Tartalomjegyzék – 2024 tavasz

Bajomi-Lázár Péter – Boldog Dalma:

A távíró és az internet

Két forradalmi hatású bináris és globális hálózat összehasonlítása

Az internet kialakulásának okait és következményeit, a kommunikációs technológia és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló médiakutatók fogódzókat keresve szívesen támaszkodnak történeti analógiákra. Különösen kedvelik azokat párhuzamokat, amelyek a távíróhálózat kiépítése által fémjelzett elektronikus forradalom és az internet térhódítását magával hozó digitális forradalom között mutatkoznak. Írásunkban ezt a hagyományt követjük: a szakirodalom kritikai áttekintésével a távíró és az internet – e két bináris és globális hálózat – történetét és társadalmi hatásait vetjük össze. Úgy érvelünk, hogy a két hálózat története számos közös vonást mutat, ám lényeges különbség mutatkozik közöttük például abban, ahogyan az újságírás társadalmi szerepét befolyásolták.

Kulcsszavak: globalizáció, internet, távíró, technológiatörténet, újságírás

Barki Bálint:

Média és büntető populizmus

Dolgozatomban azt vizsgálom, milyen szerepet játszhat a média a büntető populizmus megjelenésében. Ehhez először megteremtem a szükséges fogalmi kereteket: elhatárolom egymástól a kriminálpolitikát és a büntetőpolitikát, hogy el tudjam helyezni e kereteken belül a büntető populizmus jelenségét. Ezután felvázolom a büntető populizmus és a média viszonyát, illetve röviden ismertetem azokat a társadalmi változásokat, amelyek elősegíthetik a büntető populizmus térnyerését. Írásom második felében a két legkorábbi magyarországi büntető populista intézkedést mutatom be, különös tekintettel a bevezetésük indokaira és a sajtóban elfoglalt helyükre. A büntető populizmus a büntetőpolitika olyan megjelenési formája, amelyben a szakmai szempontok helyett pártpolitikai szempontok érvényesülnek, és ezek fő célja a szavazatmaximalizálás – figyelmen kívül hagyva az ezzel járó lehetséges társadalmi következményeket.

Kulcsszavak: büntető populizmus, bűnözésérzékelés, közvélemény, média, szavazatmaximalizálás

Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely:

Deepfake és dezinformáció

Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen?

E tanulmányban a deepfake és az álhírterjesztés kapcsolatát tárjuk fel a jog eszközeivel. Előbb a fogalmi alapokat ismertetjük, majd a dezinformáció és a deepfake kapcsolatát mutatjuk be, végül áttekintjük a deepfake-kel készített álhírtartalmak kontextusában releváns szabályozásokat – különösen az amerikai és az európai szabályozási irányokat. Külön figyelmet fordítunk a dezinformáció jogi megítélésére a deepfake-technológia kontextusában, kiemelve a káros társadalmi és jogi folyamatokat. E tanulmány alapját a nemzeti és a nemzetközi szabályozások és a releváns szakirodalom feldolgozása, illetve a deepfakedezinformáció okozta polémiákra adott megoldási javaslataink jelentik

Kulcsszavak: AI Act, deepfake, dezinformáció, mesterségesintelligencia-szabályozás, szólásszabadság

Farkas Eszter – Farkas Attila:

„Ukrán migráns, migráns migráns”

A migrációval kapcsolatos attitűdök változása eltérő médiadiskurzusok fényében

Az Ukrajnában zajló háború kezdetével Magyarországon a korábbiaktól részben eltérő kormányzati kommunikáció és médiadiskurzus kezdődött a háborús menekültek és bevándorlók kapcsán, amelynek során a magyar kormány jóval befogadóbb narratívában kommunikált az Ukrajnában zajló háború elől Magyarországra érkezőkről, mint korábban. A „mintakisebbség” elméletet alapul véve kutatásunk arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként változtak a bevándorlókkal és a menekültekkel kapcsolatos attitűdök a megváltozott médiakörnyezet következtében. A kérdés megválaszolásához fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattunk, amelyeken arra kértük a résztvevőket, hogy különböző médiatartalmak kapcsán reflektáljanak a bevándorlás témakörére. Eredményeink szerint a migráns szó használatában megfigyelhető az, hogy másként tekintenek a válaszadók az Ukrajnából, illetve a korábbi években az arab és afrikai országokból érkező bevándorlókra és menekültekre – érvelésünk szerint ez a kormányzati kommunikáció hatásosságát igazolja.

Kulcsszavak: fókuszcsoport, migrációs attitűdök, mintakisebbség-elmélet, háború Ukrajnában, országgyűlési választás

Sebestyén Attila:

Kracauer kvalitása: a tartalomelemzés „humanista” megközelítésben

Tanulmányom középpontjában Siegfried Kracauer kvalitatív tartalomelemzésről írt, bő fél évszázada megjelent szövege áll. Röviden foglalkozom a szerző életművének összetettségével, amiről az utókor egy ideig elfeledkezett és amit újból felfedezett, de – leszűkítve – most csak Kracauer „amerikai évei” érdekelnek. Még pontosabban: azt vizsgálom, hogy a kommunikáció- és médiakutatások – s ezeken belül a tartalomelemzési módszer – alapító időszakában Kracauer miként őrizte meg a társadalomtudományosság keretén belül „humanista” (bölcsész) gondolkodásmódját, a jelentésképződés feszültségei iránti érzékenységét. Írásom kizárólag a tartalomelemzés elvi kérdéseiről szól, a konkrét anyagon végzett analízis szemléltető erejét nélkülözi, mivel nem célom az, hogy a módszertani belátásokat már ebben a szövegben gyakorlati módon is hasznosítsam; erre egy másik munkámban vállalkozom.

Kulcsszavak: humanista megközelítés, kommunikáció- és médiakutatások története, kvalitatív tartalomelemzés, módszertani reflexió, Siegfried Kracauer