos propagandavonalat képviseli a kínai és a tibeti buddhizmussal kapcsolatban. A lapokban a vallási logika és a médialogika ütközését látjuk. Az újságok rovatai közé nehezen illeszkedik a vallás valósága, a vallási tanítások és gyakorlatok rendszere. Az újságírók által alkalmazott (politikai, kulturális stb.) értelmezési keretek részekre bontják és dekontextualizálják a vallási praxist.

Buddhizmus a médiában

Az amerikai, a brit és az angol nyelvû kínai újságok értelmezési keretei

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 55-74 o.

Letöltés (PDF)

Fényes Erika:

Fényes Erika:

„…a bulvár és a szeriőz között”

Nyáry Krisztiánnal Fényes Erika beszélget

Nyáry Krisztián írásai az átmeneti műfajokban, nemegyszer a hagyományos médialogikát megfordítva működnek: előbb online jelennek meg, s csak utána terjesztik őket nyomtatásban; a bulvár felől közelít a szeriőz tartalmakhoz. A szerzővel a Budapesti Gazdasági Egyetem Társadalomtudományi Intézetének Kommunikációs Szabadegyetemén 2017. április 26-án Fényes Erika beszélgetett a Kőleves Étteremben.

„…a bulvár és a szeriőz között”

Nyáry Krisztiánnal Fényes Erika beszélget

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 75-93 o.

Letöltés (PDF)

Fényes Erika:

Fényes Erika:

Irodalmi téli fagyi vagy szekuláris rítus?

Nyáry Krisztián könyvei és a rituális kommunikáció

A könyvsorozat páratlan népszerűségével összefüggésben az alábbiakban annak okait vizsgálom meg, hogy a Nyáry-féle szövegek miért működhetnek ilyen nagy példányszámban és sikerrel a „valódi” tudományhoz képest, illetve honnan ered a szövegeket bíráló értelmiség képmutató és önbüntető attitűdje a populáris kultúra fogyasztásával kapcsolatban.

Irodalmi téli fagyi vagy szekuláris rítus?

Nyáry Krisztián könyvei és a rituális kommunikáció

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 83-93 o.

Letöltés (PDF)

Médiatörténet

Buchmüller Péter:

Buchmüller Péter:

A kőszegi zsidóság reprezentációja a Kőszeg és Vidéke című hetilapban 1909 és 1939 között

Az első világháború alatt és a két világháború között a politikai és közélet meghatározó eleme volt az erősödő antiszemitizmus. A magyar állam amellett, hogy megkérdőjelezte a dualizmus évtizedeiben lezajlott emancipációt, arra törekedett, hogy eltörölje a korábbi korszak eredményeit. Az első világháborút megelőzően politikai értelemben egyenrangú állampolgárnak tekintett zsidókat a magyar kormányok bűnbakként kezelték, és fokozatosan igyekeztek kizárni őket a magyar nemzetből. A trianoni békeszerződés aláírása után néhány hónappal elfogadott törvényjavaslat, az úgynevezett numerus clausus már a gyakorlatban is elkezdte megvalósítani azt a szemléletet, miszerint a keresztény magyarságot támogatandó szükséges a magyar zsidóság negatív diszkriminációja – első lépésként az oktatás területén. Ugyan az 1938-ban elfogadott első zsidótörvény előtt nem született újabb diszkriminatív törvény, a magyarországi zsidóság számára a két világháború közötti időszak a dualizmus éveihez képest radikálisan új politikai és társadalmi közeget jelentett. A zsidóellenes politika népszerűsítésében nagy szerepet játszott a sajtó. Az alábbi tanulmány a két világháború közötti zsidóellenes politika sajtóbeli megnyilvánulásait mutatja be – összevetve azokat a megelőző évek tendenciáival is – egy kisvárosi közegben, a Kőszeg és Vidéke című hetilap 1909 és 1939 közt tett közléseinek példáján keresztül.

A kőszegi zsidóság reprezentációja a Kőszeg és Vidéke című hetilapban 1909 és 1939 között

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 97-107 o.

Letöltés (PDF)

Béresi Ákos:

Béresi Ákos:

A megtestesült Sátán

A „zsidó bűnöző” képe a Stürmerben

Julius Streicher Der Stürmer című hecclapja a 20. századi újságírás mélypontja. A minden ízében primitív, gyűlöletkeltő és hazugságokkal teli kiadvány mégis kivételes forrásértékkel bír, amennyiben meg akarjuk ismerni a nemzetiszocialista Németország antiszemitizmusának valódi arcát. A lap története végigkísérte az NSDAP történetét; a jelen írás a huszonkét éves időszak bemutatására vállalkozik. Azt próbálom szemléltetni, miként építette fel az újság a zsidó mint bűnöző képét a kezdetektől a Harmadik Birodalom végórájáig. Közben számos izgalmas kérdés merül fel: hogyan illeszkedett ez a fajta képalkotás az általános, illetve a hivatalos nemzetiszocialista irányvonalba? A lap több mint két évtizedig működött. Milyen változásokon ment keresztül, s mi állt e változások hátterében? A zsidó élet mely aspektusait igyekeztek a leginkább kriminalizálni a szerzők és a szerkesztők, és mely területek zsidó lakosságát mutatták be bűnözőként? Ugyan nehéz rá választ kapni, de fel kell tennünk a kérdést: milyen reakciókat váltott ki a lap hasábjain folytatott propaganda? Végül arra is kitér e tanulmány, hogyan jelentek meg a konkrét zsidóellenes intézkedések a Stürmer cikkeiben.

A megtestesült Sátán

A „zsidó bűnöző” képe a Stürmerben

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 109-112 o.

Letöltés (PDF)

Új média

Kriskó Edina:

Kriskó Edina:

Új kihívások a virtuális és a kiterjesztett valóságok korában

E tanulmány a virtuális és a kiterjesztett valóságok világába vezeti el az olvasót. Teszi mindezt azért, hogy rávilágítson néhány olyan új kihívásra és visszaélési módra, amelyet számos professzió kénytelen mérlegre tenni a kommunikációtól a rendészetig bezárólag. A vizsgált tárgykör e percben még sem a jogtudomány, sem a rendészet számára nem a mainstream kutatási vonalat jelenti, (bár eredetileg rendészeti kommunikációs kutatásnak indult a felderítés,) de napirendre tűzésével már nem sokáig késlekedhetünk. A fő kérdésünk: mi történik velünk, az emberrel a közvetített valóságokban, sérülékenységünk milyen új dimenziói nyíltak meg, s milyen jelenségekről kell közösen – multi- és interdiszciplináris közelítésben – gondolkodnunk. Megváltozott a cyberbűnözés jellege és színtere, folyton változásban van a privacy fogalma, ahogyan változunk mi magunk és az a kulturális közeg is, amelyben egyre jobban átszövi életünket a technológia, a mediatizált környezetek, a megfigyelés. Már csak egy lépés a transzhumán lét, ideje tehát megnézni, milyen irányba haladunk…

Új kihívások a virtuális és a kiterjesztett valóságok korában

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 125-137 o.

Letöltés (PDF)

Zelena András:

Zelena András:

Veszteségkommunikáció az újmédia színterein

A XXI. században egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élet legkülönfélébb eseményeinek közlésére és megosztására az újmédia színterein. Lehet e felület a társas média, a fájl- vagy videomegosztó oldalak valamelyike vagy blog. Amíg a hagyományos analóg médiafelületek egyáltalán nem teremtettek lehetőséget a visszacsatolására, addig az újmédia (web2.0) közösségi- és kommunikációtechnikai lehetőségeinek csak mi, felhasználók szabhatunk határt. A veszteségkommunikáció és a közösségi gyászfeldolgozás azon egyedi megjelenését vizsgálom, amelynek során a web2.0-ban közzétett egyéni veszteségélmények közösségi veszteséggé tágulnak, segítve az egyéni trauma és veszteségélmény feldolgozását. Igyekszem átfogó képet rajzolni arról, hogyan teljesedik az egyéni veszteség közösségi gyászélménnyé az újmédia különböző színterein, s milyen támogató lehetőségek, szupportív aktusok segítik a veszteségélményét e felületeken megosztó személyt.

Veszteségkommunikáció az újmédia színterein

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 139-147 o.

Letöltés (PDF)

Havasmezői Gergely:

Havasmezői Gergely:

A digitális képek szerepe az online sajtószövegben

A dolgozat a digitális vizuális elemek szerepét kívánja felmérni az online sajtószövegben. A fotók, a videók, a kép és a videó közötti műfajok, a más oldalakról származó betétek, interaktív ábrák stb. egyre gyakoribbak az online sajtóban; a közönség hozzászokott jelenlétükhöz és értelmezésükhöz. Az új online sajtónyelv több jellemzőjében is különbözik az internet előtti sajtószövegtől; ezek egyike az, hogy a vizuális elemek gyakran elválaszthatatlan részét alkothatják. Ám nem minden vizuális elem válik valóban a szöveg részévé: az esetek túlnyomó részében a képek még mindig pusztán illusztrációs célt szolgálnak. Annak, hogy az online sajtó nem mindig használja ki az írott szöveg és a vizuális elemek összjátékából adódó új szöveg lehetőségét, számos oka van. Ilyen a digitális képekkel szembeni minőségi vagy esztétikai kifogás; eredetiségük és manipulálhatóságuk kérdése; továbbá a szervezésbeli problémák: a szerkesztőségek még nem tanulták meg az újságírók és a vizuális szakemberek együttműködését megbecsülni és vezérelni. Amikor azonban e két szakma együtt dolgozik, kiemelkedően értékes eredmények születhetnek.

A digitális képek szerepe az online sajtószövegben

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 149-160 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Sávoly Tamás:

Sávoly Tamás:

A Magyar Rádió története 1953–1956

Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 címû könyvéről

A kötet szerzője Simándi Irén történész, médiakutató a média egykoron meghatározó szegmensének, a rádió történetének kutatója. Pontosabban: a Magyar Rádió és a Magyarország irányába sugárzott „imperialista fellazítás” rádiójának, a Szabad Európa Rádiónak a történetéé. Legújabb munkájában arról ír, hogy miként hatottak a Magyar Rádióban megjelenő, a lakosság legszélesebb körének szánt politikai és gazdasági tárgyú pártpropagandára a Sztálin 1953-as halálát követő változások, valamint képet ad a forradalom időszakának eseményeiről. Egyrészt a rádió intézménytörténetét, működését, másrészt a politikai, társadalmi és gazdasági jelenségek reprezentációját elemzi, amint tette ezt korábbi négy könyvében is: kettőben a Magyar Rádió 1945-től 1952-ig terjedő időszakát (Simándi 2012, 2014), másik kettőben pedig a CIA finanszírozta Szabad Európa Rádiót mutatta be (Simándi 2005, 2006).

A Magyar Rádió története 1953–1956

Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 címû könyvéről

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 163-164 o.

Letöltés (PDF)

Boldog Dalma:

Boldog Dalma:

Jelenetek a magyar médiatörténetből.

Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről

Mit mondott az 1980-as években Woody Allen Kepes Andrásnak a magyar újságírókról? Miért nem engedték a Magyar Rádióban a „Sajtból van a Hold” című dalt a hírblokkok közelében lejátszani? Be lehetett-e olvasni a Magyar Televízióban arab nyelven a budai vár rekonstrukciójáról szóló hírt? Miért jelentett a „Mazsola és Tádé” egyik jelenete ideológiai problémát a tejtermékek drágulásának napján?

Jelenetek a magyar médiatörténetből.

Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről

Médiakutató 2017. tavasz-nyár 165-166 o.

Letöltés (PDF)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink